Háromszög /BTS-JK+JM/

16.

Mosolyogva néztem, ahogy Jungkook és Jimin egymás mellett ülve, sorozatosan készítik a képeket magukról. Már vagy a harmincadikat lőtték, majd ezt is megnézték azonnal és vagy kitörölték vagy csak 'még egy utolsót' készítettek. Jungkook aranyosan pózolt a kamerába, míg Jimin csak mosolygott, az ölébe ejtett kézzel. Mind a ketten férfiasak voltak, mégis valahogy annyira kisfiúsan aranyosak, amit nem tudtam volna megmagyarázni. Jimin inkább elment a felnőttes, magabiztos férfi irányába, Jungkook pedig aranyos, ártatlan, mégis egyre férfiasabb volt. Mind a kettő vonzó volt a maga módján, de nem is tudtam, hirtelen melyik is volt helyesebb. Jungkook-ra mindig testvéremként tekintettem, a legjobb barátom volt, így akárhogy is tudtam, hogy helyes, nem tudtam rá úgy férfiként nézni, ahogy eddig Jimin-re. Ami történt viszont közöttünk az idősebbel, eléggé visszavette a rózsaszín felhőket a szemem elől, de még így is irtózatosan dögösnek találtam. Sőt, ha lehet, akkor még vonzóbb volt úgy, hogy tudtam, milyen őt megcsókolni, milyen annak a telt szájnak az érintése és már tudtam, milyen finoman tud simogatni. Lehet, hogy hülye voltam, de ahelyett, hogy kiábrándultam volna, még inkább akartam őt, még többet szerettem volna belőle, holott tudtam, hogy ő hibának könyvelte el és egy részeges baklövésnek. Ez rohadtul megsértett és feltépte a szívemet, de mit tehetek, ha egyszerűen a barom lelkem még mindig akarja őt? 

- Hé, Min! - Hallottam meg a nevem, ami kirepített a gondolataimból.

Hátra fordultam a sminkes székből, ahol éppen pihentem és a telefonomat nyomkodtam, hiszen már mindennel készen lettünk. Jungkook a kezében tartott mobillal lépkedett felém és egy széles vigyort villantott rám, amitől nekem is mosolyognom kellett. Gőzöm sem volt, hogyan csinálta, de még a legmélyebb rosszkedvemből is ki tudott húzni egy mosollyal. Mellém gördítette az utolsó szabad széket és lehuppant rá. Felém nyújtotta a telefont és visszapörgette a képeket az elejére.

- Segíts választani! - Kérte és a kezembe nyomta a mobilt.

Felvontam a szemöldököm és gyorsan átpörgettem a kis ikonokat, mielőtt kinagyítottam volna egyet.

- Mennyit csináltatok ti, te jó ég! - Ingattam a fejem, amikor már legalább ötven kis kocka pörgött előttem.

- Sokat - Nevetett fel Jimin mögöttem.

A hangjára kicsit megállt bennem az ütő, de igyekeztem nem mutatni az idegességemet, hiszen nem volt miért. Ahogy Jungkook-kal is megbeszéltem, kettőnk közül nem én vagyok az, akinek itt rosszul kell éreznie magát vagy szégyellnie kellene magát, így megpróbáltam a lehető legnyugodtabban és természetesebben viselkedni. Sóhajtottam egyet és a legelső képre rányomva megnéztem azt, majd lassan végigpörgettem az összeset.

*Jimin POV*

Megtámaszkodtam a szék támláján és kicsit előre hajoltam, hogy lássam a telefonomat Min kezében és a képeket, melyiknél tart és esetleg én is közbe tudjak szólni, ha most valamelyiket azonnal kitörölném. Illata azonnal megcsapott és deja vu érzésként köszöntötte a mellkasomban ébredező szikrákat arról az estéről, amikor közelebbről érezhettem a gyümölcsös tusfürdőjét. Szívem szerint az államat csak letámasztottam volna a feje tetejére, a kezeimet pedig a két oldalán levezetve öleltem volna meg őt, miközben az arcomat lassan a nyakába temetem. Megpusziltam volna és ő valószínűleg vagy sóhajtott volna egy jólesőt vagy képen törölt volna. Nekem pedig esedeznem kellett volna a bocsánatáért és talán elmondhattam volna azt is, hogy hülye voltam, hogy aznap reggelé eljöttem, hogy így hagytam ott őt, hogy így fejeztem be azt, amit még el sem kezdtem. Elmondhattam volna, hogy nagyon is kedvelem és egyszerűen nem tudom elfelejteni azt az estét, habár én kértem tőle, hogy ejtsünk rá fátylat. Nem tudom nem érezni a száját az enyémen, amikor meglátom a dús ajkait, amikor beszél vagy amikor mosolyog. Nem tudom nem érezni a puha bőrét az izzó tenyeremben, amikor meglátom egy-egy ruhából kikandikálni a selymes részeket. És természetesen elmondhattam volna neki azt is, hogy akarom őt, de valószínűleg a legjobb barátja sokkal jobban akarja, hiszen most is úgy néz rá, mintha valami kincses ládát pillantott volna meg a leggyönyörűbb és felbecsülhetetlen szépséggel, ahelyett, hogy a képeket nézné ő is.

*Jungkook POV*

Felnéztem óvatosan Jimin hyung-ra a szemem sarkából, amint sikerült elszakítanom a tekintetem Min komoly, koncentráló és szép arcától. Jimin éppen akkor nyelt egyet, amikor ránéztem és tagadhatatlanul szenvedett a lány háta mögött. Láttam, ahogy erősen gondolkodik, miközben lágy tekintettel szuggerálja Min haját és vállait. Vajon hozzá akart érni? Meg akarta csókolni megint? Érzett iránta valamit vagy csak a hirtelen jött éjszaka felborította a férfi hormon háztartását és csak kalandozni akar és felfedezni a legjobb barátomat? Szerettem volna, ha nem csak játszani akar vele, mert nem lett volna erőm még többet gyógyítani Min széttört szívét és elsüllyedt lelkét anélkül, hogy ne léptem volna valami olyat, amit talán megbánok később, hiszen nem akkor és ott kellett volna. Ugyanakkor szerettem volna, ha nem akar komoly dolgot tőle, mert akkor az enyém lehetett volna.