Elkötelezve ("Fiatal" című könyv folytatása)

7. Fejezet

*Daenerys szemszöge*

- Maeghan édesanyja Kendra... 

Harry tájékoztató jellegű szavainak köszönhetően tüdőm térfogata jelentősen lecsökkent, mikor az említett szervet betöltő oxigén egy megilletődött sóhaj formájában távozott a külvilág felé. Vérnyomásom a mennyek országáig hágott testemben, kellően felhevítve szervezetemnek hőmérsékletét ahhoz, hogy légszomjnak prédájává válhassak a nappali magasba nyúló falai között. Tenyeremet szaporán emelkedő, s süllyedő mellkasomra helyezve szándékoztam nyugtató impulzusokkal megajándékozni saját egyénemet, bár minden erőfeszítésem a feledés homályába merült, mikor egy kéznek melegségét fedeztem fel combomon egykori szerelmemnek személyében. Ugyan saját vonásaimat nem vehettem alapos szemügyre, mégis képes lettem volna megállapítani, miszerint orcáim egy hulla bőrének árnyalatával vetekedtek.

Az agyamat körbeölelő érhálózat minden egyes aprócska szakaszában fájdalmas lüktetést tapasztaltam, ennek tetejében szívem a bordacsontjaimra mért ütésekkel óhajtott kiszabadulni mellkasomnak őrjítő börtönéből. A végtagjaimban tapasztalt remegés nyomán ujjaimmal erősen szorítottam rá a műbőrkanapé párnáira, azonban a tagok ingerlékenységének enyhítésében képtelen lettem volna szerepet vállalni. Alsó ajkamat kénytelen voltam hófehér fogsoraim közé toloncolva mérsékelni a lelkemen megtelepedő zaklatottság érzésén, ellenben minden egyes porcikám erős sajgás áldozatává válva roskadt a heverő ülésein.

Íriszeimmel óvatosan sandítottam a bal alsó végtagomra simult tenyér irányába, ekkor ama kéz keltette fel figyelmemet, melyet mai napig a világ legtökéletesebb embere tudhatott birtokában. Ujjai finom cirógatásokkal kényeztették nadrágomnak menedékébe burkolózó bőrömet, ezáltal a ruha anyagán keresztül is afféle jóleső bizsergés suhant végig gerincem egész kiterjedésén, mint egykoron. Ugyan lelkemben fájdalom gyúlt annak gondolatára, mily könyörtelen módon is hazudott szemembe családi állapotát illetően, noha felé irányuló hajdani érzelmeimnek felelevenedését képtelen lettem volna megtagadni.

Egyik kezemmel váratlanul taszítottam távolabb magamtól végtagját, iparkodva a lehető legmesszebb kerülni a férfitól, míg a fejemben honoló gondolatok összességének aprócska darabokra hullott szilánkjait rendezgettem a megfelelő sorrendbe koponyámnak mélyén. Alsó ajkam remegése megannyi könnycseppet sodort barnás íriszeim elé, aminek hála egyetlen bútordarab körvonalának tiszta kirajzolódása sem vált esélyessé számomra. Néhány pislogásnak kíséretében szabadultam meg a sós gyöngyöcskéktől, mielőtt halkan, de kijelentettem volna a fájdalmas tényeket.

- Mi néhány hónapja már egy párt alkottunk, mikor Kendra teherbe esett. - állítottam.

- Ez így van. - Harry egyetlen másodperc erejéig sem kívánt rácáfolni szavaimra, míg egyik tenyere ismét combomnak becézgetésére kelt.

- Te megcsaltál. - eme kinyilatkoztatás során feltápászkodtam a kanapé kényelméből, próbálva megfutamodni a rám váró szenvedések elől.

- Nem. - fejét hevesen ingatta meg, és kezével csuklómnak nyomába eredt.

Puha ujjai finoman, ellenben mégis határozottan ölelték közre mellső végtagomat, meggátolva engem a heves távozás megejtésében. Bőrének sajátomhoz történő simulásakor forró lángok gyúltak gyomromban, iparkodva palástolni azon csalódottság, ugyanakkor méreg egyvelegét, mi lelkemet fűszerezte, habár igyekezete ellenére képtelen voltam testének melegét tolerálni fizikai lényemen. Szemhéjaim barna ékköveim elé omolva burkolták sötétségbe az említett íriszeket, eközben egy hatalmas sóhajt bocsátottam szabadjára. Csuklómat készültem kiszabadítani az angyal mérsékelten szorító ujjai közül, azonban ő nem engedett.