A farkas fiú (SeBaek)

38.rész Feltétel

Lassan sétáltam fel a lépcsőkön és ahogy emelgettem a lábaimat elcsodálkoztam hogy nem rohadtak eddig le,bár szerintem amire felérek a lakásomig addigra már meglesz.A kulcsomat előkotortam a zsebemből és miután pár perc szenvedés után kattant a zár sóhajtva léptem be a lakásba.Bár butaság tudom,de reménykedtem hogy ahogy belepek a nappaliban találom Sehunt ahogy a kölykökkel játszik.Elég hülye gondolat...főleg úgy hogy az elmúlt napokban ezt álmodom.Belépek munka után a házba és az eddigi fáradságom egy szempillantás után eltűnik és boldogan társulok párom mellé.

A kávét kiöntve halkan dúdolom a rádióból  szóló számot.A megszokottaknál is csendesebb most minden.A félős természetemnél fogva persze egyből szellemekkel és démonokkal telt meg a ház és minden működő villanyt felkapcsoltam a lakásban.

-Ne félj már.Nincs itt semmi.-suttogtam magamnak miközben a a fal mellet lépkedtem azzal a szándékkal hogy kimegyek a nappaliba.Mivel ott hagytam a telefonomat.A kanapéhoz érve fellélegeztem és a telefonomat kezembe véve vissza ,,mentem" (azaz rohantam) a szobámba.Miközben a könyves szekrényben kutakodtam valami jó könyv után majd kiugrott a szívem ahogy megszólalt a telefonom.-Jó anyját.-lehuppantam az ágyra és mosolyogva vettem fel.-Helló.

-Szia drágám.Én vagyok az.-Sehun hangját halva jóleső érzés fogott el.-Haza kel jönnöd.

-Valami baj történt?

-Nem,nem nyugodj meg!Csak...tudod.-hangja elhalkult a monda végére.

-Sehun mi történt?

-Gyere haza.

-M-miért?-vágtam rá egyből.

-Tudom hogy gáz és nem akarlak kínos helyzetbe hozni!-összevont szemöldökökkel reagáltam Sehunt hallgatva.-Már régóta együtt vagyunk.É-és nem nagyon haladtunk tovább OLYAN téren.-ahogy leeset a tantusz mire is akar kilyukadni, nevetést visszafojtva emeltem el a telefont fülemtől és kellet pár másodperc amíg rendeztem vonásaimat.

-Ha jól értem.-köszörültem meg torkomat.-Azért akarod hogy hazamenjek, mert kanos vagy.-nem mondott semmit ,néma csend volt majd percek múlva végre válaszolt.

-Igen.-kitört belőlem a nevetés és bár Sehun sipítozott a vonal másik végéről hogy ne nevessem ki nem tudtam mit kezdeni magammal. Könnyeimet letöröltem arcomról és miután lenyugodtam kihangosítottam a telefonomat.-Olyan gonosz vagy!

-Te meg kanos!-még mindig nevettem de már visszafogottabban.-Bocsi de már nem birok hazamenni.Csak szombaton megyek majd.

-Akkor..........legalább egy képet küldesz?-zavaromban elnevettem magam és nem akartam elhinni mikre nem kér Sehun.

-Pontosan...milyen képet is kérsz?-beharaptam alsó ajkamat és már kíváncsian vártam a válaszát.

-Látszódjon.....sok minden látszódjon.-megköszörültem torkomat majd erőt vettem magamon.

-Leteszem.-nem vártam meg mit mond hanem kinyomtam a telefont és pár percig még ültem a kanapén.-Gyerünk Baekhyun. Vonzónak kel lenned.-ütögettem meg arcomat és a fürdőbe mentem.Arcot és fogat mostam és a sminkekhez nyúlva alapozóval elfedtem azokat a ronda pattanásokat az arcomon.Szemtussal csodákat tudok tenni és ez most is meglátszott.A szobámba menve felkaptam azt a rövidnadrágot amit még régebben a napozáshoz vettünk D.O-val és egy lenge fehér pólót.Leültem az ágyamra és ezernyi képet csináltam magamról majd a legjobbakat,amiket több perces válogatás után kiválasztottam.Remegő ujjakkal küldtem el Sehunnak.

Gombóc nőtt a torkomban ahogy figyeltem kakaotalkon ahogy jelzi,Sehun éppen ír.Meglepetésemre ő is egy képet küldött,már sokkal szexibb és vonzóbb volt mint az én képem.