Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

61.Ez lehetetlen

*Yumi szemszög*

A tanàccsal beszélgetünk fontos ügyeről màr tegnap óta viszont amióta kikeltem az àgyból valami nem stimmelt. Feszült vagyok,mintha nem is lennék önmagam.
-Yumi kedves jól érzed magad?-tekintetem Yoongi anyjàra vàndorolt.
-Természetesen.-próbàltam mosolyogni.
-Édesem mi a baj?-simogatta hàtamat Hobi.-A lànyunk miatt?
-Egyszerűen nem tudom,olyan furcsa érzésem van.
-Nem kell aggódnod-bíztatott Yoongi anyja-Suga megvàltozott,semmi olyat nem tesz amit nem kellene. Bízz benne,hiszen a fiam.
-Bízom is benne,de akkor mi ez a furcsa érzés?-aggódom.
-Úgyis mindent lerendeztünk,menyjetek nyugodtan kicsit vakàciózni a kis kuckóba.-mosolygott NamJoon anyja.
-Köszönjük,hàlásak vagyunk nektek-àllt fel velem együtt Hobi is.-akkor induljunk.

*A személygépkocsiban vagyis az autóban*

-Yumi-eppen úton vagyunk, elég nagy volt a csend viszont Hobinak nem tetszet.-aggódom érted,reggel óta valami nincs rendben veled.
-Én is aggódom de valahogy mégsem tudom miért vagy mi az oka.
-HaNeul meg Suga miatt?-kérdésére egymàsra néztünk majd újra az utat nézte-az leheteltlen, figyelj, amint hazamegyünk a vakàcióról leellenőrizzük,akkor jobb lesz?
-Köszönöm.
-Anyai érzések plusz az apai érzések-kijelentésén azonnal lefékezett,majdnem lefejeltem ott valamit még szerencse,hogy a biztonsàgi övem szoros.
-Hobi-arcàt látva totàl lefagyott,csak magaelé bámult arcàt hirtelen ellepte a düh és a méreg-Hobi, megrémisztesz-karjàt simogatva ràmtekintet.
-Tàrsasàgunk van,méghozzà nemis akàrki. Kérlek maradj a kocsiban, van egykis elintézni valóm az apàmmal.-kicsatolta övét és kilépett az autóból, remélem nem fogja megölni.

*Hoseok Szemszög*

-Mit akarsz?-sétàltam kissé közelebb hozzà.
-Szeretném làtni az unokàmat.
-Pfha-kiadtam egy olyan szarkaztikus nevetést-azt lesheted,ő mi lànyunk vagyis az enyém. Azt hiszed ha bocsànatot kérsz minden elvan rendezve?
-Làtni akarom.-làtom nem akarja feladni.-ő ugyanúgy az én vérem ahogy te is és a dédunokàm is.
-Szerintem egy màsodik fiadról beszélsz, ő még senkivel sem volt ,,úgy,, kapcsolatban. Remélem leesett miről beszélek.-élveztem ahogy beszélek vele,születésem óta úgy kellett vele beszélnem ahogy ő akarja, àm fordult a kocka viszont muszàj volt ezen mosolyognom.
-Nem értem ezt a beszéd stilusod.
-Én is apa vagyok, megvédem a csalàdomat úgyhogy ha befejezted mi mennénk is.-megfordultam, lassan lépkedtem az autó felé fülig érő vigyorral.
-Akkor kivel hàlt az este a kis fahàzikóban?-most komolyan ezzel akar visszatartani. Újra megfordultam viszont mostmàr testközelig közeledtem hozzà.
-Hogy merészelsz hamis feltételeket tenni a lànyomra és Sugáról? Csakhogy tudd Suga megvàltozott és ha én kérem HaNeul egy ujjal sem ér hozzà.
-Ajánlom ellenőrizd le sajàt magad,ne az anyàd segítségével hanem magad.
-Azt hiszed hiszek neked? Sem anyàt nem szeretted meg most sem plusz engem sem szeretsz, talàn az unokàdat szereted?
-Igen is szeretem anyàdat, téged is, az unokàmat is viszont nekem a dédunokàm a fontos.
-Könyörgöm szakadj mâr le erről a témàról,nincs semmilyen dédunoka az én lànyom tiszta.-szószerint érzem a vàgyat,hogy kitépjem a szívét.
-Nos,nekem igazam van. Mindig.
-Ezuttal nincs.
-Ó,dehogy nem.-mérges vigyora füléig ér.-szerinted annyi év utàn képes még mostis visszatartani magàt?
-Bízom benne,együtt nőttünk fel.-mivolt ez az érzés? Mintha megingott volna valami,bent a szívemben.
-Csak nem igazam volt bocsánat igazam van?
-Tűnj el az én életemből de főleg a lànyom életéből,tudom hogyan ölhetlek meg szóval jobban teszed. A múltkor kegyelmeztem de most nem fogok.-nem kellett kétszer mondanom azonnal eltünt. Mért éreztem hirtelen mintha a bizalmam Sugàban megingott volna? Dehogy, erről szó sincs! Miket képzelek de főleg mit képzel az apàm? Suga a barátom ahogy a többiek is hiszen együtt nőttünk fel,bízom benne. Teszek rà mit mondott. Amint visszakerültem a kocsiba elrendeztem az övemet és ismét elindultunk,természetesen az út során Yuminak mindent elmondtam.
-Az lehetetlen.
-Én is ezt mondtam neki-lekanyarodtam a mellékutra hiszen kb fél óra még annyi se és ott vagyunk.-örülök,hogy Sugával van. Tudni,hogy a mi gyermekünk maga a védelem mellett van plusz JeongHan.
-Kívàncsi vagyok eddig hogyan érezték magukat a kuckóban. Emlékszem mikor folyton minden szombat és vasàrnap eljàrtunk ide. Na meg végre megmutattad milyen egy igazi vadàllat.-perverzen összenéztünk,okay,egyre kattog az eszünk az nem vitàs.
-Mit szólnál ha-a sebességváltóról Yumi combjàra helyeztem kezemet-újra àtélnénk csak nem a kuckóban hanem itt?
-Csàbító ajánlat.-tudtam,hogy belemegy.