Háromszög /BTS-JK+JM/

9.

Alig tudtam lenyelni az enyhén alkoholos, erdei gyümölcs ízű italomat. Szemeim alig tudtak lekopni a már ittasan nevetgélő és táncoló Jimin-ről. Annyira aranyosnak és egyben férfiasnak találtam ilyenkor, hogy az már tűrhetetlen volt. Csak játszottam a szívószállal a számban, miközben a lassan felszívott koktélt hosszú másodpercekig forgattam a nyelvem körül, mielőtt lenyeltem volna. Szoros, sötét rózsaszín ruhám egyre melegebbnek tűnt, ahogy nem éreztem a levegőt a táncoló tömegben és egyre inkább úgy éreztem, bármelyik percben izzadni kezdhetek csak a látványtól. Jimin egy sima, fekete inget viselt, aminek a felső két gombját már szétpattintotta, gondolom a meleg és a tánc miatti fáradtság miatt. Jobb kezében egy poharat tartott, amiben talán Whisky kóla lötyögött még egy elolvadatlan jégkockával, baljával pedig Taehyung vállát fogta, aki már teli torokból nevetve táncolt a kiszemeltem előtt. 

- Nem akarsz táncolni? - Repített ki a gondolataimból egy hang, ami alig érkezett el hozzám a hangos zenén át.

Felvontam a szemöldököm és oldalra néztem, ahol Jungkook mosolyogva belekortyolt a magasított nyakú pohárba, amiben egy beazonosíthatatlan, sötétkék színű lötty hullámzott. Legjobb barátom egy sima, sötétkék pólót húzott egy szaggatott, fekete farmerral. Végignéztem rajta és mosolyogva megingattam a fejem. 

- Jól nézel ki - Dicsértem meg. 

Jungkook elmosolyodott és bal kezét átvetette a vállamon. Egy gyors ölelésbe vont, mielőtt elengedett volna és elém lépett volna.

- Csinos vagy - Kiabálta túl a zenét. - Ha csak ülsz, nem érsz el semmit - Biccentett kicsit oldalra, ahol a srácok már nagyban ropták a dübörgő basszusra.

Egy pillanatra odanéztem én is és pont elkaptam a pillanatot, amikor Jimin megörvendeztette a ráragadt szemeket egy hullámmal. Mélyet lélegeztem és visszanéztem Jungkook-ra. A férfi felém nyújtotta a kezét mosolyogva, amit én elfogadtam. Lecsúsztam a bárszékről, amit azonnal legalább négyen rohamoztak meg és besétáltam a barátommal a tömegbe. Ittam még egy kortyot a gyümölcsös italomból és beálltam háttal a srácoknak, míg Jungkook velem szemben kezdett el táncolni. Szégyenlősen kezdtem el ringatni a csípőmet a ritmusra, habár csak Jungkook látott, akivel már letoltunk egész éjszakás, őrült riszás partikat is. Mégis a tudat, hogy mögöttem alig pár centivel a srác táncol, akibe teljesen bele voltam zúgva, kicsit meggátolt a fesztelen ugrálásban.

Jungkook felhörpintette az utolsó korty italát és meglengette a poharát. Lépett felém egyet és közelebb hajolt a fülemhez, hogy halljam, amit mond. Én is leálltam a táncnak nem nevezhető mozgásommal és felé hajoltam, hogy a mozdulata elé menjek.

- Leteszem a poharat, vigyem ezt is? - Kérdezte és megfogta az én poharamat is, amiben már csak egy árva korty lifegett. 

Bólintottam egyet és mosolyogva a kezébe adtam a kiürült üveget. 

- Kérsz még egyet? - Ordította át a zenét, miközben felmutatta a poharakat.

Nem volt időm válaszolni, ugyanis két oldalról Jimin és Hoseok vágódott mellém, miközben nevetve üvöltötték az éppen felharsanó zene szövegét. hangosan nevettem rajtuk, majd bólintottam Jungkook-nak, hogy jöhet még egy ital. Ő csak megingatta a fejét és nevetve otthagyott minket. A két srác felé fordultam és én is ugrálni kezdtem velük, miközben én is énekelni kezdtem a dalszöveget. Nem volt jó hangom, de egyrészt tudtam, hogy úgysem hallják a hangos partin keresztül, másrészt meg már nem érdekelt.

*Jungkook POV*

Mosolyogva figyeltem Min-t, ahogy most már felszabadultan ugrál Jimin mellett, miközben konkrétan egymás arcába üvöltik a szavakat. Megingattam a fejem és visszafordultam a bárpult felé, hogy minél előbb magamra vonjam a pincér figyelmét és még egy italt kérjek a lánynak és magamnak is. Kicsit rosszul esett, hogy ismét Jimin hyung vette el a figyelmet rólam Min számára, de nem bántam. Tudtam, mennyire vágyik már a srácra a lány, tudtam, hogy mennyire boldog lesz holnap, már csak annak a tudatában, hogy ilyen közel kerültek. Nem kellett egy csók, sem azonnal egy szoba Min-nek, ennyivel is fel lehetett dobni. Csak abban reménykedtem, hogy hyung nem fogja elszúrni vagy olyat csinálni, ami bajt szülhet kettejük között, mivel szemmel láthatóan eléggé berúgott már. Bíztam benne, hogy így is tud gondolkodni, de azt is tudtam, hogy Min csábító személyiségének nehéz ellenállni. Éppen ezért reméltem, hogy lépjen már valamelyikük, mert már nagyon nehezemre esett egy-egy ilyen buli alkalmával rástartolni a legjobb barátomra. Ráfoghattam volna arra, hogy ittam, megcsókolhattam volna úgy, hogy másnap azt mondom, nem emlékszem rá. De én emlékeket akartam, maradandót és őt. Másképp pedig azt akartam, hogy Jimin-é legyen, hogy boldog legyen vele, hogy végre teljesüljön a vágya, amiért egy éve sopánkodik. Bonyolult volt ez, de semmiképp sem szerettem volna elveszíteni őt. Vagy magam mellett, vagy Jimin hyung mellett, mindegy, csak a közelemben maradjon.