Játszva szeretni /befejezett/

Otthon édes otthon...

Már ott lehetem egy ideje, mert mikor ki néztem kezdett sötétedni.

Gyorsan az órámra néztem fél hét.

És nekem negyed háromkor értek véget az óráim!

Gyorsan fel kaptam a táskámat és rohantam a buszmegállóhoz.

Felszáltam és leültem a lehető legszimpatikusabb helyre. Az út hazáig 10 perc volt.

Mit csináltam ott olyan 4 órán keresztül? Nem tudom.

Gondolom álltam.

Lara haza ment? Gondolom, hogy hazament én meg ott álltam, mint a hülye.

10 perc múlva leszálltam. Hazafelé csak 5 perc az út gyalog, de mivel futottam csak 3 perc. Meg kell jegyeznem, hogy ez igen szép teljesítmény.

Amikkor a ház elé értem. Ki fújtam a levegőt. Majd ajtót nyitottam. Szembe találtam magam két dühös szülővel.

Gondolom mindenkinek volt már ilyen érzése. Ilyenkor az a legjobb ha valami jó indokkal állok elő

Mert ha az igazat mondanám még orvoshoz vinni. Három órát álltam és észre se vettem pont ezért vinne.

-Sara hol voltál eddig?-kérdezik

-Hát... Laraéknál voltam utána... vissza kellet mennem a suliba a táskámért.

-És miért késtél az óráról?

Ezt meg honnan tudják? Biztos az igazgatótól.

-Hát mert ment a hasam.

-Aha. Miért nem szóltál, hogy Larához mész?

-Elfelejtettem

-Te? –kérdezik mind a ketten egyszere leesett állal

-De te eddig mindig szóltál. Mi lett veled?-mondja anya

-Nem tudom. Szerintem a tinikor.

-Ja persze. Most menny fel a szobádba és gondolkodjál.

Fel mentem a szobámba.

Gondolkodtam de nem azon amire ők gondoltak.

Azt akarják hogy gondolkodjak el mit tettem. De én nem tettem semmi rosszat.

Gyorsan elmentem tusolni. Felvettem a piszim, ami egy fekete rövidnadrágból és egy nyuszis trikóból állt, de mivel hideg volt fel vettem a nyuszis köntösömet is. Amúgy kutyás vagyok, de nem volt más fajta csak nyuszis.

Fel akartam hívni Larát, de nem volt kedvem neki elmondani majd holnap elmondom, gondolom.

Majd újra vissza merültem a gondolataimba Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Hogy szerethetem bele hisz nem is ismerem.

Reggel 6:30kor ismét az ébresztőm keltett.

Mikkor le mentem anya már a konyhában volt Apa a tv előtt úgy tűnik, ma nem dolgozik.

-Szia, anya.

-Szia, Sara meg kérhetlek, hogy ha mész valahova szólj.

-Jó.

Gyorsan meg ettem a reggelit. Majd fel kaptam táskám és indultam ki.

Lara már ott volt meg öleltük egymást és indultunk

-Mi volt tegnap?

Na, erre nem tudtam mit mondani, mert nem mondhatom el azt, hogy beleszerettem Dominikbe. Mert Lara is szerelmes Dominikbe szóval, ha elmondanám, akkor a barátságunknak annyi lenne.

Elmondtam mindent kivéve ami Dominik és köztem történt.