De már mindegy..megtörtént ,nem lehet meg nem történté tenni. Nem tudom menyi ilyen napot vagyok képet elviselni. Én egyáltalán nem ezt akartam. Ahogy a tájat néztem kocsi hang ütötte meg a fülem. A következő pillanatban egy terepjáró állt meg a ház előtt, és három alak szállt ki belőle. Innen nem láttam az arcukat és nem is tudtam sokáig nézni őket, mivel bementek a házba. Elcsendesedett az erdő .A nap lemenőben van, színeivel gyönyörűvé festi az erdőt és én nem habozok gyönyörködni benne.
- Ez kurva szép .- hát igen....fő a megfelelő szóhasználat. Becsuktam szemeimet és fejemet hátra hajtva élveztem a nap utolsó sugarai melegét. Már kezdtem jól érezni magam ,amikor hirtelen eltűnt az a maroknyi fény is így szomorkásan nyitottam ki a szeme .- Mi a !- ijedten kaptam szívemhez amikor szembetaláltam magam Sehunnal. - Az agyhalálba kergetsz az ilyen cuki ,, ijesszük meg Baekhyunt" akcióiddal . -arcára egy mosolygáshoz hasonló fintor jelent meg majd leguggolt elém és nem zavartatva magát, pislogás nélkül bámult. Tűrtem egy darabig de 5 perc múlva már úgy izzadtam mint a ló. - Na most már igazán abbahagyhatnád. Kicsit már sok.- löktem rajta egy kicsit de megragadta a karomat amivel mellkasához értem és nem tudtam felfogni mozdulatait csak arra eszméltem fel hogy fejjel lefele látok mindent. - Hé! Tegyél le!- könnyeden szökdécselt miközben a vállán átdobva himbálóztam össze-vissza. Próbáltam pólója aljába kapaszkodni hisz bennem volt a félhetnék hogy leesek. A fapadlót meglátva tudtam hogy a házba vitt vissza.Elég lett volna mondani....azaz mutogatnia hogy menjünk vissza, nem kellet volna erre vetemednie .-Sehun lefogok esni!- ijedten kapálóztam ahogy éreztem hogy csúszok de szerencsére nem pofával a padlóra érkeztem hanem háttal a puha kanapéra .Könnyedén vágott rá a bútorra.
- Megtaláltátok egymást? -mosolygott D.O ahogy kijött a konyhából.
-Azt hittük már mennünk kel értetek. Sokáig odavoltatok.-sunyin pillantott a fiú Sehun felé aki csak tűrte a tekintetét. -Lay vagyok.-nyújtotta a kezét amit elfogadtam és kezet ráztunk.
-Baekhyun.-a következő pillanatban a nyakamba vetődőt két fiú akik a frászt hozták ezzel rám.
-Végre találkoztunk!-elenged el elsőnek a nagy szemű fiú.....mint egy bambi.
-Tao ne lógj annyira a nyakán. -a még mindig ölelő fiú szomorkásan engedett el de szorosan mellettem foglalt helyet. Ezekkel meg mi van? D.O-ra néztem aki csak mosolygott mint a tejbe tök.
-És ti..kik vagytok?-néztem egyszer a bambira, majd a másik srácra.
-Tao vagyok!- kezdte a bújós srác. - Annak a mamlasznak a párja.-mutatott a fotelben ülő orjásra....ez meg mikor került oda? -Nem voltam falkatag csak 2 éve csatlakoztam. -akkor meleg a fiú....VÁRJ! Falka?
-Én Luhan vagyok!- folytatta a bambi hatalmas lelkesedéssel. -Én mar kiskorom óta falkatag vagyok. -megint D.O-ra néztem de ő direkt elnézet másfele...kis köcsög. A többi (falkatagot) is megismertem és pár fura fazonon kívül rendes kis bagázsnak tűnek.
-És mond csak.- fordult felém a Kai nevű fiú.- Nagyon fájt amikor megharaptalak?-értetlenül néztem rá majd amikor leeset mit mondott ....még értetlenebb fejjel néztem rá.- Az erdőben!Tudod fejbe basztál avval a bottal .-tátott szájjal meredtem rá. Szemeibe nézve felismertem ezeket a sötétbarna íriszeket. Remegő testtel kezdtem el hátrálni de nekiütköztem valaminek,vagyis valakinek.
-Hé jól vagy? Teljesen elsápadtál.-Lay szemeit is felismertem.Ő volt az első farkas aki a hátunk mögött volt amikor a bokornál voltunk.
-T-te...te.- dadogva meredtem rá majd szétnéztem mindegyikükön. -Te.- nyeltem egy nagyot mivel az a bizonyos gombóc elkezdet nőni a torkomban. -Ti támadtatok meg minket?- suttogva tettem fel a kérdést. Suhora néztek aki csak kínosan elnevette magát.
VOUS LISEZ
A farkas fiú (SeBaek)
FantasyByun Baekhyun egy dologra vágyakozik. Arra, hogy elhagyhassa a nyüzsgő nagyvárost és egy messzire eső helyen békésen,nyugodtan éldegélhessen.Meg is adódik az alkalom amikor nagyszülei halálával megörökli a házukat . Legjobb barátjával Do Kyungsoo-v...