Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

45.Indul a horgàszàs.

Mikor megéreztem az első nyomàst a szemeim azonnal kipattantak és levegő utàn kapkodtam. Rémült szemek pàztàztak minden felől, annyira sajnàlom amiért miattam aggódnak én nem akartam ezt.
-Nyugalom Hercegnőm,nincs semmi baj-apa pontosan azt a cselekedetett követte amit Yoongi alkalmazott rajtam a múltkor, kezét a hasamra rakva egyszerre simogatta és segített egyensúlyba helyezni a lélegzetemet.
-Sajnàlom, én nem akartalak bàntani-dehàt nem is bàntottàl HakYeon.
-Nem bàntottàl-lassan a szavak is előkerültek-làttam egy emléket.-Mindenki totàlisan ledöbbent-a múltkor is ez volt. Tőled kaptam a lila macit-néztem WonShikra-tőled pedig a cuki mini kék\lila baba takarót. Köszönöm nektek. Honnan tudtàtok még akkor,hogy a kedvenc szinem a lila lesz?

-Szivesen, egyszerű volt ràjönni-felsegítettek a padlóról, majdnem elvesztettem az egyensúlyomat és HakYeon karjaiban találtam magam. Gyengéden àtkarolta derekamat így nyugalmat biztosítva, pont ahogy Yoongi, jajj anyàm annyira leírhatatlanul hiànyzik. Mivel összekulcsoltam kezeimet a derekàn addig az ajàndék fehér\rikítós kék keverékű mini cuki baba takarót rám terítették és úgy ölelt magàhoz.
-Felvigyelek a szobàdba Hercegnőm?-simogatta apa a hàtam.
-Köszi de nemkell,mindjàrt elmúllik a hatàsa.-fordultam felé mosolyogva.
-Evvel a cuki baba takaróval úgynézel ki mintha újra pici baba lennél-kuncogtunk anya cukisàgàn.

Elintéztem az esti rutinomat majd tusolàs utàn megszàrítottam a hajam majd felvettem a pizsimet:

Nem is tudom, a hajamat befonjam, fogjam fel vagy hagyjam leengedve? Nem is tudom. A hajamat a bal oldalamra fésültem és majdnem a hajam végénél egy hajgumival összefogtam így oldalon összefogott frizu mellett döntöttem. Elàrasztott a hideg, ilyen csak akkor szokott előfordulni ha vàmpír van a közelben, dehát nyitva van az ablakom és majd megfagyok a hidegtől. Az àgyhoz sétàlva a pàrnámról elvettem Yoongi takarójàt és körém fontam. A takarójàban sétàlgattam a szobámban majd egyhelyben megállva szívtam magamban hiányzó illatàt. Hiànyzik a közelsége,ölelése,tapíntàsa,érintése egyszóval ő maga hiànyzik. Elképzeltem és szinte éreztem ahogy erős, gyenge,puha karja hàtulról àtölel, fejét pedig vàllamon pihenteti. A szerelem aztàn mindenre képes mégegy érezhető fantàziára is. Viszont....
-Hogy is írtad? ,,Hiànyzik az érintésed szinte nem is tudom mit tegyek nélküled.,,
Ez maga a valóság vagy csak álmodom?
-Most ez a valóság?
-Ha álom lenne, akkor fáznál?
-Hogyan érezted magad a lagzin?
-Csodás, bàr te is ott lettél volna majd bemutatlak nekik.
-Annyira hiànyoztál.
-Nekem még jobban hiànyoztàl. Ugye alvásra visszakapom a takaróm?
-Van egy ötletem.-fordultam vele szembe.-és ha az én takarómat adnàm?
-Kis huncut, azt akarod,hogy veled álmodjak?-tàskàjàt az ágyam mellé helyezve leült az ágyamra.
-Persze csak ha szeretnéd-természetesen megértem,hogyha nem szeretné.
-Soha nem utasítanék vissza ilyen ötletet. A keresztapàdtól kaptad?-utalt a fotelemben rendezetten összehajtott ajándékra.
-Igen és van mégegy ami jelenleg a gardróbomban van.
-Amit a baba vàró party-n kaptak a szüleid. Remélem nem gond ha most àtmegyek és lefekszem aludni.
-Làtom kiszórakoztad magad-legszivesebben összekócoltam volna a hajàt de amilyen fàradtnak tünt, szerintem ideje lenne lepihennie.
-Jóideig biztos-huncut mosolyra húzta szájàt, szegénykémnek màr csukódnak is a szemei-elkisérsz csak a szobámig?
-Persze de előtte-összehajtottam gyors a takarómat majd az àgyamra helyeztem Yoongi takaróját. Felvette a tàskàjàt és ahogy kérte a szobàjàig kisértem, akarata ellenére bementem utànna. Az àgyàn elrendeztem a takarót így nem kell mégegy teherrel számolnia.

-Tényleg nem kellett volna-letette a tàskàt majd mosolyogva elém totyogott, kezeit pulcsija zsebeibe rejtette és csak engem figyelt. Az ajtó csukva, mindenki alszik leszámítva minket,szerettem volna én kezdeményezni a csókot hiszen hiànyzott és mivel újra ittvan, újra érzem azt a meleg biztonsàgos érzést. Kicsivel közelebb léptem majd kissé pipiskedve közelebb hajoltam,hogy újra érezhessem puha ajkait, olyan közel értem, hogy az orrunk majdnem összeért àm ekkor megállt a tudomány. Most akkor hogyan is kell tovàbb? Keztem volna meghàtràlni viszont balkezével a derekamnàl fogva magàhoz húzott és végre újra àtélhetjük a csodàs érzést. A csodàs csókunk sajnos nem tartott hosszadalmasan ugyanis vissza kell mennem a szobámba nehogy valaki itt talàljon rànk kettesben.
-Szép álmokat HaNeul.
-Szép àlmokat Yoongi maci.-megöleltem majd nehezen de visszamentem a szobàmba viszont nagyon biztos vagyok benne,hogy szép álmaim is lesznek neki köszönhezően.
-Szeretlek Yoongi-súgtam magamnak.

*Yoongi szemsz*

-Szeretlek HaNeul-súgtam halkan az àgyon fekve a takaró alatt, a lagzi csodàs volt de éreztem némi hiànyt magamból. Nem is tudom mit tennék nélküle, a szertartàs alatt elképzeltem esküvői ruhában,csábítóan romantikus. Felül fűzött, szív vagy egyszerű dekoltàzzsal finom anyagból majd deréktől lefelé édes selyem habostorta szoknyarésszel.

A haja előre fésülve, gyengéden begöndörítve akàr csak a csodàs vízesés làtvànya és az arca, puha ajkai elàrasztik testemet melegséggel hacsak megérintem. Selyem lepedőben simogatnàm majd.........jaja Suga kérlek a piszkos fantàziákat hagyjd meg a megfelelő pillanatra. Remélem holnap is ő ébreszt reggel, nincs is annàl szebb mikor a legfontosabb emberrel ébredünk nap mint nap. Nincs is ennél csodàlatosabb érzés. Hatalmas mosollyal az arcomon a hasamra fordultam kezemet a pàrnàm alá csúztattam így közelebb húzva a fejem alà. Gyorsan elnyomott az álom szinte elàrasztott HaNeul illata így csakis róla és rólam álmodtam. Viszont reggel nem eppen finom ébresztő ébresztett mivel a mi dràga Jiminünk leöntött enyhe hideg vízzel. Szuper, szerencse,hogy csak egy pohàr vízvolt és a tartalmàt a fejemre öntötte.
-JIMIIIIN!!!!!!
-Délutàn kettő óra van édes Suga! Ideje kibújni az àgyból.
-Délután kettő?-igazán meglepődtem,ennyire kifàrasztott az esküvő?
-Igen,hey,jól érzed magad?-mintha szellemet làtott volna.
-Persze,miért?-túrtam vizes hajamba.
-Hiszen ha bárki felkellt tiszta morcos vagy.
-Leírhatatlanul éreztem magam tegnap, van valaki a mosdóban?
-Ugye csak nem?-pimasz mosoly jelent meg az arcán, mire gondolhat?
-Mi? Jaj Jimin nem,nem történt senkivel semmi és ha nem baj, zihanyozni megyek egyedül-leesett hova is akart kilyukadni. Vállamra helyeztem a törölközőt és màr indultam is a mosdóba. Zuhany után felöltöztem majd lementem a konyhàba vértasakért viszont a konyha nem is volt üres. Kis tündi-bündim jelenleg írja a listát gondolom Jin szülinapi tortàjàba a hozzàvalókat.
-Jóreggelt-elmentem mellette, pedig szivesen megöleltem volna.
-Jónapot Yoongi-rázta csuklójàból a kis görcsött.
-A tortához?
-Yup, úgylett volna,hogy a keresztapàmmal megyünk vàsàrolni viszont TaeHyungnak segít hátul. JungKook a baràtnőjénél ahogy NamJoon is,Jiminnek dolga van ahogy apának is. Mivel Jinnek nem szabad tudnie erről ezért nem is tudom kivel mennék el.
-Velem?-egyszerre mondtuk WonShikkal, nem igazán haverkodom Démonokkal részben az apám miatt,nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy Ha babànak mivel Félvér neki is szükséges találnia Komornyíkot. Deha WonShik választja őtet akkor csak talàn elviselem.
-Suga,tegnap volt az unokahugod lagzija,tuti fàradt vagy. Majd én elkisérem vásàrolni-kedvesen mosolygot Ha-ra.
-Igaza van, pihenned kell-WonShik a konyhapultnak dőlt az ,,én nyertem haver,, mosollyal.