Háromszög /BTS-JK+JM/

104.

*Jimin POV*

Boldogan mentem vissza a hálószobába, miután megittam egy nagy pohár vizet. Min még pihegett, lassacskán szedte össze az erejét a délutáni edzés után. És most tényleges edzésre gondolok. A ház alsó szintjét volt egy nagy szoba, amit semmire nem használtunk, ezért közös megegyezéssel átalakítottuk egy otthoni stúdióvá. Így gyorsan tudtunk edzeni vagy dalokat felvenni és többet is lehettünk együtt, mivel nem kellett folyamatosan a stúdióban vagy az edzőteremben és a táncteremben rostokolni. A szobát teljesen kiürítettük, majd szakértők segítségével hangszigetelté tettük, hogy soha ne legyen belőle probléma, akár hajnali gyakorlásnál sem a hangos zene. A teret úgy osztottuk fel, hogy a szoba nagyobb részét elkülönítettük és a falakra tükröket ragasztottunk. A padlót is parkettára cseréltük, hogy a táncnál jobb legyen. A falakra feltetettünk hangszórókat és beszereztünk egy egész stúdió üzletet is. A kezdetleges táncterem sarkába betoltunk egy mikrofont, majd a maradék részben kialakított helyre betett keverőpulttal mindent összekötöttünk. Vettünk pár babzsák fotelt is, hogy kényelmesen tudjunk tanulni, pihenni vagy csak figyelni a másikat alkalmakként. Nagyjából két hetet vett igénybe, mire mindent fel tudtunk szerelni, beszerezni, átalakítani és működőképessé varázsolni, de megérte. Ma ott múlattunk az időnket, hiszen én és Jungkook gyakorolni szerettünk volna. Min unatkozott, lejött kicsit nézni minket, de végül ott kötött ki mellettünk, a tükrös teremben és megpróbálta elsajátítani a mozdulatokat. Két órába telt, mire egy fél percet megtanult a táncból, de nagyon sokat nevettünk és szórakoztunk. Ezután csak lezuhanyoztunk és úgy döntöttünk, inkább filmezéssel töltjük a napot, ha már semmi dolgunk nincs.

Mire visszaértem a szobába, Jungkook is már az ágyon feküdt, Min mellett és egy gyors csókot váltottak. Jöttömre rám figyeltek és mind a ketten mosolyogtak. Én is könnyed vigyort dobtam rájuk, hiszen nagyon kellett már nekünk a pihenés és az együtt töltött idő is, amit az elmúlt négy napban végre megkaphattunk. 

- Na? - Kérdeztem, majd felmásztam az ágyra,. Min másik oldalára. - Mit nézünk?

- Nem tudom, Jungkook választotta - Felelt a lány, majd kicsit helyezkedett.

- Vasember? - Kérdeztem rá a filmre, miközben a fiatalabb felé fordultam. 

- Hyung, attól, hogy az a kedvencem, nem mindig azt választom - Nevetett fel Kook.

- Jungkook-ah, a múlt héten háromszor nézted meg.

- Tudom - Nevetett. - Azért nem azt nézzük most.

- Akkor mi lesz ma? - Visszafordultam a tévé felé, ahol már felhangzottak a kezdő akkordok.

- Öngyilkos osztag - Felelt Jungkook a cím felbukkanásával egyetemben.

Csak bólintottam egyet, de nem válaszoltam, hiszen figyelni akartam. Szerettem ezt a filmet, habár még csak egyszer láttam. Örültem, hogy újítunk és nem az agyonnézett DVD-ket kell mindig pörgetni.

A tévé az ágy végében volt, így kényelmesen elfeküdtünk egymás mellett, a párnákat kissé feljebb tolva, hogy félig ülő helyzetben, tisztán lássuk a képet. Min mind a kettőnk kezét megfogta és rákulcsolta az ujjait a miénkre. Én finoman simogattam a kézfejét a hüvelykujjammal, közben pedig odadőltem mellé és a fejemet az ő kispárnája sarkára tettem, hogy kényelmesen megtartson. Min csak egy gyors puszit nyomott a hajamba, mire mosolyogtam egyet, de hangtalanul néztük tovább a filmet.

Örültem, hogy eddig eljutottunk. Eddig is boldog voltam, hiszen Min szeretett és én is őt. Hármunknak ez nagy felelősség volt és az elején kicsit féltem, hogy bele fogunk bukni ebbe a kapcsolatba, hiszen sok volt a munka, kevés az idő, túl nagy a felelősség és a teher. Ráadásul ott volt a lehetséges féltékenység, a veszekedések és a szakítás gondolata, amibe belebetegedtünk volna. Nem szabadott megengednünk egy szakító, érzelmekkel túlfűtött percet sem, hiszen nem csak a magánélet, de a banda rovására is mehetett volna. Most viszont, hogy már egy éve együtt voltunk, megtanultuk kezelni a helyzetet.  Ami pedig még jobban tetszett, hogy Min-nel sokkal közelebb kerültünk egymáshoz. Az elején úgy éreztem, hogy csak egy pótkerék vagyok, ahogy múlt az idő, egyre jobban belemelegedtünk és tudtam, hogy szeret, de Jungkook még mindig nagyobb figyelmet kapott. Nem is bántam, a fiatalabb érzékeny volt és nagyon bántotta egy apróság is, ha magára vette, ezért joggal volt szüksége a lánynak. De most, mindent egybevéve, kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatunk van, amiben egyenlő felekként veszünk részt, boldogan és szeretetben.