Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

58.Metafóra

*Hoseok szemsz*

-Hogy érzed magad?-simogattam a haját.-fáj valamid esetleg?
-Nem fáj semmim, a nagyap...-kezte de úgyéreztem közbe kell szólnom.
-Elment és soha az életben nem fogunk vele összefutni, nem kell aggódnod miatta.
-Köszönöm-játszadozott ujjaival.
-Lemegyünk? Anyuci fincsi vaníliás pudingot készít, a kedvenced na gyerünk lefelé!
-Apa....-félénken felemelte tekintetét.
-Hmmm? Mond kincsem.
-Én.....én...-nem értem hova akar kilyukadni-nem érzem a lábamat.
-Biztos elzsibbadt,sokáig voltàl-kerestem a megfelelő szót-eszméletlen-kicsit megtornáztattam a lábàt szinte érzés nem volt benne viszont szerencsére percről percre màr jobban érzékelte és sikerült jàrnia is a két làbán. Mintha most tanítottam meg volna jàrni pedig nem is voltam ott mikor első lépéseit megtette nélkülem,nélkülünk. Szemébe nézve újból szemei vörösbe borultam, dehàt mi lett vele? Részben halottnak kéne lennie de örülök,hogy nem az viszont nem igazán tudom mi történhet vele odabent? Karomba kapaszkodva lesétáltunk a nappaliba, Suga teljesen összeomlott de nagyon remélem,hogy Yuminak sikerült vele beszélnie hiszen majdnem öngyilkos lett tegnap miután HaNeult bevitte a szobájába. Lehet legjobb lesz ha énis beszélek vele az a biztos.
-Segítsek?-lépett mellé JeongHan,nem értem hiszen HaNeul többé nem Félvér,azt hiszem vagy talàn van még kötődés?
-Dehàt ő nem Félvét többé nem?-ültette le óvatosan a kanapéra HaNeult.
-Miről beszélsz? Hiszen az!
-JeongHan,te is jóltudod mi történt és nem lehet Félvér sem àtalakulóban lévő Vàmpír.

-Hobi-sóhajtott JeongHan-kötődöm hozzà ez azt jelenti igenis Félvér.
-Dehàt néha-néha vörösbe borulnak a szemei,ez mi okozza?-hirtelen sikajra mindhàrman a gazdája felé fordultunk,ezt nem hiszem el. Ő mi a csodát keres itt és egyàltalàn hogyan is talàlt ide?-Te mégis hogyan kerülsz ide?
-Màr megbocsáss de a pasimat illik làtogatni-bakker Xaixa ezt HaNeul és Yumi is hallja.
-Szögezzük le ezt mégegyszer nem tudom hanyadjàra,nem vagyok a pasid vilàgos? Csajom van vagyis feleségem szerinted?
-Mondja az aki egy igazi perverz vadállat az àgyban olyan mélyre hatolva a nőiesség szépségébe,hogy az élvezet maga a testbe bújt fekete bàrány.
-BEFOGNÁD!!!!!!-HaNeul totálisan lesokkolt,ha tudom,hogy egyszer így megaláz a lányom előtt le sem fekszek vele pedig kb egy-két évig voltunk együtt talàn? Nem tudom.
-Miért? Talán baj,hogy Yumi is hallja?-biccentett a kanapén ülő kincsemre,ez nem igaz,hogy majdnem mindenki pontosan Yumit látja meg amit első pillantàst vetnek rà.
-Ő nem Yumi.-zsebre tett kézzel figyeltem amig elér az infó az agyáig.
-De igen ő az, nem vagyok hülye sem vak.-magyarázkodott-és mit keres itt egy Démon?
-Xaixa,bemutatom neked JeongHant aki igaz Démon és egyben Komornyík is.
-Te egy Félvért tartasz a házadban? És ha az apád megtudja?
-Tudja és soha többé nincs miért aggódnom miatta.
-Akkor ha ő nem Yumi,akkor ki?
-HaNeul-simogattam kis hercegnőm vállàt-a lànyom.
-A MICSODÀD?????!!!!?!?!!!?
-Szép tisztàn mondtam még hangsúlyoztam is,hogy megértsed. A lányom, Yumi és az én kicsi lànyom.-HaNeul nem birt magával megértem miért is kuncogott, nemigaz,hogy nem ért le.-Nem igaz,hogy nem ért le a zseton Xaixa.
-Kiköpött Yumi basszus-fogta a fejét-mi nem is szaporodunk!!!!
-Akkor HaNeul egy természeti csoda-álltam elébbe-nem csak Yumi vére hanem az én vérem is folyik az ereiben és ha megpróbálod megölni vagy bármi mást tenni vele meg ne merd különben ott lent fogod végezni a talaj alatt.
-É..értem-dadogta-viszont attól még meglátogathatlak?
-Nekem aztán tök mindegy csak előbb beszéld meg a feleségemmel.-lépteket hallva a hang irányába fordultunk és Suga fáradt arcával találkoztunk-Xaixa,megkinálhatlak egykis kávéval,vérrel,sütivel?
-Kávét,köszönöm-ketten a konyha felé mentünk,egymásra van szükségük. Xaixaval a konyhába mentünk ahol beraktam a vizet forni.-Inkább vért kérnék.-nocsak milyen gyorsan változik a véleménye.
-Hát okay,amúgy komolyan mért jöttél el?-vettem ki a tasak vért a hütőből.
-Megtudakolni igaz e amit hallottam,a Félvérekről,rólad,az apátaitokról,róla. Hogyan tudtad eltitkolni őt?
-Elrejtettem a naplóm,elrejtettük 15 éven át,majd újabb két évre. Inkább ne beszéljünk erről, mostmár az apáink nem állhatnak ellent viszont egyvalamit nem értek-felnyitottam a tasakot majd a két pohárt feltöltöttem vérrel,lezártam és visszaraktam eredeti helyére.
-Miaz amit nem értesz?-kérdően figyelt.
-Az élettelen testéhez beszéltem de amint hirtelen felébredt valahogy nem stimmelt valami a szemei vörösbe borultak.
-Nem kellene ezt mondanom de emlékszel arra a legendára?
-Mellikre?
-A Félver-Vámpírról, talán azzá válhatott hiszen eddig senki sem változtatott át egy Félvért.
-Az csak dajka mese nem igazi legenda.-erős sikolyt hallottunk a nappali felől,basszus remélem nem az amire gondolok. A nappaliba érve HaNeul összekuporgott a padlón.
-Suga mi történt?-simogattam hercegnőm hátát,szenved a fájdalomtól.
-Csak beszélgettünk aztán én.....-most vak vagyok vagy tényleg elpirult? Suga elpirult?
-Közeledtél hozzá?-találgattam.
-Megakartam csókolni és még össze sem értek az ajkaink mikor felsikított fájdalmában.-köszönöm Suga. Ha tehetném megölelnélek de most vele kell foglalkoznom.
-Kicsim, hol fáj?-közelebb hajolva segitettem felülni a kanapéra.
-A fejem és a mellkasom.-összerezzent a fájdalomtól.
-YUMI HÍVD A TANÁCSOT MOST!!!!-a legnagyobb félelmen talán beigazolódott, Félvér-Vámpír átalakulásban van.

(Sziasztoook!!! Próbáltam sietni az új résszel remélem tetszeni fog és a helyesírási hibák miatt bocsánat.)

DREAM TO LIVE!