Háromszög /BTS-JK+JM/

61.

A két nappal ezelőtti szájra adott puszi után úgy éreztem, mintha Jimin szeme többet lebegne rajtam, mint amúgy szokott. Nem zavart, de egy kicsit azért feszélyezett munka közben, ahogy bárhová néztem, a szemem sarkából mindig láttam a tekintetét, volt, hogy Jungkook-kal egyetemben figyeltek. Hihetetlenek, az biztos. Bora tanácsát megfogadva a szüleimnek egyelőre nem szóltam erről, igaza volt, nem volt muszáj rögtön megtudniuk ezt, főleg úgy, hogy még gyerekcipőben járt ez a poligám kapcsolat. Fölösleges lett volna nagydobra verni, ha úgysem működik. Előbb ki akartam tapasztalni és utána dönteni, mikor beszélek velük.

Sóhajtottam és hátradobtam a hajam a vállam fölött. Visszadugtam a sminkecsetet a tartójába, amivel a saját arcomat púdereztem le az izzasztó előkészületek után. Odaadtam a sminkes lánynak a tokot, aki visszatette a táskájába a kölcsönadott készletet, majd felálltam a székből. Tettem egy lépést hátra és csípőre tett kezekkel a srácok felé fordultam. Jungkook zsebre dugott kezekkel állt és áthatóan nézett rám, egy alig látható, halvány mosoly kíséretében, Jimin pedig enyhén mögötte, a fiatalabb vállára támaszkodva legeltette rajtam ugyancsak a lélekszaggató szemeit. 

- Srácok, meddig fogjátok ezt csinálni? - Vontam fel a szemöldököm. - Komolyan, kiráz tőletek a hideg.

Nem kaptam választ, mintha a falnak beszéltem volna. ugyanúgy álltak, annyi változott csupán, hogy egy-egy mosoly jelent meg az arcukon, de szemük se rebbent. Mély levegőt vettem és én is elmosolyodtam. Eléjük léptem  és a két kezemet felemelve az arcukra tettem azt. Belenéztem Jimin szemeibe, majd a barátoméba, ahol huzamosabb ideig járattam a tekintetem, majd hirtelen megcsíptem az arcukat. Végre megmozdultak és egyszerre kapták a kezeiket a sajgó területre. Felnevettem és karba tettem a kezeimet. Győzedelmes vigyorral néztem rájuk, amíg rendezték a vonásaikat, de ők is nevettek. 

- Ezt miért kellett? Áu - Dörzsölte meg az arcán Jungkook.

- Miért néztél? - Kérdeztem vissza válasz helyett.

- Mert szép vagy - Felelt és odalépett hozzám.

Azonnal egy hatalmas ölelésbe vont és még a talajtól is elemelt egy pillanatig, ahogy magához szorított. Halkan nevetve adtam hangot a tettének és vártam, hogy újra stabil talajon álljak. Jungkook mosolyogva átkarolta a vállamat és mellém lépett. Egy sietős csókot nyomott a homlokomra és sóhajtott egyet.

- Nem nézhetem a barátnőmet? Szép. -  Ingatta meg a fejét megjátszott sértődöttséggel.

- Ez már ijesztő volt, amit ti itt ketten leműveltetek - Mutattam rá, majd a még előttem álló Jimin-re.

Az idősebb sóhajtott egyet és zsebre dugta a kezeit, majd megvonta a vállát és elmosolyodott. 

- A jó dolgokról nehéz elszakítani a tekinteted - Magyarázta Jimin, mire enyhén zavarba jöttem.

Lehajtottam a fejem és megingattam azt, ahogy mosolyogva próbáltam felfogni, kikkel is hozott össze a sors.

- Nem inkább gyakorolnotok kellene, mint rám hozni a frászt? - Kérdeztem inkább, direkt figyelmen kívül hagyva Jimin mondatát.

- Igaza van - Jelent meg mellettünk NamJoon. - Gyerünk próbálni! De először mind a hárman gyertek kérlek!

Bólintottunk és egyszerre indultunk el az öltöző felé, az én kis birodalmamba. NamJoon megvárta, amíg mindannyian belépünk és becsukta magunk mögött az ajtót.

- Baj van, hyung? - Kérdezte Jimin előzékenyen.

- Nincs - Mosolygott rá a vezető kedvesen. - Csak meg szeretnélek kérni titeket, hogy kicsit fogjátok vissza magatokat. Úgy értem, nem tudom, hogy mi ez itt hármótok között - Mutatott egyesével mindannyiunkra -, nem is az én dolgom. Csak legyetek óvatosak, oké?

- Oké, hyung - Bólintott Jungkook engedékenyen.

- Valaki pletykál? - Kérdeztem és megnyaltam a számat, ahogy az kiszáradt a tudatra, hogy címlapsztorik leszünk.

- Nem - Mosolygott most rám nyugtatóan Nam. - De nem sok kell hozzá, ti is tudjátok. Tőlem élhettek hárman, csináljatok, amit akartok, tudjátok, hogy mindenben támogatunk titeket én is és a banda is. De  a magánélet legyen kevésbé feltűnő, főleg, ha így - Mutogatott hármunk között - , ha így történik.

- Oké - Bólintottam most én. - Óvatosan leszünk és köszi a megértést.

- Hogy lyukadtatok ki ide? - Sóhajtott egyet, aztán megingatta a fejét.

- Hát tudod, hogy Min meg én összejöttünk, de Jimin hyung... - kezdett bele Jungkook, de NamJoon inkább intett neki egyet, amivel csendre szólította fel.

A vezető halkan felnevetett és megingatta a fejét, aztán még egyszer körbenézett rajtunk.

- Költői kérdés volt, nem akartam választ - Mondta Jungkook-nak, aki csak felnevetett és bólogatott. - Remélem, hogy nem lesz belőle sértődés és banda gondok.

- Mindent megbeszéltünk, hyung, ne aggódj - Biztosította őt Jimin.

- Jól van - Bólintott Nam. - Óvatosan! - Hagyta ránk még egyszer, majd kisétált az ajtón, de még visszafordult, mielőtt eltűnt volna a láthatárról. - És mielőtt idebent gondolnátok valamire, ti ketten - Mutatott a srácokra, majd a háta mögé. - Irány gyakorolni, tizenöt perc múlva koncert.