Játszva szeretni /befejezett/

Úgy látom, hogy részeg.

Közelebbmentem a dobozhoz.

Kinyitottam.

Pólók voltak benne össze hajtogatva. Ott is volt egy kis papirka:

Boldog karácsonyt.

A számon egy halvány mosoly jelent meg. Volt benne olyan 5 póló.

Felemeltem az egyiket és mélyen beleszagoltam.

Éreztem rajta Dominik illatát. Gondolom az övé volt.

A nap további részében nem csináltam semmit csak a hívását vártam.

Este, ahogyan fekszek, az ágyon csörgésre leszek figyelmes.

A telefonomon hívnak.

Ránézek Dominik az.

A telefonom a széken az ágy mellet van.

Nagy sietségemben valahogy odaakarok gurulni csak hát, amikkor elértem leestem az ágyról.

Közben meg a telefonon a hívást felveddtem.

-Szia.-mondja

-Szia.

-Mi volt az előbbi nagy csörömpölés?

-Hát... öhm... leestem az ágyról.

Ahogy ezt meg hallotta elkezdett nevetni. Jó volt hallani, hogy boldog.

-De még mindig mérges vagyok rád.-mondtam.

-Miért?

-Mert nem kelltettél felreggel.

-Sara. Olyan édesen aludtál nem akartalak hajnalok hajnalán felkelteni és nem akartam, hogy szomorúnak lássalak. Mert ahogyan aludtál mosolyogtál. Gondolom szépet álmodtál. Rólam igaz? Fehér pónin.

-Nincsen fehér póni.

-Ne kezd megint.

-Oké. Milyen volt az út?

-Hosszú. Amugy Sara mikkor is van a szülinapod?

-Január 29. Neked?

-Május 5

Majd beszélgettünk, még amikkor valaki hívta Dominiket.

-Bocsi, de most mennem kell.

-Szia.

-Szia.

Lerakta. Nagyon jó volt hallani. Olyan volt mintha itt lenne, de mégsem.

Az idő gyorsan telt. Már majdnem egy hónap telt el az óta hogy elment.

Hetente 3-szor is beszélgetünk.

A pólóiban szoktam aludni nagyon kényelemesek.

Most január 28.-a van este 9.

A szülinapom holnap lesz!

Holnap leszek 18 éves.

Onnantól Dominik már nem nevezhet pisisnek, mert egy idősek leszünk.

Furcsa lesz talán egy kicsit, de nem baj.

Apa ma elment a munkatársakkal, vagyis nekem azt mondta.

Lementem a konyhába inni, amikkor halom, hogy az ajtó kilincs lenyomódig majd lassan kinyílik. Apa jön be egy nővel. Egy utcai r*b*ncal. Úgy látom, hogy részeg.

-Apa. Ki ez a nő?

-Ja hogy ő ki? Ő az új anyád.

-Nem!

-De, de kicsikém.

-Mondom, hogy nem!

Felakarok menni ez emeletre, de a lépcsőnél el, kapja a karomat és vissza ránt, amitől elesek.

-Megint feleselsz!

El akarok menni, de nem birok.

-Hé, nyugodj le-mondja az a nő

Közelebb hajol és megcsókolja, de nem sima csók volt az, hanem nyelves.

Majd nem elhánytam magam annyira undorítóak voltak.

De most nem figyelnek lassan felfele indulnék. De észre vett.

-Hé, nem mész sehova!

A lépteimen gyorsitok.

De ő elkezd követni.

Meg fogja a hajamat és visszaránt, leesek a lépcsőn. Ahogy leestem érzem, hogy folyik, valami az arcomon oda nyúlok.

Vérzik a fejem.

Észreveszem, hogy az asztalon van, egy telefon felkapom és berohanok a fürdő szobába.

Magamra zárom az ajtót.

Közben apa dörömböl, az ajtón és ordibál.

Megfogom a telefon és remegő kezekkel, könnyes arccal betárcsázom a rendőrséget. Tárcsáz. Valaki felvette.

-Ön a rendőrséget hívta kérem, mondja el hogy mi történt.

Mondani akarok valamit, de kezd minden elhomályosulni. Minden lassan elsötétül.

Bárcsak itt lenne Dominik.