Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

21.Mért is ne?!

-Yumi! Ha igy lógatod az orrod még elalszol-eppen reggeligez készülök de Hobi szavai na és az aznapi történtek utàn sokat gondolkodtam. Anyàék próbálnak felvidítani.
-Fàradt vagyok, de köszi apa-eröltettem egy mosolyt az arcomra.
-Ha akarod nem muszáj ma menned iskolàba-ajànlotta anya és apa is bólogatott az ötletre.
-Nem,nemkell. Semmiképp nem hagyhatom ki a sulit.
-Ma korán végzek, elmennyek eléd?-ajànlotta anya.

*Középsuliban*
A kelleténél is előbb érkeztem a terembe, szerencsére üres ami azt jelenti nyugodtan tanulhatok. Egyedül, majd lassacskàn gyülemlett befelé a tömeg Minaval az élen.
-Szia szivi-megölelt-mond, készültél a tesztre?
-Mindig-kacsintottam.
-NamJoonék is itt vannak,még most is esik a hó.
-Igaz, apropó hétvégén akkor nàlam alszasz? Mindenki bulizni megy én meg egyedül dekkolok.
-Sajnos NamJoonnal buliba megyünk.
-Mi a csudàt csináljak otthon hétvégén?-dőltem fejemet fogva a szék tàmlàjànak.-egyedül dekkolok a szobàmban.
-Akarod mondani kettesben dekkolunk a szobàdban-arcomra puha puszit nyomott Hobi, meglepődtem. Nem azt mondta Mina, hogy kint vannak még vagy csak ilyen gyorsan elszàllt az idő?
-Nincs dolgod hétvégén?-nagyot sóhajtott majd àtkarolta vàllamat.
-Nincs, vàrj. De van, veled lenni.-imàdni való, mikor viccelődik.
-És mit csinàltok?-kívàncsiskodott Mina NamJoon tàrsasàgàban.
-Nem is tudom-gondolkodtam-elmehetnénk jégkorizni.
-A szobàdban is korizhatunk.-ugye most nem arra céloz amire gondolok?
-Csinàljak forró csokit?
-Neeeeem!-najó, ezzel a témàval nem idegesítem-főzhetnénk együtt valami finit, vagy ,,Just Dance,,-en tàncolhatnànk. De megbeszéljük.
-Miért nem mentek el valahova?-érdeklődött Mina.
-A szerelem nem abból àll, hogy hova mentek. Avval vagyunk akit az életünk àràn is megvédenénk és szeretünk.
-Yumi, kezdelek irigyelni.-kuncogott Mina.
-Engem akkor nem is szeretsz?-biggyesztette ajkait NamJoon.
-Téged imâdlak-hatalmas cuppanó csókot hintet ajkaira.
Hamarosam megérkezett a tanàr és kezdődött az óra, mindenki helyére kalandozott. Hobi helyet cserélt a mögöttem ülő Lee Woo Jae-val, a suli 2. leghelyesebb pasijával. Furcsa úgy figyelni óràn, hogy közben védelem és óvàs alatt vagyok. Nagyban dolgozom a feladaton amit a tanàr külön mindenkinek adott mikor egy papir galacsin landolt a füzetemen, szerencsére a tanàr nem vette észre. Észrevétlenül szétnyitottam majd a füzetem alà rejtettem.
,,Hogy haladsz a feladattal? H.,,
,,Màr rég kész vagyok, unatkozom. Te?,,
Összegyürtem a papír galacsint és egy apró dobàssal hàtra dobtam. Széktàmlànak dőltem mikor újra a füzetemen landolt, senki nem vette észre.
,,Jóideje :)  hétvégén csinálunk valami komolyabbat? 😏,,
Ez kicsit több volt a sokknàl, a tolltartómba rejtettem a galacsint és lezártam. Vagy viccelt vagy kitudja. Maga volt a Pokol amint kicsengettem.
-Ne durcizz-ült a padomra Hobi-csak vicceltem.
Szúrósan ràpillantottam de nem lehet ellenállni szemeinek, lazàn bólintottam majd felàlltam hiszen a mosdóba vezetett az utam.
-Ugye nem akarsz elhagyni?
-Megcsallak a női mosdóval-viccelődtem-csak vicc volt.
-Én is Szeretlek-szólt utánnam.
Muszáj volt kezet mosnom, a padom alatt valaki otthagyott egy ràgót én pedig belenyultam. Màr keztem voltna megereszteni a csapot mikor furcsa nyögés zavarta meg a figyelmemet. Nane, ilyen nem történhet! Valaki, jobban mondva valakik szeretkeznek a női mosdóban? MOST? Ez nem az én napom màr érzem, hiper sebességgel a terembe rohantam egyenesen a helyemre. A tàskàmba kutakodtam valami nyugtató vagy akàr víz utàn és ràtaláltam a vizes zsepis csomagra. Megtöröltem a két kezem majd újabb zsepit elővéve az arcomat, ég a pofàm. Túl meleg lett a teremben vagy csak én érzem így? Jujj anyàm mit tegyek?
-Kicsim.-felsikitottam Hobi hangjàtól, nagy szemekkel bàmult, hogy mi a bajom lehet-szivem, késik a havid?-tök laza aggódóan kérdezte.
-Nem, ugyan. Semmi bajom csak megijedtem-vetettem be a kamu röhögésemet.

-Biztos, hogy jól vagy?
-Köszönöm, igen jól vagyok.

(Sziasztoook! Kissé rövidre sikerült, àm a következő hosszabb lesz. Helyesíràsi hibàkért előre is bocsánat)

DREAM TO LIVE!