50. Fejezet

492 25 13
                                    

A konyha irányából halk dallamok szöktek füleimbe, amint a hálószobát hátam mögött hagyva csuktam be az ajtót, csendességet teremtve ama falak között, ahol kislányom békésen szunyókált. Tenyeremet eltátott szám elé emelve rejtettem el néma ásításomat, míg meglepően lapos pislogásokat vétve próbáltam valamelyest felébredni. Amennyiben bal karomban nem észleltem volna elviselhetetlen zsibbadást ama kicsiny testtől, mi egész éjjel súlya alá taszította azt, eszem ágában nem lett volna hét óra környékén kikecmeregni az ágy melegéből. Szerelmemet akarva sem találtam meg magam mellett, ellenben a matracon korábban elfoglalt helye hidegnek bizonyult, jelezve, már huzamosabb ideje tartózkodott a helyiségen kívül. Kezeim, mintha meztelenek lettek volna megszokott gyűrűimnek hiányába, úgy szántottam át ujjaimmal a homlokomra, s füleimre omló sötét fürtökön. Kizárólag a középső tagot ékesítette ama kövezett karika, mi a Daenerys-szel való elköteleződésünk jeleként élt.

Afféle melódiák zengték be visszafogottan a lakás alsó szintjét, melyeket olykor-olykor az autó légterében hallgathattam végig, mikor Maggie-t reggelente az óvodába vittem, ezáltal célpontomként jelölve ki a hangok forrását indultam lassan el. Testemet kizárólag fekete melegítőnadrágomnak rongyos, esetenként méretes szöszök tarkította szövete fedte el a világ árgus szemei elől, habár a textília alá nem párosítottam alsóneműt. Felsőtestemen libabőr futott végig azon hűvös légkörtől, mi felforrósodott takaróm után fogadott engem, ezáltal tenyereimmel ellentétes felkarjaimat simogattam némi hőmérséklet emelkedés reményében. Minél közelebb ballagtam fekete zokniba burkolózó talpaimmal, annál intenzívebben ütközhettek füleimnek a falsul szóló vékony dúdolások, amik mellé olykor egy-két énekszó is párosult. Kedvesem derűs csicsergésétől alacsonyan heverésző lelkiállapotom ellenére is mosolyra görbültek ajkaim, mígnem elértem ama ajtókerethez, melyhez nem tartozott nyílászáró.

Próbáltam csendesen mozogni, nehogy megzavarjam momentán még ismeretlen cselekedeteket végző Múzsámat, ahogy vállammal a félfához támaszkodtam. Karjaimat mellizmaim előtt összefonva kölcsönöztem nekik optikailag kimagaslóbb külsőt, eztán halántékom is a fához feküdt. A hibákkal nem rendelkező teremtés ama fekete atléta segítségére hagyatkozott szervezete felmelegítése végett, melyet még saját szekrényemből halászott elő néhány nappal ezelőtt. Enyhén lapos, részemről mégis csodálatosnak vélt domborulatait ama egyenárnyalatú bugyi mögött palástolta, minek combját keretező szegletein csipkesor vonult végig, kerekded formával ruházva fel a hófehér feneket. Daeni oly csábító módon ringatta csípőjét jobbra, s balra irányuló mozdulatokban, amitől benső zsigereim között máris a vágy elviselhetetlen mértékű lángja lobbant fel, altájamba tódítva az ereimben csörgedező vörös folyadékot. Tudván, gyermekem bármelyik percben megajándékozhatott bennünket jelenlétével, kénytelen voltam visszafogni magam, ezáltal a puszta fantáziálás maradt nekem.

Életem értelme a tűzhely előtt ácsorogva táncolt a helyiséget körbeölelő zenére, igyekezve reggeli gyanánt készített bundás kenyerünk gondos átfordítására. Az általa használt fa spatulát valamelyest bátortalanul használva rendezgette el a szeleteket a felforrósodott serpenyőben, habár lélegzetelállító mozdulataiban nem eszközölt változásokat. Szőke frizuráját afféle hanyag kontyban rögzítette fejének tetején, mely mások szerint rendezetlennek volt mondható, én ellenben csak a szépet láttam a loknik alkotta felfordulásban. Megelégelve néma bámészkodásomat határoztam utam megkezdése mellett, így eltoltam magam az ajtófélfától, mi halkan megreccsent testsúlyom alatt. Lépteimet lassúra fogtam, karjaimmal mégis felkészültem Szerelmem elkapására. 

Alig érhettem mögé, tenyereim máris csípőjére siklottak, hogy fenekét nadrágom alatt szenvedő ágyékomnak kényszeríthessem úriember módjára. Amint a lány érzékelte, ki állt mögötte, kezei eleresztették a konyhai eszközöket, később hátával mellkasomnak préselődött, tarkójának biztosítva helyet vállamon. Amint fejét hátrahajtotta, éhező rubinjaim ráleltek azon kerekded fülkagylóra, melyben egy-két ékszer díszelgett, ekkor orrom hegyével nem voltam rest nyomban ingerelni a területet. A Szépség hajának bódító mézes esszenciája lepkéknek hadseregét élesztette fel gyomrom mélyén, ezáltal még közelebb óhajtottam vonni őt magamhoz. Bal tenyerem ama növekedő pocakra siklott, mi szerelmünk gyümölcsét védelmezte, eközben szabad tagommal óvatosan közelítettem meg szeméremdombját alsóneműje szövetének gátján át, ám momentán nem vezérelt piszkod szándék, pusztán bőrének melegére vágytam. Daenerys már engem is bevont táncába, mikor csípőmet a sajátja által diktált tempó szerint mozgattam, összhangot teremtve ringatózó testünk között. A vékony ujjak csuklóim köré fonódtak szeretetteljesen, mielőtt édes kuncogás zendült fel, kitaszítva a zenét hallójáratomból.

Elkötelezve ("Fiatal" című könyv folytatása)Onde histórias criam vida. Descubra agora