Hetes számú gép

3.4K 167 5
                                    

Mindent elszúrtam.

Ugye? Biztos.

Mindent elcsesztem.

Utána futottam. Ki a házból. De ahogy kiértem már nem láttam sehol sem.

Elővettem a telefont.

Hívtam vagy 30-szor, de nem vette fel.

Elindultam utána, vagyis nem tudtam merre van, de elindultam a házához.

De elkezdett csörögni a telefonom. Ismeretlen. Felvettem.

-Jó napot ön Sara Parker?

-Igen.

-Ma rá ér?

-Ma nem jó. De ki maga?

-Én Kovács Gergő vagyok. Az anyja pénzügyi tanácsadója vagyok és szeretnék önnel találkozni megbeszélni pár dolgot.

-Értem.

-Akkor holnap jó?

-Nem tudom.

-Rendem. Engem az irodámban Budapesten az Árpád utca 24-ben meg talál. Hétköznaponként érek rá. 10 órától este 6.-ig. Mielőtt jönne, kérem, hívjon fel ezen a számon.

-Rendben.

-Viszlát.

-Viszlát.

Lerakta. Még gyorsan elmentettem a számát és indultam Dominik házához.

Nem akarom őt is elveszíteni. Nem akarom, hogy itt hagyjon. Félek, hogy nem jön újra haza.

Odaértem a házhoz. Becsengetem. Az ajtó kinyílt azt hittem ő lesz az, de nem ő volt az. Ha nem az anyja.

-Sara mi történt?-kérdezte miközben ajtót nyitott

-Dominik itt van?

-Azt hittem, hogy nálad van.

-Nincs nálam. Elment.

-Ó Sara gyere be.

-Köszönöm.

Bementem.

-Ülj le.

Leültem a kanapéra. A könnyeim még mindig folytak. Lassan kezdtem megnyugodni, de még mindig ezrekkel vert a szívem.

Bekell vallanom. Felék. Félek, hogy elhagy. Félek, hogy azt már nem tudnám elviselni.

Emma Dominik anyja oda jött s leült.

De előtte adott a kezembe egy százas zsebkendőt.

-Sara. Meséld el mi történt.

-Rendben... -elmondtam neki hogy milyen hülyeséget csináltam

Közben a százas zsepi elég jól megfogyott.

Miután elmondtam Emma csak meg ölelt.

-Hatkor.

-Mi hatkor?

-A gép hatkor indul. Nem hiszem, hogy haza fog jönni, de a gép holnap reggel hatkor indul. A hetes számú gép megy Londonba holnap.

-Köszönöm. Akkor megyek.

-Szervusz.

-Viszlát.

Kimentem az ajtón egyenes haza.

Volt már tervem.

Amit megfogok valósitani.

Már jobban vagyok, de még mindig ideges vagyok és félek, hogy nem fogom már látni többé.

Nem sokára haza értem. Senki sem volt otthon. Mondjuk ki is lenne.

Anya már meg halt. Apa meg valahol van szerintem börtönben gyerek bántalmazásé.

Bezártam az ajtókat mivel magam vagyok.

Majd felmentem a szobába.

Lassan elaludtam. Dominikről álmodtam arról, ahogyan elmegy.

Reggel 5 órakor az ébresztőm ébresztett.

Kikapcsoltam majd mentem a fürdőbe készülődni.

Ahogy belenéztem a tükörbe észre vettem, hogy az egész arcom könnyes és a szemeim pirosak.

Gyorsan kész lettem.

Nem sokára indultam is a reptére.

Ahogy oda értem az órára néztem 5:55 mindjárt indul!

El kezdtem keresni Dominiket. De sehol sem láttam! Hallottam, ahogyan a hangosbemondóban mondja: a hetes gép indul Londonba pontosan 6 órakor.

Ránéztem az órámra hat óra volt. Odamentem az ablakhoz és láttam, ahogyan a hetes gép felszáll és elmegy Londonba.

Játszva szeretni /befejezett/Where stories live. Discover now