A farkas fiú (SeBaek)

15.rész

-Baekhyun.-kiráz a hideg ahogy fülembe suttog és ezt észre is veszi.Szélesen elmosolyodik és karjaival átölel.-Hiányoltát.-szívem kihagy egy ütemet szava hallatán.Kibújok öleléséből és vele szembe fordulok .Ijedt tekintettel néz szemeimbe de én csak sóhajtok egyet.

-Tudod...nagyon sajnálom amit veled tettem.-a padlót bámulva birizgáltam pólóm alját.-Nem kellet volna olyan dolgokat mondanom neked.-beharaptam alsó ajkamat és csak akkor néztem fel amikor már pár perce beült köztünk a csend. Sehun fájdalomtól csillogó tekintettel nézet engem.

-Mié?-bekönnyeztem ahogy őt néztem.Annyira mardos a bűntudat..hogy el se bírná képzelni.

-Nagy kötöttél hozzám.És ez feltűnt a többieknek is.Figyelj.-megragadtam kezét.-Nagyon,nagyon sajnálom!Oké? Megvolt rá akkor az okom de..nem gondoltam át a dolgokat tisztán és ezt láttam a legjobbnak.Hibáztam és ezzel tisztában vagyok.-nem mondott semmit csak nézet.-Remélem megérted hogy miért hibázhat.És megbocsátasz.-csend telepedet ránk és életemben először hallottam Sehunt úgy sóhajtani...ahogy én szoktam mindig.

-Igen.-elmosolyodtam és karjaimat átvetettem nyaka körül és szoros ölelésbe vontam.

-Menjünk vissza.A többiek már biztos várnak.-kibújtam karjai közül és elbúcsúzva a kölyköktől vissza indultunk. Lassan sétáltunk és alaposan megnéztem az erdő eme részét.Jó ha tudom merre kel jönni ha ide akarok eljönni.Nagy bámészkodásomban nem néztem a lábam elé így sikeresen felnyaltam a földet. Sehun egyből mellettem teremt és segített felállni.-Basszus.-szisszentem fel ahogy megnéztem karomat.Elég szépen feljött a bőr rajta.

-Jól?-megnézte karomat és fejét csóválva felemelte karomat.Lassan végignyalt a sebeimen egészen hüvelykujjamig , amit utána bekapott és szívott egyet rajta.Elvörösödtem mivel egyből elindult a fantáziám és eléggé más testrészemen képzeltem el ezt a jelenetet.Kihúztam ujjamat szájából és gyors léptekkel haladtam előre.Csak felnevetett Sehun és mellém sietett.Átvetette karját vállamon és szórakozottan nézte arcomat.

-Mit vigyorogsz?-ütöttem hason de már nekem is ott bujkált a mosoly szám szélén.

- Cuki vagy.- még jobban elvörösödtem és ellöktem magamtól.

-Persze ezt ki tudod mondani.Na várjál csak!-nevetve elkezdtem kergetni és egész végig futottunk.Néha meg meglökve az egyiket vagy Sehun esetében,felkapott és karjaiban,hátán,vagy csak a nyakán csimpaszkodva haladtunk a ház felé.Amire odaértünk a házhoz addigra már ő kergetett engem.-Ne!-sikítottam fel amikor utolért és felkapva pörgött velem egyet.-Ha nem teszel le meghalsz!-nevetve ütögettem mellhasát de ő csak nevetett.

-Hát ti merre voltatok?-Luhan és Chen a fűben ültek és ép eszkábáltak valamit.

-Erre is - arra is.-feleltem még mindig nevetve.Bár ahogy összenéztem Sehunnal nem volt valami jó ötlet mert Chen csak avval a huncut mosolyával vizsgált minket.

-Érdekes.Egyszer majd engem vigyetek el erre is arra is.-utánozta a hangomat de én csak egy fintor után bementem vagyis, bementünk a házba.Ahogy beléptem a házba D.O egyből előttem teremt és kezemet megfogva kicsit se gyengéden húzott be a nappaliba.Meglepődtem mivel mindenki ott volt és eléggé komor fejel nézték a tv-t.Én is a készülékre emeltem a tekintetem és ........na ne!

-MI A?-a tv elé léptem és kitártam karjaimat.-Kapcsoljátok ki!

-Már mindegy.-ült le D.O fejét fogva.-Már mindent láttak.

-Azt is?-céloztam a Susy által rendezett házibulira.

-Azt is.-nem tudtam hogy mit tegyek.Dühős voltam de nagyon zavarban is voltam. Sehun kíváncsian leste a tv-t de mindig elé léptem így megakadályozzam.

-Mi az?-összehúzott szemöldökkel nézet rám.

-S-semmi.-erősködtem de valószínűleg rám unt, így simát felemelt és arrébb tett az útjából.Teljes némaság volt csak a videóból hallatszó hangos zene töltötte be a nappalit.

Erőt vettem magamon és leültem D.O mellé aki nem volt más helyzetben mint én és együtt néztük ezt a borzadalmat.

Én önfeledten táncoltam az asztal tetején D.O pedig az asztalhoz tartozó széken feküdt amit nem tudom hogy bírt összehozni. Valószínűleg BoWo vette fel mert a hülye nevetése irritálta a fülemet.

-Baekhyun gyere le!-szolt rám Mia az akkori barátnőm.

-Mi van?-kiabáltam rá.Elég rosszul bántam az akkori barátnőimmel.Csak lefeküdtem velük utána pedig eldobtam őket.Elvégre ha már egyszer megvoltak akkor már nem kellenek.

-Ennyi elég is lesz már.-könyörögve nézet Layre D.O.

-Nagyon durván nyomtátok.-Kris csillogó szemekkel meredt ránk.

-Bárcsak nekem is ilyen egyetemi éveim lettek volna.-sóhajtott fel Suho.

-Még megvannak azok a szexi farsangi ruháitok?-nevetett fel Xiumin.

-Meg.-D.O istenem....fogd már be.

-Baek felvehetnéd azt a cuki ápoló ruhát!-veregetett hátba Chanyeol. Rosszul esik hogy így kinevetnek.Én se vagyok büszke hogy miket csináltam..de fiatal voltam és buliztam.Mind minden fiatal!

-Kurva vicces mit ne mondjak!-felálltam és mit se foglalkozva a többiekkel elindultam haza.Kurva jó hogy még Tao is kiröhögött..pedig benne megbíztam ahogy a többiekben is.

-Hé. -Sehun megállt előttem.-Mi a baj?

-Szerinted!-túrtam idegesen hajamba.-Nagyon jót röhögnek rajtam a többiek!Szerinted ez hogy esik? Hát kurva szarul!Én se vagyok büszke rá de megtörténtek.Igen minden velem szembe jövő lányt megbasztam.Sőt!Még az igazgatókat is sorba dugtam.És ja kb az iskola ribanca voltam!De jól éreztem magam,minden bulira meghívtak és nagyon jó volt!És hiába szégyellem ezeket...semmi pénzért nem változtatnám meg a múltamat.-Sehun tátott szájal bámult.-És ez bánt hogy ezt nem mondhattam el a többieknek és kinevettek.De nem érdekel nevessenek!-jól eset kiadni a dühömet az biztos de már nem annyira örülök annak hogy pont Sehunon kellet elvezetnem.

-Nem bántani.- tudom.De ő nem érti hogy én most mit érzek.

-De akkor is rosszul eset.-elhalkul a hangom és a nappaliba érve a homlokomat Sehun mellhasára döntöm.-Szeretgess meg!-nyöszörgöm miközben derekát átölelem.

-Nem lehet.-meglepődök válaszán.Régen ilyenkor mindig bujt hozzám.-Én.Eldöntöttem.-kíváncsi tekintettel vizsgáltam.-Én, udvarolni akarod neked.-elvörösödött és hátrébb lépek egyet.

-Udvarolni?

-Kai is D.O-nak. Nekem tetszik Baekhyun .Udvarolni akarok.-nem tudom mitől lepődjek meg jobban.Attól hogy ilyen ügyesen bírt beszélni.Vagy attól amit mondott.

-H-hát. Huha!-leültem a kanapéra és eléggé sok gondolat kavargott bennem.-Nem is tudom mit mondjak.

-Gyere el velem randizni.-ül le mellém nagy lendülettel.-Chanyeol szerzet nekem jogosítványt és felmehetnénk a városba. Rég voltam ott és én neked venni ruhákat,ennivalót bármit.-nem tudtam hova kapkodni a fejemet csak úgy folytak belőle a szavak.- Elmehetnénk moziba vagy a parkba sétálni. Étteremben vacsoráhatunk is!-széles mosolya felvillant én pedig  kacagva hallgattam.-Na.Mit szólsz?-elhallgatott és beharapót ajakkal nézet szemeimbe a válaszomat várva.