Háromszög /BTS-JK+JM/

51.

*Jungkook POV*

Majdnem egy hét eltelt, amióta Min-nel is megbeszéltem a háromszög lehetőségét Jimin hyung-gal. A lány azóta velem fesztelenül viselkedik, aminek nagyon örülök, hiszen azt hittem az elején, hogy azt gondolja, nem szeretem annyira, hogy csak magamnak akarjam. Ha belegondolok, melyik épeszű pasi ajánlja fel a barátnőjét másnak? Senki. Min is egy kicsit kételkedett bennm, de szerencsére aznap éjszaka egy kiadós szeretkezés kíséretében sikerült elhitetnem vele, hogy csak jót akarok. Úgy tűnik, hogy elfogadta az agyszüleményemet, bár Jimin-nel még kicsit ideges. Ha a közelében van, ugyanúgy nevetgélnek és dolgoznak, de amióta mind a ketten tudják az esélyüket, csak még nem mondtunk rá határozott igent mindannyian, feszültebb a hangulat, mint volt. Látszik rajtuk a zavartság és az idegesség, hiszen mind a ketten tudják, hogy kellenek a másiknak és esélyük van egy érintésre, mégsem tesznek semmit, mert nem mondtunk rá igent. Vagyis ők még nem.

- Na? - Mosolyogtam rá a lányra, amikor leült mellém. - Minden rendben?

- Persze - Sóhajtott.

Gyorsan felém hajolt és adott egy puszit a számra, amit boldogan fogadtam. Amióta felmerült, hogy az idősebb sráccal is nyugodtan kontaktusba léphet, hiába nem tett semmit, akkor is azonnal rám figyelt vagy csak szemkontaktust akart, ha csak a sráccal volt. Amint kijöttek az öltözőből, hiába volt nyitva résnyire az ajtó és láttam, hogy semmi sem történt, akkor is azonnal odajött hozzám és adott egy aprócska csókot, elmondta, hogy szeret és hozzám bújt. Szerettem ezt, hiszen így legalább tudtam, hogy neki is bár fura, nagyon szeret. Ha Jimin esetleg bele is kerül a képbe, akkor sem fogom bánni, hiszen ilyen tettekkel gondolkodnom sem kell rajta, hogy a lánynak kellek. Ha neki kell egy másik férfi is, akivel boldog lehet, nekem oké, amíg az a másik valaki Jimin hyung. Máson el sem gondolkodnék, de őt megértem és kedvelem. Amíg csak róla van szó, addig minden rendben van a szívemben és a fejemben is és nem csinálok problémát semmiből.

- Készen vagy? - Kérdeztem a lánytól.

- Hm - Bólintott egyet és egy újabb puszit adott az arcomra, amit megmosolyogtam.

Nem volt szükségem folyton mély csókokra, ezek az apró puszijai az arcomra, a vállamra vagy éppen oda, ahová ért, sokkal aranyosabbak és értékelhetőbbek voltak, mintha folytonosan nyelvcsatákat vívtunk volna. Persze azt sem bántam, de ez is kellett. 

- Jimin hyung-nak volt egy kis baja az ingével - Néztem a lányra. - Sikerült megcsinálni?

- Persze - Sóhajtott kicsit fáradtan, de elmosolyodott és örültem, hogy nem feszeng vagy érzi rosszul magát, ha az idősebbről van szó. - Csak megigazítottam és gyorsan összetűztem egy kicsit a kivágást, az volt nagyon nagy.

- Jól van - Mosolyodtam el. - Tánc közben néha kicsit zavarba ejtő, ha belátni - Nevettem fel halkan és kicsit kihúztam a saját ingem nyakrészét, hogy lenézzek a mellkasomra.

Min a tenyerét azonnal végigsimította a hasamon és a vékony anyagon át éreztem, ahogy kicsit erősebben simítja végig a hasam kockáit elválasztó vonalakat, miközben ő is halkan nevet. 

- Pedig jókora sikításokat kaptok érte - Vont vállat Min mosolyogva.

- Akkor ezért öltöztetsz fel így? - Néztem végig magamon egy széles vigyorral.

- Ki tudja - Vont vállat ártatlanul. - Még az is meglehet, hogy én figyellek innen hátulról az öltözőből.

Megingattam a fejem és felnevettem. Karomat átlendítettem a lány mögött és kicsit jobban magamhoz húztam, mire ő a fejét a mellkasomra hajtotta  és hagyta, hogy megtartsam a súlyát magamon. Nyomtam egy puszit a hajába és hozzábújtam én is. Fejemet az övé mellé csúsztattam és igyekeztem ajkaimat a füle közelébe tolni, hogy ne legyek hangos. Így is aranyos volt mindenki, hogy tolerálta a nyilvános öleléseinket és puszikat, nem akartam átlépni a határt, amit így is kegyesen megadtak nekünk.

- Tudod, hogy neked nem kell tévén nézni, ugye? - Suttogtam a fülébe.

Min kicsit fészkelődött, majd feltolta magát annyira, hogy a szemembe nézhessen. Közel volt hozzám, az orra hegye már szinte az enyémet súrolta. Elmosolyodott és bólintott egy aprót.

- Minden lehetőséget megragadok - Vigyorgott szélesen.

- Nem látsz eleget? - Nevettem fel halkan és megböktem az orrommal az övét.

Min is halkan felkuncogott és megingatta a fejét nemlegesen.

- Nem eleget? - Kérdezett vissza még mindig a halk nevetés közepette. - Szerinted elég valamennyi is?

Kedvességére csak még jobban magamhoz rántottam és egy ölelésbe vontam. Arcomat a nyakába fúrtam és apró puszikat nyomtam az érzékeny bőrére, mire ő csak belesóhajtott a vállam és nyakam találkozásába. Tudtam, hogy valószínűleg libabőrös lett, mert a nyaka érzékeny volt és akárhogy is imádtam csókolgatni, ő csak hidegrázást kapott tőle, kivéve, ha forró helyzetben voltunk és nem erre figyelt.

- Szeretlek - Suttogtam a nyakába. - És örülök, hogy vagy nekem és nyitott vagy.

Min csak aprót mormogott a bőrömbe, mielőtt megszólalt volna.

- Ha igent is mondok Jimin-nek, akkor sem fog változni, hogy szeretlek - Motyogta a nyakamba.

- Ha? - Kérdeztem vissza a feltételes módra. 

- Ha - Bólintott aprót. - Nem tudom, hogy jó ötlet e.

- Hm - Hümmögtem a bőrébe. - Sose tudjuk meg, ha nem próbáljuk ki.

- Ez olyan, mintha megcsalnálak, Kook - Sóhajtott Min.

- Nem, mert én kértelek rá, hogy tedd ezt, ha jól esik és tudok róla, szóval nem megcsalás, csak egy modern felfogású kapcsolat.

- Ugyanaz.

- Nem és ne vitatkozz - Pusziltam bele a nyakába megint. - Szeretlek, te is szeretsz. Viszont kedveled Jimin hyung-ot, aki kedvel téged. És mi is szeretjük egymást hyung-gal, mint barátok. 

- Szép összesítés, Jungkook-ah - Sóhajtott a lány és ő is egy apró csókot hagyott a vállamon. - Gondolkozom rajta, oké?

Nem szóltam, csak bólintottam egyet és élveztem, hogy magamhoz ölelhettem.