Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

24.Hiàny

Shasha szemsz.
-Reggelre kutya baja sem lesz, max fejfàjàsok, szédülés meg egyéb emberi gondok.-a vàmpírvér eltàvolítàsa után leültünk kicsit a nappaliba, a szülök rég alszanak. Hoseok nagyon ideges.-Minden rendben?
-Igen-mélyen szemébe néztem-na jolvan, nem. Ezt nem tehetem vele, ha vérfarkas méreggel talizok innom kell belőle, ha megharapnak a kutyulik innom kell belőle. Ezt nem bírom, folyton megmenti az életem mert szeret de én mit tettem eddig érte?
-Nagyon is jól tudod. Sokat tettél érte, többet mint ő érted és ezt nem tagadhatod meg.
-Minden csepp vére, szenvedés számomra-kortyolt a Szurokfű teàba,egyre jobban bírja.-úgyérzem időre van szükségem.
-Itt akarod hagyni mikor valaki âtakarja vàltoztatni?
-A fiúk vigyàznànak rà. Szükségem van kis időre, max egy hónapra.
-Megértem, sok ez egyszerre. Elbúcsúzol tőle?
-Mikor a bulinak vége lett akkor döntöttem ez mellett, írtam neki levelet de szó sincs benne szakítàsról. Àtadod neki?-felém nyújtotta a fehér borítékot.
-Természetesen-kezembe vettem a borítékot és az asztalra raktam.-Ne maradj el kérlek, amilyen erősnek tünik.
-Olyan törékeny-fejezte be a mondatom-nem akarom elhagyni\magàra hagyni deha megakarom óvni a kapcsolatunkat, valaki màsra kell terelni a gyanut. Megkeresem a tanâcsot plusz azt a valakit aki folyton àtakarja változtatni. Tudod,van egy àlmom és szeretném, hogy valóra vàljon viszont azért harcolnom kell. Ő is részese az àlmomnak.
Megértően bólogattam, eleinte nemigazàn bíztam szavaiban viszont mind ezek utàn megbizok benne. Hiszen annyi alkalma volt rà megölni de mégsem tette, mivel újra érez így bàrmi lehetséges. Elfogyasztotta nehezen a teàt majd felàllni készült de megàllítottam. Kérdően ràmnézett.
-Őt hibàztatod az apád halála miatt?-sokszor gondolkodtam rajta de nem igazán talàltam megfelelő vàlaszt.
-Nem. Hiszen ő nem is tud arról a bűbàjról amit a vérére zártàl, ha az apàm gondol a boldogsàgunkra ez nem történik meg. Az anyàmat szeme làttàra lemészàroltàk és még ő mondja,hogy szerette? Kétlem, az enyhe kifejezês.
-De ha még élne,akkor?
-Megkérném, hogy húzzon el ebből a vârosból.
Bólintottam,kikisértem. Borítékkal a kezemben kisértem ki, azon agyaltam vajon mit mondhatnék neki de sajnos semmj hasznosat nem ötleteltem. Megölelt majd egy gyenge ,,Szép estét,,-t kívànva elment, remélem nem ma lâttam utoljàra.

Yumi szemsz.

Életemben nem fàjt ennyire a fejem,eppen ébredeztem nagynehezen de ez a fejfàjàs. Furcsa, nem Hobinàl kéne lennem? Dehàt Dyilaval beszéltem csak ennyire emlékszem, az ital,foktam a fejemet. Tudtam,hogy vigyàznom kellett volna a mennyiségre. Mért van erősen bekötözve a csuklóm? Ez furcsa. Az àgy az enyém,a szoba is az enyém,minden. Okay, nem történt semmi komolyabb a bulin de akkor,hogy a csudàba kerültem haza? Az ajtó hangjàra felnéztem, Shasha volt kezében egy tàlca amin tea bögrék vannak elhelyezve és a boríték. Biztos valami szàmla. Töviről hegyiig elmesélte a tegnap történteket a bulin és az azutàni dolgokat is. Tisztàra megrémültem. Ez az egész az én hibàm, ha nem fogadom el az erkélyre való piàs meghívàst akkor nem történik meg. Mindent tönkretettem.
-Ne hibàztasd magad kicsim, nem tehetsz róla hiszen eszednél sem voltál.-nyugtatott Shasha majd elmondta, Hobival kiitatott annyi mennyiségű vért,hogy egy csepp vàmpírvér sem maradjon a szervezetemben.-Mivel aludtàn és nem búcsúzhatott el tőled ezért írt neked levelet. Kérlek olvasd el, csak egy hónapra megy el, se több se kevesebb időre.
Kezembe adta a borítékot, kedves mosolyàval elhagyta a szobàmat,féltem felnyitni. Mély levegőt vettem és mégis felnyitottam.

,,Kedves Yumi

    Személyesen kéne de mire ezt olvasod addigra màr lehagyom a vàrost. Nem birom, hogy folyton fàjdalmat okozok azzal, hogy iszom a véred,hogy megöltem Zerot miközben téged akart megölni.
Szükségem van némi időre de max egy hónapra, elsem tudod hinni mennyire fogsz hiànyozni. Az àlmom része vagy ezt te is jól tudod ahogy én is a jövőd része és szeretném építeni a kapcsolatunkat. A fiúk vigyàznak ràd még tàvol vagyok, sajnálom a vérszívàst (gondolom Shasha elmondta). A vàmpírvérnek az ízét Halandók nem érzik viszont az illatàt igen, könnyen észreveszed amint túl édes az illata valaminek. Ez idő alatt felkutatom azt aki ezt a szörnyüséget tette és még tenni akarja veled. Kérlek vigyàzz magadra és szeress tovàbb,hiszen az éltet bennem erőt és kérlek ne sírj. Jól tudod,hogy nem birom ha sírsz. Olyan hamar visszatérek még észre sem veszed,hogy elmentem, mindig legyél Shasha vagy a fiúk közelében. És kérlek, ne vedd magadra ezt az egészet.
                                    Szeretlek, Hobi,,

Ez az egész dolog az én hibàm, nem szabadott volna elmennie miattam. Hirtelen éles fàjdalom hatolt a szívembe, ó nem Univerzum, nincs még a halálom ideje. Kisebb szívrohamot vagy mit kaptam vagyis ezt àllapította meg az orvos. Kiírtak pàr napra a suliból de nem foglalkoztam vele, ugyan úgy mint eddig elvégeztem a reggeli rutint majd felkapom az egyenruhàt és màr itthon sem vagyok. Nem múlt el úgy nap, hogy ne gondoljak rà hiszen piszkosul hiànyzik.
-Yumi!!! Neked nem kéne otthon lenned?-amint beértem a terembe màr ki is szúrtak.
-Jól vagyok, nem szabad suliba jàrnom?
-Szemmel tartunk csak tedd amit kell-bíztatott NamJoon.
Igen, mostmàr Mina és Aina is tud a vàmpírokról és,hogy is fogalmazzak? Nem viselkedtek úgy mint az őrültek, hanem tök simàn elfogadtàk a dolgot és mint kiderült, ők egy ősi, még Shashanàl is ősibb boszorkàny utódai. Jah, boszik. Bàr azért furcsa módon jöttek rà, volt egy hatalmas vita közöttük és kitörték az összes ablakot a hàzban, durva, de nagyon és a nagymamàjuk tanítja őket varàzsolni+anyukàjuk.
-Yumi, ezt figyeld mit tanultunk-Mina puszta tekintettel kinyitotta a teremben lévő összes ablakot és a padok keztem lebegni.
-Mina! Azta! Bàrcsak énsem lennék csupa Halandó.
-Én Halandó vagyok! Epp,hogy kis màgiàval.-vigyorgott Mina.
-Ha lehetséges ne zàrjatok le bűbàjjal vagy akàrmivel-kérlelte NamJoon majd megcsókolta.
-Titeket? Soha.
-Ahol lakunk a pincében elég sok rejtett boszorkàny varàzskönyv van tele ősrégi bűbàjjal.-ajànlotta JungKook.
-Szabad?
-Persze, elvigyem vagy eljöttök érte?
-Elmegyünk értük, baj ha anya is velünk tart?
-Elvégre vàmpír lakhelyre jöttök szóval nem, inkàbb jobb is ha anyud jön. Aina is jön?
-Természetesen.
-Skacok-szólt közbe TaeHyung-nektem nem gyanus, hogy màr 20 perce bent kéne legyen a tanàr és óràt tartson?
-Ez fura-nêzte telefonjât JungKook-pedig a Kémia tanár utál késni, mindig időben érkezik.
Nem kellett kétszer mondani, belépett az ajtón a kémia tanàr+
Igazgató+rendőrbá és még valaki. A hàrom fiú làtszatra szinte megdermedt, vajon mi történhetett?
-Diàkok, most nem muszáj a helyeteken ülnötök csak maradjatok így.-kérlelt minket a tanàrnő.
-Nos, mellikőtöket hívják Yuminak?-kihagyott egy ütemet a szivem amint meghallottam az idegen pasas szájàból a nevem.
Felàlltam a székemről de nem sétàltam ki, itt körül vesznek a fiúk és sokkal biztonsàgosabnak érzem.
-Gyere ide kérlek.
-Muszáj?-félősen megkérdeztem.
-Igen. A màsik teremben vàr az orvos, hogy lecsapolja a véred.-ezt csak olyan nyugisan kimondjàk az osztàly előtt?
-Dehàt miért? Nem vagyok kiírva vér adomànyozàsra. Arról tudnék.
-Biztos úr-a rendőrbà bólintott és felém indult. Ösztönösen hàtràltam volna viszont pont TaeHyungba ütköztem aki elébbem àllt.-fiúcska, állj férre a rendőr úrnak feladata van.
-Szépen kérdezte mi okból akarjàk ezt tenni vele, szóval kérem válaszoljon neki.-karba tett karokkal vàrta TaeHyung a vàlaszt.
-Az csakis kettőnkre tartozik.
-Most mondta ki az egész osztály előtt, hogy lecsapoljàk a vérét, akkor ezt is meri az egész osztàly előtt megvàlaszolni.-Köszönöm TaeHyung.

(Sziasztooook! Elhoztam a következő részt is, remélem tetszeni fog nektek. A helyesíràsi hibàkért bocsánat előre. Jó olvasàst)

DREAM TO LIVE!