Játszva szeretni /befejezett/

Hogy ő a te....

Amint átöltöztünk ki is mentünk, majd elindultunk a terem felé. Nem sokára Dominik sétált mellém.

-Hello.-mondja

-Szia.

-Nem illetek össze.

-Tudom. De te most ezért jöttél ide, hogy közöld?

-Igen.

-Más?

-Nincs.

Lehagytam Dominiket. A telefonom megrezzent a zsebembe, Dominik írt.

Dominik: Nem jössz át ma este?

Sara: Akarod, hogy átmenjek?

Dominik: Ki nem hagynám ezt lehetőséget.

Sara: Mit csinálnánk?

Dominik: Mindent, amihez két ember kell.

Sara: Sok mindenhez kell 2 ember. Miért pont nekem kell lennem annak a második személynek?

(eszembe jutott az a szőke valaki csoda, akivel olyan jól össze illenek. Tudom, hogy féltékeny vagyok, de akkor is én a barátnője vagyok!)

Dominik: Mert más nem felel meg nekem.

Sara: Még az a szőke sem?

Dominik: Milyen szőke?

Sara: Tudod te jól.

Ahogy a képernyője néhány vízcsepp esett. Nem sokára csak azt vettem észre, hogy sírok, és nem tudom miért. Csak úgy magától jött.

/este Domiknál/

A háza előtt álok éppen, egy táskával a kezembe. Nem sokára Dominik ajtót is nyit nekem. Ahogy beértem levettem a kinti viseletem értem ez alatt a kabátot, cipőt... majd leültem a kanapéra.

-Sara elmondanád mi bajod volt?

-Zavar a szőke.

-Milyen szőke?-kérdezi

-Tudod te jól! Azzal, akivel táncoltál!-mondom, és megint elkezdenek a földre hullani a könnyeim

Kezdem úgy érezni, hogy a könnyeim csak úgy magától megindulnak, hogy már nem én irányítom.

Ahogy kimondtam Dominik elkezdett nevetni.

-Hé, ne nevess!-mordulok rá

-De ez vicces Sara... Ő Ivett.

-Nem érdekel!

-Ő az unokatestvérem.-mondja

Kicsi sokkot kaptam.

Idejött hozzám és kicsit lehajolt, hogy egy magaságban legyünk.

-Ó drága kicsi Sarám- mondja, közben a kezével összenyomja az arcom, úgy, mint ahogyan a nagyik szokták- talán nem csak féltékeny voltál? Gondolom. Nyugodj meg én is az lennék, ha az Adri vagy, hogy is hívják, jobban nézne ki. De így nem kell aggódnom. De neked se mert ő az unoka tesóm.

-Ki tudja, lehet, hogy Adri sokkal szebb, mint láttad?-mondom kilépve a kezei közül

-Lehet, hogy el is hagylak érte?-mondom nevetve

-Büntit kérsz?-kérdezi mosolyogva

-Úgyse bírsz elkapni.

Elkezdek szaladni a kanapé körül, de ő is.

Mondjuk én párszol majdnem orra estem, ő majdnem elcsúszott. Már szaladgáltunk a konyhában, a nappaliban párszol. Alig bírtam már szaladni annyira fájt a hasam a nevetéstől.

-Mindjárt meg vagy.-mondja utánam szaladva.

-Na, azt meg látjuk.

Elindulok, újra a konyhába egy kicsit körözök, az asztal kőrül majd egyenesen az emelet felé veszem az irányt. Pontosabban Dominik szobája felé. Csak egy gond van ebbe a szobába nincs kiút belőle.

Miért kellet erre jönnöm?

Dominik is be ér a szobába egy másid percig meg áll ki fújni magát.

-Meg vagy.-mondja

Sziasztok itt van még egyrész. Van egy jó hírem vagyis akinek jó a következő rész 17.5 lesz.