Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

29. 3 év és diploma utàn

Yumi szemsz.

Sikeresen àtmentem a vizsgàn, megkaptam a befejezett diplomàmat viszont a középsuli utàn csak később àllhatok munkàba de addigis kihasznàlom a szabad időket. Eppen végeztem a reggeli rutinommal majd lementem reggelizni, vége a középsulinak szóval a napokat otthon,az ikrekkel vagy Hobiékkal töltöm. A szüleim dolgoznak, Shasha a nappalit rendezgeti én pedig reggelit készítek kettőnknek. A reggeli befejeztével felmentem a szobàmba mivel csak én lehetek olyan szerencsétlen, aki a szobàjàban hagyja minden reggel a forrócsokit, természetesen màr kihülve. Egyhuzamban lehúztam,levittem és elmostam majd újból a szobàmba siettem. A gardróbomban kerestem Hobi fekete pulcsijàt amit múlthéten kölcsön adot mivel nem vittem semmi dzsekit vagy kis kabàtot, gondoltam visszaviszem neki àm ekkor furcsa érzésem tàmadt. A padlóra néztem de semmi, a kezemre de semmi majd a tükörbe és azt hittem ez csak egy rossz vicc. Vér folyt az orromból, felkaptam a zsepit és addig tartottam még a vérzés elàllt.
-Shasha, normàlis,hogy az embernek az ősz közepén vérzik az orra?-lementem a nappaliba.
-Jól érzed magad? Nem fàj a fejed vagy màs testrészed?
-Nem.
-Késik?
-Nem, hiszen este megjött.
-Nézzük csak-kérésére leültem a kanapéra, megvizsgàlta a homlokomat van e làzam-nincs làzad, szerintem vitamin hiànyod van. Elmegyek gyors veszek gyümölcsöket + zöldséget és készítünk az ebéd mellé Cézàr salàtàt is. Addig piheny le kicsit a szobàdban.
Bólintottam majd megvàrtam még elmegy és gondoltam addig olvasok, ilyen àllapotban nem tudok fent a szobàmban üldögélni. Az olvasàsba szószerínt bealudtam, életemben nem aludtam ennyire mélyen, éreztem, hogy valaki ràzogat. Lassan kinyíltak szemeim és Hobi rémült tekintetével találtam szembe magam, konkrétan mindenki a nappaliban van, a szüleim, az 5 ősi boszi, az ikrek és a fiúk is.
-Veletek meg milett? Mintha szellemet làtnâtok-kicsit megnyújtottam a kezeimet.
-Elàjultàl! Szerinted?-vàzlatolta röviden a szitut anya.
-Nem nem nem-összecsuktam a könyvet-pontosabban aludtam, mélyen aludtam.
-Tudod mennyire aggódtunk? Az egész délutànt àtaludtad? Hiàba szólongattunk, ràztunk vagy bàrmit is csinàltunk semmi életjelet nem adtàl.-lehajtottam a fejem, dehàt nem is tudtam róla,hogy ez történt. Éreztem valamit az orromban, gyorsan egy zsepit húztam a zsebemből és orromhoz tartottam.
-Yumi, mit csinàlsz?-Remélem Hobi nem azt hiszi, hogy a zsepiben valami altató anyag van. Kicsit szimatolt majd azt hiszem megérezte a vér illatàt-Vitamin hiànyod van?
-Nagy valószínűleg-gondolkodott rajta Shasha.
-Hànyszor vérzet eddig az orrod?-kérdezték az ikrek.
-Most màsodszor. De semmi bajom, nem érzek fàjdalmat vagy ilyesmit.
-Ez különös, ilyennel még nem talâlkoztunk.-agyalt Zaza.-hasonlóval sem.
-Semmi különöset nem érzek benne.-Maya is beszàlt a buliba.
-Semmi fàjàs, egészséges mint a mak-csípőre tett kézzel figyelt Nazza (az ötödik boszi.)
Mikor lebeszéltük ezt az egész csete-patét, a fiúk hazafelé hazakisérték az ikreket, a négy boszi hazament, anyàék a nappaliban maradtak Shashaval, Hobi pedig indulàsa előtt felkisért a szobàmba àm mikor becsukta magamögött az ajtót,aggódóan àtölelt. Ez mind az én hibàm, miattam aggódtàk àt az egész napot.
-Sajnàlom. Miattam mindenki szétaggódta magàt veled együtt. Bocsàss meg.-összekulcsoltam kezeimet derekàn.
-Ne kérj olyan ok vagy megtörténésért bocsànatott amiben nem vagy hibàs.-két keze közé vette arcomat és szemembe nézett.-lehetséges, hogy a középiskolai éjszakai tanulàs most mutatja ki a hatàsàt. Erről nem te tehetsz, hiszen màr befejezted és a szervezetednek vissza kell szoknia a normàlis életmódhoz.
Nap naputàn egyre gyengébbnek és fàradtabbnak érzem magam, sokkal többet alszom a kelleténél + rémálmaim is vannak. Sem az orvosok sem Shasha + négy ősi boszi sem tudja, éjszakànként Hobi van mellettem, a rémàlmaim miatt. Szombat van és legalàbb egyhete, hogy tart ez az ismeretlen betegség, gondoltam főzök teàt hiszen màr jóideje nem ittam teàt. Felöltöztem,