Háromszög /BTS-JK+JM/

41.

*Jungkook POV*

Ámulva néztem a lányt és szerencsére a kezem ügyében lévő fényképezőt azonnal hasznosítani is tudtam. Egy kis hajóútra indultunk, hogy az utolsó napot még megkoronázzuk egy kis kirándulással a tengeren. A szüleink iszogattak és apró, tengeri herkentyűket csipegettek a hajó fedélzetén elhelyezett asztalok egyikénél. Mi a korlátnál álltunk ás élveztük egymás társaságát, a tenger kéklő vizét, a ragyogó napsütést és személy szerint én Min szépségét. A lány egy fekete rövidnadrágot vett fel, ami majdnem vetekedett néhány nő fürdőruhájával a fedélzeten, de nem bántam, imádtam látni minden részletét. Ehhez egy rövid felsőt vett fel, amiből kilátszott a hasa és a szépen ívelt dereka is. Az üvegkorlátnak támaszkodott és lecsúsztatta a fejéről a kerek napszemüvegét, ami nagyon jól állt neki. Nem restelltem azonnal legalább hét képet kattintani, amíg nem vesz észre. Egyszerűen csodálatos volt számomra és hihetetlenül vonzó. El sem tudtam volna képzelni már, hogy ha Jimin hyung nem tesz keresztbe saját magának, hogy élhettem volna ez a csoda nélkül.

- Jungkook-ah - Mosolygott rám a lány, amikor éppen a fényképezőgép képernyőjén csodáltam a megörökített szépséget.

- Igen? - Néztem fel rá és leeresztettem a kezemmel a gépet.

Odaléptem hozzá és egy gyors csókot nyomtam a szájára. Mögé álltam és jobb kezemmel megtámaszkodtam a korláton, hogy valamelyest a fogságomban tartsam, balommal pedig, amelyikben a fényképező volt, átöleltem annyira, amennyire a masina engedte, hogy hozzáérjek. Mélyet lélegeztem és tisztító volt a tenger kicsit sós illata, amit megfűszerezett a hűvös szellő a hajó siklása miatt, valamint a tipikus illat, amit az iszap, a halak és a tenger nyújtott.

- Élvezed? - Kérdeztem és hátulról még egy puszit nyomtam az arcára.

- Hm - Bólintott és a távolba nézett. - Annyira szép. Haza se akarok menni.

- Maradhatunk még - Vontam vállat.

- De sajnos dolgoznunk kell - Sóhajtott Min és egy sajnálatos grimasszal nézett fel rám.

- Legközelebb elhozzuk a srácokat is? - Kérdeztem.

- Lenne időnk egymásra? - Nevetett fel halkan. - Imádom őket, de néha nagyon gyerekesek tudtok lenni együtt.

- Naná - Nevettem vele én is. - Ezért működünk ilyen jól együtt.

- De még milyen jól - Bólintott és megfordult az ölelésemben.

Kezeit a hasamra tette, majd lassan elcsúsztatta az oldalamra, hogy lagymatag ölelésbe vonjon, de még fel tudjon nézni a szemembe. Mosolyogva néztük egymást egy pillanatig és kiélveztem a csendes idillt. Min barna íriszeit eltakarta a napszemüveg, de annak a lencséjében megcsillant mindig a tenger hulláma, a hajó oldala vagy a napfény, ami elviselhetőbbé tette, hogy nem a szemeit nézem. Mintha meghallotta volna a belső hangomat, feltolta a hajába a kis, kerek szemüveget és úgy nézett rám, már egy kicsit hunyorítva, ahogy a napsugarak vakították őt.

- De elmehetünk együtt valahová - Bólintott végül. - Úgyse voltunk még nyaralni együtt, csak a feladataitok alatt.

Bólintottam és elmosolyodtam. 

- Lehet, hogy tényleg nem jó ötlet mind a heten elmenni - Vontam fel a szemöldököm, ahogy észleltem a problémát, miszerint heten srácok és Min egyedül lányként nem lesz jó csapatmunka. - De Jimin hyung-ot elhoznám - Tettem hozzá halkan.

Láttam, ahogy Min szemei egy kicsit kikerekednek a vakító napsütés ellenére is és az arcvonásai megkeményednek, aztán ellágyulnak. Nyelt egyet és vett egy lassú, mély levegőt. Erre a reakcióra számítottam, ezért elmosolyodtam és egy kicsit megsimogattam az oldalát, ahol a kezeim tanyáztak.

- Miért? - Kérdezte halkan.

- Mert ő a legjobb barátom - Feleltem. - És tudom, hogy te is kedveled és ő is téged.

Min bólintott egyet, szerintem nem tudva biztosan, milyen értelemben is értettem ezt a mondatot. Tudtam, hogy barátokként megint végre nagyon csípik egymást, de azt is tudtam, hogy másként is éreznek egymás iránt valamelyest, még akkor, is, ha ez nem volt az az álom, amiben elképzeltem a kapcsolatomat a lánnyal. 

- Jungkook-ah - Sóhajtott Min.

Felemeltem a kezem és mosolyogva megsimogattam a lány arcát, majd a hüvelykujjammal áthaladtam a száján, ami most egy kicsit kiszáradt a melegben, de ugyanolyan hívogatóan nézett rám.

- Ha nem, hát nem - Vontam vállat mosolyogva, hiszen nem akartam, hogy bármi is elrontsa a kedvét. - Akkor legközelebb is csak ketten jövünk. Szülők nélkül.

- Az jó lenne - Mosolygott rám szélesen.

Lehajoltam és egy gyors csókot adtam neki, amiben meg akartam mutatni, mennyire szeretem. Nem tudtam, mi van velem, de nem bántott a tudat, hogy Jimin hyung is a képben van. Féltékenynek kellett volna lennem? Lehet. Az is voltam kicsit, de szerintem koránt sem annyira, mint az elvárható lett volna. Ha Min így lehet boldog, hát megteszek bármit, hogy boldog legyen, ha az is az ára, hogy folyamatosan Jimin hyung-ra is gondol a kapcsolatunk alatt.