Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

22. Szülinaaaaap!

Holnap szülinapot ünneplünk, màr meg is vettem az ajàndékomat, remélem tetszeni fog neki. Egy fotós üzletbe mentem előhivatni az egyik közös fotónkat, amit keretbe tetettem természetesen nem nagyba, hanem abba a kicsi keretbe. Így mikor este az éjjeliszekrénye felé fordul és meglàtja, tudni fogja, hogy szeretem. Végeztem a becsomagolàssal mikor meghallottam az ablakot halkan becsukja valaki. Vàllam felett àtlàtva közeledett a holnapi szülinapos. Próbàltam elrejteni előle az ajàndékàt.
-Miben mesterkedsz?-làgy csókot hintet ajkaimra.
-Holnap megtudod.-bökdöstem karjàt
-Suli utàn eljövök érted.
-Egyedül is eltudok menni, anya vagy apa vagy akàr Shasha is elvihetne kocsival. Nem szeretném, hogy azt érezd kihasznállak.
-Yumi baba-lépet még közelebb-ezt soha nem gondolnám rólad. Shasha hozzon el 5-re erre a címre-zsebemből kivette telefonomat és beleírta a jegyzettömbe a címét-innen nincs olyan tàvol.
-Alkohol is lesz?
-Szülinapi buli nem lenne szülinapi buli ital nélkül, nyugi, vigyàzunk a mennyiségre.
Karjaiba bújva bólintottam, meleg kezei simogattàk hàtamat, magamba szívtam illatàt. Éreztem ahogy megrezzenve picit nyöszörgöt, mégis miért és mi történhetett?
-Baj van?
-Hm? Semmi, csak egy egyszerű sérülés. Hamar begyógyul.
-Milyen sérülés? Ugye nem?
Fejét fogva elvàlt tőlem és az ablak felé bàmult, ó nem, válasz nélkül nem.
-Hobi mi történik veled? Megvàltoztàl kissé és aggódok érted.
-Egyszerű seb okay-nyugodt szivvel megfordult és szemei vörösbe borultak-hiàba erölködöm akkor sem lehet.
-Segíthetek?-mikor újra elfordult hàtàt simogattam viszont felszisszent.-Ugye nem....
-Nem akartam róla beszélni. A buli utàn szerettem volna elmondani.-vakarta tarkójàt.-Kicsit összerobbantam egy vérfarkassal.
-Bàrmikor, csak szólnod kell-feltürtem bal kezemen a pizsamàm ujjàt.
-Ne!-figyelmesen vàrtam-bànt mikor fàjdalmat okozok.
-Sosem okoztàl fàjdalmat, kérlek.
Végül sikeresen ràbeszéltem, leült az àgyamra én pedig ebaloldalán ülve felé tartott csuklóval. Félve de sikeresen inni kezte a vérem, igaz türnöm kellett az égető fàjdalmat. Mire végzett a kötszer màr előkészítve vàr a feladatàra. Szerettem volna inkább magam bekötözni ám Hobi megelőzött, epp hozzálátott volna viszont mellkasához kapva nem kapott levegőt és eszméletét vesztette. Rázogattam,szólongattam de pár perc elteltével hirtelen vett levegőt és kinyíltak szemei. Ez a szituáció zajlott a hotel szobában is, mind két alkalommal a szívbajt hozza rám ez a dolog de ez az út vezet a gyógymódhoz. Sikeresen beköttem a csuklóm mégsem hagytam neki ezt a munkát és ráhúztam a felsőm ujját. Leültem mellé, fejét vàllamra hajtotta ami megnyugtatta őt.
-Jobb?
-Köszönöm igen.
-Hamár holnap majdnem az egész napot nálatok töltöm...-próbáltam kilyukadni a kérésre.
-Akkor?-hangjában kis meglepődötség hallatszott.
-Akkor ott is aludhatnék, anyuék beleegyeznének.
-Mégmit nem!-ezt úgy mondja, mint akinek titka van a szobájában-igaz a mi lakhelyünket is bűbáj védi a kutyuliktól de a vámpíroktól nem, amint behívunk egy vámpírt, nos tudod mi a vége. Otthon sokkal biztonságosabb okay? Bár jó lenne elképzelni, ahogy az ágyamban alszol csendesen. Megtudnám szokni-kinyújtotta a felsőm nyakát igy elérve, hogy csókot hintsen bőrömre a vállamon. Kirázott a hideg, ezt eddig nem csinálta de bekell vallani eléggé kellemes. Csókokkal hintette bőröm majd egyre feljebb vándorolt és kicsavart belőlem egy halk nyögést, szám elé kaptam kezem, ez nem lehet meg pláne még nem.
-Hoppá-perverzen mosolyog-kicsit messzire mentem,neharagudj-kacsintott, elengedve a felsőm nyakát visszafort eredeti méretére.
-Mivan akkor, ha nagyon messzire mész?-csak úgy kíváncsiskodtam.
-Tudni akarod?