Háromszög /BTS-JK+JM/

63.

*Jimin POV*

Mind a ketten a kanapén feküdtünk, én belül, a tévé felé fordulva, míg Min előttem, a hátára gurulva írt valamit Jungkook-nak. Valami vígjáték ment, de nem nagyon figyeltem rá, hiszen lekötött az előttem fekvő szépség. Eddig ostoroztam magam az a bizonyos éjszaka miatt, hiába voltam ittas. De így, hogy megint itt feküdt mellettem, ugyanúgy, ahogy akkor, minden értelmet nyert. Nem lehet ellenállni ennek, a szétterülő, selymes hajának, a smink nélküli, természetesen szép arcának, a pizsamába bújtatott, lezser testének és a gyümölcsös illatának, ami körbelengte őt. Most is kénytelen voltam ökölbe szorítani a kezemet mellette, ami már odáig elcsúszott előlem, de igyekeztem nem átkarolni legalább addig, amíg Jungkook lefoglalja őt.

- Jön? - Kérdeztem egyszerűen, amikor lezárta a billentyűzárat.

- Nem, még mindig bent van a stúdióban - Sóhajtott Min és hátat fordított nekem, ahogy letette a telefonját a földre, a kanapé mellé.

Én azonnal kihasználtam az alkalmat, elrombolva eddigi erőfeszítéseimet és átlendítettem a kezem a derekán. Min sikkantott egy aprót, ahogy magam felé húztam, gondolom váratlanul érte a hirtelen mozdulatom. Mosolyogva én is előrébb furakodtam kicsit és teljesen hozzá simultam. A mellkasom a hátához nyomódott, a lábaim a lábaihoz. Arcom előtt hevert a hosszú haja, aminek mentolos illata volt a samponjától. Kezem a mellei alatt fogták őt magamhoz és éreztem a szapora szívverését, amitől szélesebb lett a mosolyom. Kicsit belefúrtam az arcom a nyakába és élveztem, ahogy a légzése mély és lassan egyenletes lesz, habár a szíve még mindig őrült tempóban vert. 

- Ugye nem baj, ha itt maradok éjszakára? - Kérdeztem meg vagy harmadjára tőle

Összerezdült, ahogy a levegőm a nyakára érkezett és apró libabőrök jelentek meg a karján. Mély levegőt vett és lassan megingatta a fejét.

- Nem - Felelt egyszerűen.

- És ugye nem baj, ha így maradok? - Kérdeztem halkan és egy kicsit jobban rászorítottam a felsőtestét tartó kezemre, hogy érzékeltessem vele, nagyon nem szeretnék távolabb húzódni.

Min vett egy reszketeg levegőt, majd csak megingatta a fejét, hogy nem baj. Mosolyogva belebólintottam a nyakába és kifújtam egy nagy adag levegőt. Élveztem, ahogy a szívverésem lassan lelassul, hiszen én is kicsit ideges voltam attól, hogy mit fog reagálni. Mélyeket lélegeztem, közben szédülésig élveztem a finom illatot, ami a lányból áradt. Olyan jó érzés volt hozzábújni, még ha tudtam, hogy nem csak az enyém, akkor is. Már értettem, hogy Jungkook miért ennyire nyugodt, amikor eddig folyamatosan feszült volt a kevés alvás, sok munka és fellépések miatt, ahol mindig kétszáz százalékon kell teljesítenünk. Amióta Min itt van neki, sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és férfiasabban, felnőttesebben viselkedik. Most már tudtam, hogy mi az oka. A lány közelsége, az ölelése, mind olyanok voltak, akárcsak egy nagy adag altató a szenvedőnek. Lenyugtatta az idegeimet, ellazultak az izmaim és az agyam is szinte ki tudott kapcsolni csak attól, hogy éreztem, hogy ölelem, hogy ott van mellettem, éreztem a szívdobbanásait és a lélegzetvételeit.

Megmozdítottam a kezem, amelyikkel átkaroltam őt és tenyeremet lassan végighúztam a hasán. Már érintettem őt ruha nélkül is, legalábbis a felsőtestét, de most teljesen más volt. Most legálisan csinálhattam, józanok voltunk és ráadásul mind a ketten tudtuk, mit és miért teszünk. Min nagy levegőt vett é megint felgyorsult az éppen, hogy normalizálódott szívverése. Nem akartam nagyon elszaladni, örültem, hogy ennyit megenged nekem. Óvatosan simogattam a pizsama felsőbe bújtatott hasát és derekát, néha letévedve kettőnk közé és a feneke tetejét is átsimítottam. Ennél se lejjebb, se közelebb nem akartam menni hozzá, nehogy elsiessek valamit vagy rosszul érintse őt, ha már ennyi engedelmet kaptam.

- Zavar? - Suttogtam a nyakába és lassan elvettem a kezem a hasáról, amikor megrándult egy kicsit.

Min megfogta a levegőbe emelt kezemet és apró ujjait az enyémekre kulcsolta. Lágyan megtolta a kezem és visszatette az oldalára. Mosolyogva fogadtam az irányítást és elengedtem a megfeszített izmaimat, ahogy megint ráejtettem a karom a lányra. Ujjaimmal apró köröket rajzoltam az oldalára, ahová a kezemet tette.

- Nem zavar - Sóhajtott. - Csak fura.

- Jungkook is megérintett már - Vontam vállat, habár maximum csak érezhette a vállrándításomat.

- Te is, Jimin - Felelt halkan. - De ez más, te is tudod.

- Tudom - Bólintottam a nyakába. 

Orrommal arrébb toltam pár hajszálát, ami még a nyakára lógott, majd nagy levegőt vettem, ahogy a vékony bőre feltárult előttem. Kicsit megnyúlt, ahogy Min a fejét kissé hátrafelé ejtve fúrta a párnájába. Megnyaltam a számat és óvatosan rátapasztottam a szám a nyakára. Min azonnal egy apró rezdüléssel felelt és éreztem az újabb libabőröket a kezén és a lábán is. Lehunytam a szemem és élveztem, hogy még nem pusziltam rá, csak ott tartottam a számat a bőrén.

- Jimin - Sóhajtotta a nevem.

Lassan elváltam a nyakától, de csak annyira, hogy beszélni tudjak. Így is minden szónál súrolta a szám őt.

- Ígérem, nem megyek messzebb - Suttogtam a bőrére. - Csak ennyit. 

Újból visszahajoltam, de most cuppantottam is egyet, nem csak hozzáérintettem a számat. Min a kezét az enyémre tette, ami most már újból a hasán volt és minden apró csóknál kicsit rászorított az ujjaimra. Elmosolyodtam, de nem hagytam abba. Min hangosan kifújta a levegőt, ami zene volt füleimnek, ahol egyébként már szinte csak a saját vérem buzgó csobogását hallottam. Nyelvem hegyével aprót simítottam a nyaka oldalán, mielőtt újabb, apró csókot hagytam volna a helyén. Min összeszorította a szemeit és megnyalta a saját száját. Láttam, hogy nem bánja a dolgot, így addig szerettem volna folytatni, ameddig csak lehet. Megcsókolni mélyebben még nem akartam, holott szájra puszi már volt kettőnk között. Ez valami fenséges volt, érezni őt, mellette lenni, csókolni és hallani a lélegzetvételeit.