Játszva szeretni /befejezett/

Csak úgy?

Csak úgy megcsókolt.

Csak úgy.

De miért csókolt meg? Remélem nem csak játszik velem.

Hirtelen az ajtó kinyílt.

Talán ő az? Nem, ez nem lehet tündérmese ugye? De miért nem?

Az ajtón nem ő jött be hanem... a... szüleim.

-Sziasztok...-mondta anya miután körbe nézett- Szia, kicsim hol van Sam?-hát persze ő fontosabb, mint én. De amúgy tényleg hol van?

-Elment

-De miért?-kérdezi aggódva

-Passz

-Válaszolj rendesen!

-Nem tudom

Miután ezt mondtam felment a szobámba és nagyon szépet látott gondolom.

Össze vissza ágytakaró meg persze egy alig észre vehető betört ajtót. Ugye milyen szép lehet a szobám most?

-Sara! Itt meg mi történt?

Nem tudom, merjem még tovább húzni ezt. Nem inkább nem teszem.

-Mentem iskolába.

-Nem mész sehova!

Kimentem az ajtón a táskámmal a hátamon.

Elkezdtem a buszmegálló felé menni.

Tudjátok, csak úgy szép lassan kisiet? Mert én nem.

Ránéztem az órára 7:00

A busz 7:03-kor indul szóval sietnem kéne.

Gyorsabb tempóra váltottam és hát oda értem? Igen, 7:03-ra után 2 perccel.

Ha most gyalog el indulnék, talán olyan 1 óra alatt beérnék, szóval késnék. Ami azért nem hiányzik. Szóval kell egy fuvar. Busz csak 1 óra múlva megy, ami nem igazán jó. A szüleimet se hívhatom. Csak egy ember maradt nem más, mint ő. Ő, aki reggel csókkal búcsúzott el. Kicsit kínos lenne, de a büntinél csak jobb nem?

Felhívom

Kicsöng

-Szia

-Szia, Dominik

-Baj van?

-Nem

-Akkor csak azért hívtál, mert hiányoztam?

-Nem

-Akkor, azért mert jó volt a csókom?

-Nem

-Nem volt jó? Pedig én úgy láttam mintha élveznéd.

-Ne-Ne-Nem vol-volt ro-rosz-rossz(dadogtam el)

-Tudtam én

-Eltudnál vinni az iskolába, mert a te hibád hogy lekéstem a buszt.

-Mi?!Mi ért az én hibám?

-Elvinnél vagy nem?

-Csak akkor, ha haza felé is én, vihetlek.

-Jó.

-Mindjárt ott vagyok.

-Várj...- eszembe jut hogy nem tudja hogy hol vagyok

-Igen?

-A buszmegállóban vagyok.

-Pár perc és ott vagyok.

Letette én megleültem az egyik padra éreztem, hogy ég az arcom be le néztem a kamerába és hagy ne mondjam egy almát láttam benne.

Az idegesség is kezdet rajtam uralkodni.

/2 perc múlva/

Egy motor állt meg előttem. Felszálltam de, nem néztem a szemébe, mert kínos lenne. Felvettem a bukósisakot

-Hány óra?-kérdezi Dominik

-7:13.

-Mikkor kezdődik az óra?

-7:50-kor.

-Aham.

Elindultunk az iskola felé. Az út számomra kínos volt. Dominik az iskola előtt lefordult a parkba megállt és leszállt.

-Dominik az iskola arra van.-mutattam

-Jaj, bocsi-felszállt és indultunk

Valami van, vele nem látszik, rajta de én érzem.

Lara kint volt a kapuba és látta, ahogy leszálltunk oda jött.

-Szia, Sara.-ölelt meg Lara

-Szia.-öleltem vissza

Elindultam, de még egy pillanatra megálltam. Még mindig nem néztem rá.

-Szia, Dominik-köszöntem a hátam mögött lévőnek

Nem szólt vissza.

-Sara miért voltál Dominikel?

Hogy miért? Jó kérdés

-Nem tudom

-Miért ültél a motorján?

-Csak elhozott a suliba.

-Oké. De ha van, valami szólj.

-Jó.

-Szia.

-Szia

A nap gyorsan eltelt irtunk pár dogát stb..

Dominik az első három órában csak engem nézett, ami zavart, de nem foglalkoztam vele. Tudtam, hogy valami zavarja, de nem tudtam rájönni, hogy mi az.