Játszva szeretni /befejezett/

De én ott akarok ülni!

Kezeimet tarkójára raktam. Közelebb húztam magamhoz.

Kicsit lábujjhegyre álltam, hogy meg bírjam csókolni. De lehajolt így nem kellet ágaskodnom.

/kettő órával később/

-Mikkor kezdjük már nézni a filmet?-kérdezi türelmetlenül

-Most.

-Komolyan?

-Igen.

Dominik gyorsan felszaladt a szobámba. Hogy minek? Nem tudom. Utána mentem. A bőröndjében keresett valamit. Nagyon sok ruha volt benne talán több mint nekem. Végül egy laptopott húzott kibelőle. Rögtön leült vele az ágyra és elkezdte nyomkodni.

-Sara. Menj eltusolni. Addig meg keresem a filmet.

-Oké.

Elmentem tusolni. Egy fekete rövidnadrágot vettem fel.

Dominik pólóját felvegyem? Végül is ő mondta, hogy hordjam.

Szóval abban mentem ki. Dominik még mindig gépezett.

-Jó mehetsz.-mondom.

A fejét felém fordította. Egy pillanatra ledöbbent, de utána egy mosoly jelent meg az arcán. Felkelt. Mellettem elment és bement a fürdőbe. Szó szerint kikerült.

Dominik szemszöge

Olyan aranyos. Jól áll rajta a pólóm. Legalább ha valaki meglátja, benne tudja, hogy az enyém. Csak az enyém. Gyorsan letusoltam. Felvettem a boxeremet majd kimentem. Sara be volt bújva a takaró alá. Alig látszott ki. Oda mentem mellé arrébb toltam.

-Hé, ne lökdös.

-Csak arrébb toltalak.

-De én ott akarok ülni.-mondja gyerekesen

Sara drágám én nem fogok fel kelni.

-Itt akarsz ülni?

-Igen.

-Minden áron?

Egy pár percig elbizonytalankodott.

-Minden áron.

-Oké.

Levettem róla a takarót

Sara szemszöge

A hideg levegő megcsapott. Dominik a takarót magára rántotta.

-Hé!

Megfogta a derakamat két kezével és beleültetett az ölébe. Megint zavarba jöttem.

Takaróval betakart szerencse hogy jó nagy.

De akkor is most először ülök az ölében. Most először ülök oly sok idő elteltével egy fiú ölébe.

Dominik e-közben a takaró alatt átkarolta a derakamat. Így közelebb húzott magához. Fejét a vállamra rakta. Majd kicsit feljebb emelve fejét megpuszilta a nyakamat. Amitől a hideg kirázott.

-Így már jó?-kérdezi

-Igen.

-Elindíthatom a filmet?

-Persze.

Dominik szemszöge

Elindítottam a filmet. Közben Sara az ölemben ült.

Azért is ültettem ide, mert éreztem, hogy félni fog. Igazam volt félt is, vagyis nem félt csak megijedt.

Amikkor megijedt akkor a karomat szorongatta.

Már a film felénél tartottunk, amikkor halk szuszogást kezdek hallani.

Oldalra nézzek Sara az. Ismét elaludt. De most a karjaimban.

Óvatosan be fektettem az ágyba, de úgy hogy ne ébredjen fel.

Én mellé feküdtem és elkezdtem telefonom folytatni a filmet.

Pár perc múlva. Éreztem, hogy valaki megragadta a karomat.

Sara az. Átölelte az egyik karomat.

Ilyenkor olyan aranyos.

Oldalra fordultam és adtam egy puszit a homlokára. Leraktam a telefont. Felé fordultam. Ő meg közelebb jött. Átkaroltam majd lassan elnyomott az álmom.

Sara szemszöge

Reggel, ahogyan felkeltem Dominik már nem volt mellettem. A helyén csak egy papír volt. Ez volt rajta: Sara, sajnálom, hogy nem vagyok ott melletted. Sajnálom, hogy nem is leszek ott melletted. Sajnálom, hogy ilyen sokáig hazudtam. Sajnálom, hogy így becsaptalak. Sajnálok mindent. Sajnálom, hogy nem szerettelek. Viszlát.