Játszva szeretni /befejezett/

123-as szekrény

Már vagy öt perce voltunk ott. Ki akartam menni, de ő nem engedett. Kezdtem feszült lenni.

A kezemet még mindig szorította.

-Hé hova akarsz menni? -kérdezte semminő hangon

-Órára. Elengednél? Mert már kezd fájni a kezem.

Nem engedett el. Csak lazított a szorításán.

-Te most komolyan órára akarsz menni?

-Igen. Elengednél?

Ahogy ezt ki mondtam el kezdett mosolyogni. Nem tudtam mit akar. De nem is akartam tudni. Hátrálni akartam, de még mindig a karomat fogta.

-Na... Játszunk.

Egy pillanatra le döbbentem.

-Hogy mi?-kérdeztem kissé idegesen

-Nyugi.-mondta és egyik ujjával végig simította az arcomat.-Két választásod van.

-Mi?

-Eljössz, velem valahova vagy egy napig azt csinálok veled, amit akarok.

-Egyik se.

-Akkor nem engedlek el. És nem mehetsz... sehova.

Kicsit kezdett meg rémíteni. Mert ahogyan beszélt elég komolynak tűnt.

De nekem sietnem kellet, mert az óra már 10 perce elkezdődött. Ezt még ki tudom magyarázni, de ha az egész órát le késem. Akkor le fogja ordítani a fejem az ofő, igazgató plusz az anyám. Már látom a következményeket: szobafogság, figyelmeztető, net megvonás, telefon elkobzás. Igen anyám elég szigorú, ha rosszat csinálok.

-Megyek órára és 1 órán keresztül azt csinálsz velem, amit akarsz.

-Mi nem így szólt!-mondja felháborodva

-De egy napig nem leszek a tied... úgymond!

-Hat óra.

-Akkor kettő óra.

-Négy óra.

-Max három óra.

-Jó, de akkor olyat csinálok, amit nem akarsz -majd rám vigyorgott

-Négy óra. De akkor nem csinálsz olyat, amit nem akarok. Akkor elengedsz?

-Igen

Elengedett, de arcán még mindig ült az a vigyor.

Már a folyosón voltam, amikkor szólt.

-Tudod, hogy még körbe kell vezetned a suliban, mert nem fejeztük be.

-Igen!

Elegem volt már belőle! Miért nem hagy békén? Egyáltalán mit akar tőlem? Miért pont velem akar szórakozni? Egy biztos tőlem nem fogja azt a négy órát meg kapni.

Lassan oda értem a teremhez, ahogy bementem mindenki rám nézett a tanárral együtt.

-Miss. Paterson ön késett pontosan 12,38 percet. Mit mond a védelmében?

-Tanárnő a mosdóban voltam... és... ment a hasam vettem be gyógyszert most már jobb.

Komolyan? Jobbat nem bírtam kitalálni?

-Elfogadható indok. És hol van, Mr.White úgy tudom, önnek kellet körbe vezetnie.

-Igen én vezetem körbe. De utána nem láttam sehol.

-Értem. Üljön le.

Lara furcsán nézett rám majd oda súgtam, hogy később elmondom.

Óra után elmondtam, hogy mi történt. Hát hogy ne mondjam ledöbbent.

-Hogy mi?-értetlenkedett

-Tudom, de most mennem kell körbe vezetni.

-Sok szerencsét.-adott egy biztató mosolyt

A nap többi része viszonylag gyorsan telt el.

Dominik se értetlenkedett el volt magának.

Utolsó óra után menni akartam a szekrényemhez, de Dominik oda szólt:

-Hol van a 123-as?

-Az nem Scotté?

-Nem, hanem az enyém

Hogy mi az övé? Lara azt mondta, hogy Scotté. Hogyha kinyitja, a festék kétszer robban! Nem lesz jó.