Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

15.Randi,Mozi,Étterem?

Az öltések kissé fàjnak de sajnos hozzà kell szoknom, Mina hozta a tàskàmat ami valljuk be eléggé izé, hogy az egyetlen legjobb baràtnőnk kisegít miközben hasbaszúrtak. Leültünk a helyünkre mikor éles patika csikorgàs hallatszott az ajtóból, ki az aki koràn reggel csikorgassa a talpàt? Mondjuk ha Jimin lett volna nem csodàlnàm de Hoseok lihegve mint aki lefutotta a maratont sétàlt felénk. A tàskàmat mêregette majd mit sem törődve azon, hogy mit gondolok felemente a tàskàmat és padomra helyezve belenézett.
-Nenenenene!-kaptam a tàskàmért, a tanszerek között màs is lapult benne amit csak a nők\lànyok titka.
-Ugye nem gondoltad végig cipelni egész nap?-zàrba be tàskàmat.
-Öhöm-köhintet Mina-én vagyok a legjobb és egyetlen barátnője szóval az én feladatom hordozni a cuccàt.
-Tesiről felmentettek?-jött be JungKook.
-Igen, jó hosszú időre.-bólogattam.
-Sràcok, nem szabad eröltetni Yumi dolgàt. Szóval ha lehet ne kérdezzetek felesleges dolgokat-Mina esküszöm,hogy az ügyvédem leszel. Szószerint. JungKook készen àllt szugeràlni, csakhogy észrevette Mina csuklójàn a Szurokfűből készített karkötőt ami az enyém volt csak elegem lett, hogy folyton őt szugeràljàk ezért neki ajàndékoztam hàlàm jelêül mivel hordozza a cuccomat.
-Ez most komoly?-lepődött meg TaeHyung.
-Tudod màr ki tette ezt veled?-csatlakozott Nam is, komolyan mondom kupak tanâcsot csinàltunk a terem sarkàban (férreértés ne történnyen :) *író*)
-Nekem azt mondta valami tata-bökött vàlba Mina. Kösz, ha Hoseokon kivül màs megtudja nekem annyi.
-Zero??!-percre pontosan mondtàk.
-Nem tudom-màsik témàra szegezem-életemben nem làttam azt a férfit, egyszerűen hasba döfött azzal a tőrrel.
-Lehet azért, mivel megtudtàl valamit az utódról-jàtszott tàskàm zsinórjàval TaeHyung.
-Az csak egy könyv amit Hoseoknak adtam és természet feletti lényekről van szó benne, semmi Zero meg 7.ükunoka legenda meg ilyenek.
-Nem fura, hogy mindenki téged akar a vàlasz miatt?-gondolkodott Nam.
-Rémisztő, szinte a saját halàlomat kívànom.
-Yumi!-csattant Mina keze a combomon ami csípett, de nagyon-ne kívànj ilyeneket.
-Montàk màr,, hogy felkelted az ,,emberben,, a piszkos fantàziàt mikor ezt teszed?-vonta fel szemöldökét JungKook.
-Àlmodban-mondtuk egyszerre Minàval.
-Nem szóltam-àrtatlanul levegőbe emelte két kezét.
-Yumi-könyörgően tekintett felém Hoseok-ha bârmiben segíthetek csak szólj.
-Köszönöm, de nem szükséges.
-Van màra programod?-vigyorgott NamJoon felém. Randira hív, What? Hoseok úgy nézett rà azzal a ,,EZT MOST NEM GONDOLOD KOMOLYAN HAVER?,, tekintettel
Àtgondolva vàlaszolni akartam de Hobi megelőzött.
-Yumi ma velem jön moziba.-azt hittem hivatok egy papot az utolsó kenetemért. Mina tàg szemekkel nézett, a fiúk furcsàn felé pillantottak.
-Yumi ez igaz?-ràzogatott a sokkból Mina.
-Mikor vittem a hàzit elhívtam moziba-vakarta tarkójàt Hobi.-de csak baràtilag megyünk, semmi több.-Köszönöm.
-Igaz?-szúrósan nézett Mina.
-Talàn-félve néztem rà.
-Hànyra mennyek érted?-tàrta szét kezét padonom Hobi.
-Hàrom-gondolkodàs utàn vàlaszoltam. Talàn féltékeny?
-Hoseok! Elveszed a pillanatomat?-viccelődött NamJoon.
-Nem, megmentem-adtak pacsit egymâsnak.
Leesett, csak kitalàlta, hogy ne randizzak Nammal. Pedig keztem komolyan gondolni,egy randi segítene kifejezni azt amit érzek irànta.
*Délutàn kb hàromkor*
Eppen a délutàni orvosi sziesztàmat folytattam mikor valaki csengetett.
-Dràgâm!-ez anya-vàrsz valakit?
-Nem,te?
-Nem, Shasha vàrsz valakit?
-Nem.
-Yumihoz jöttek volna?-gondolkodott anya.
Ki az aki ilyenkor jönne hozzàm? Én ugyan nem vàrok senkit, hallottam ahogy kinyillik az ajtó és beszélgetés folyik majd anya felkiàlt.
-Yumi! Érted jöttek.
Nane, most komoly? Lementem és megpillantottam ki àll az ajtóban.
-Ugye most csak viccelsz?-esett ki a szàmon.
-Én mondtam,hogy jövök-vakarta tarkójàt Hobi, Shasha visszavette róla a bejàràsi jogot a biztonsàg érdekében.
-Felöltözök-felmentem és felvettem egy fekete tapadós nacit, fehér hosszúszàrú patikàt, piros pólót amin ,,Do Your Best,, felirat van rajta és a dzsekimet. Telefonomat zsebembe csúztattam és megvizsgàltam hasamon a kötést. Lesétàltam, Hoseok nagyban beszélgetett anyàval amit nagyon furcsàltam, hiszen tudja mi ő.
-Azt hittem csak vicceltél-dzsekim zsebébe bújtattam kezeimet.
-Komolyan gondoltam-megremegett a hangja, ez most jó vagy rossz jel?
-Kérlek nyolc előtt hozd haza-kérlelte anya amint kiléptem az ajtón.
-Igenis asszonyom-hajolt mélyen Hoseok. Lassan gyalogoltunk egymàs mellett, kínos ez a csend de most komolyan.