A farkas fiú (SeBaek)

41.rész

Nincs min szépíteni,úgy nézek ki mint a mosott szar.Eléggé padlóra küldött a tegnapi veszekedés Sehunnal. Az ágyból kikelve egyből a konyhába mentem valami kaja után kutatva,mivel úgy éreztem mentem éhen halok.Ahogy a hűtőben kutakodtam egyfolytában a veszekedésen járt az agyam.Ha nem nekem lenne igazam akkor bevallanám és bocsánatot kérnék, de most száz százalék hogy nekem volt igazam!Határozottan bólintottam miután megnyugtattam magam , hogy nem az én hibámból vesztünk össze. Hisz Sehun mindig is ilyen volt,már akkor is ezt csinálta amikor Sugaval volt az összetűzésünk.És BamBamnél is,mindig féltékeny.Szerencse hogy nem tudja hogy Vernonal találkoztam ,mert akkor tuti kicsapná úgy a hisztit hogy hűlt helyem se maradna.Becsaptam a hűtő ajtaját és az asztalhoz ülve kibontottam a tejet és a már nemsoká lejárt zamatosságú gabonapehelyre öntöttem, ami jelen pillanatban a legjobb állapotban lévő kajának számít a házban.

-El kellene mennem már bevásárolni.-motyogtam miközben szaporán kanalaztam számba a reggelimet.Ó apropó a ,,reggelimet" pontosan 14:10-kor ejtettem meg,hisz hétvégén ilyenkor egészséges felkelni,főleg az olyan álomszuszékoknak mint én.Persze a szemem alatti karikák nem arról árulkodnak hogy milyen jól kialudtam magam.A reggeli rutinomat gyorsan megcsináltam majd a nap további részét a tv előtt töltöttem. Vacilláltam egy keveset de úgy döntöttem nem megyek haza mára,hisz amikor felkeltem már rég ott kellet volna lennem így meg nincs értelme elmennem.

Hiába töltöttem el az időmet,hiába csináltam bármit.Mindig Sehunon járt az eszem.Emlékszek amikor elsőnek megláttam kirázott a hideg és semmi pénzért nem nyúltam volna hozzá,de miután megmentett és a barlangban felébredtem.Akkor változott meg bennem valami iránta.Mondjuk a madaras incidense elég undorító volt, de amikor egyszer felhoztam neki a témát pironkodva pufogott mellettem hogy ő ezt egy gesztusként szánta , és hogy nem szép hogy kinevetem.Persze egy csókkal vigasztaltam meg ami után egyből fülig ért a szája,akkor még a kapcsolatunk elején voltunk így egy rövidke csók is nagy szónak számított.Régebben bántam hogy nem úgy alakult Sehunnal köztünk ez az egész mint egy normális párnál.Hisz mi már akkor majdnem lefeküdtünk amikor D.O és Kai összejöttek.Soha többé nem akarom azt átélni mint akkor,amikor elküldtem Sehunt. Nagyszüleim halálán kívül ez volt egy egyedüli eset hogy depresszióba estem és bár hiába lett minden jó utána, mély nyomot hagyott bennem ez az egész.Imádtam azt a Sehun aki még nem tudott rendesen beszélni.

Elég volt megszólalnia én már akkor megbírtam volna zabálni, azt bírtam a legjobban amikor felbosszantottam és pöszén próbált leosztani ,de én csak mosolyogtam ezeken hisz hiába mondott bármit is meghaltam a kiejtésén.Szépen megtanult beszélni , és a fiúk segítségével persze azokat a szavakat gyorsan megtanulta hogy köhöm...mit is akarna csinálni velem az ágyban.Persze én azzal jutalmaztam meg hogy felkínáltam neki a nappali kanapéját amit akarata ellenér is elkellet fogadnia ha nem akart a földön aludni.Megszoktam egy idő után hogy elég perverz a gyerek, de hát ha én is olyan hangulatomban voltam,beszálltam a játékba.Telefonomat elővéve beléptem a beszélgetésünkbe és az ezelőtt küldött képeket nézegettem.Tejfehér bőr,hibátlan arc,csábító tekintet,dús ajkak és azok a haskockák.Egyszerűen tökéletes.Beharaptam alsó ajkamat ahogy a nappaliban történt kis akciónkra gondoltam,fogalmam sincs hogy voltam annyira merész hogy simán lecuppantottam. De nem bántam meg,hisz hiába tűnök egy kis ribancnak.Már vágyok OLYAN fajta érintkezésre.Régebben az tökéletes kifogás volt hogy nem akarok elsietni semmit,de már fél éve együtt vagyunk.Sőt!Lassan egy éve és még nem feküdtünk le.Hiába néznék meg egy pornót,biztos teljesen más lenne ott lenni és csinálni,mint nézi ahogy más emberke csinálják.Nem is attól félek hogy nem fogom élvezni,hisz a tudat hogy azzal az emberrel csinálom akit a legjobban szeretek, már boldoggá tesz.De ez az egész farkasos dolog,hiába mondták el a srácok részletesen.Még mindig nem tudom felfogni hogy én is egy vagyok közülük,túl hihetetlen.Olyan menőnek találtam őket hogy ha kedvük szottyan akkor átváltoznak 2 méter magas farkasokká és rohangásznak az erdőben mint a félbolondok,nem tudom elképzelni magam ahogy ugyan ezt csinálom.Túl távolinak és elérhetetlennek tűnik ez az egész,pedig egy karnyújtásnyira van tőlem ez a világ.Ahol farkas lehetek én is, az emberektől elzárva.Az erdőben én és a többiek.