A megbeszélt találka napján Maryt mérhetetlen idegesség fogta el.
No, nem mintha ez lett volna élete legelső randevúja, de bizonyos szempontból, mégis elsődlegesnek számított. Éppen ezért, igyekezett a lehető legtöbbet kihozni magából.
Kezdetnek például háromszor átöltözött - minden egyes újabb szettet bemutatott aztán a szobatársának, aziránt érdeklődve közben, hogy:
- Na és ez milyen?
Reena eleinte még lelkesen bólogatott, megdicsérte, hogy milyen csinos...
Aztán a harmadiknál elege lett.
- Mary, mindenre, amit szent, esküszöm, hogy ha még egyszer átöltözöl, bezárom a szekrényedet! – fenyítette be. - Hidd el, csodásan nézel ki!
- De...
- Semmi de! Tökéletesen festesz és kész – himbálta meg a lábát a másik lány, az ágyán elnyúlva – mivel neki aznapra semmilyen társas programja nem volt betervezve, ezért az esztétikát hanyagolva, talpig kényelmes ruhát öltött magára: szürkés, kopott melegítőt, egy, rá több számmal nagyobb, és már meglehetősen kinyúlt Pink Floyd pólót, a haját pedig egyszerűen csak hátrakötötte. – Ha Freddie-nek nem áll a lélegzete, amint megpillant téged, akkor valószínűleg baj lehet a látásával.
A szőke lány erre végre kicsit elmosolyodott.
- Minden rendben lesz! – tette még hozzá Reena biztatóan.
Mary biccentett egyet, habár inkább csak szerette volna elhinni a másik szavait, mintsem tényleg komolyan is vette azokat.
Végül aztán – jöjjön, aminek jönnie el alapon -, útnak indult a megbeszélt találkahely felé.
Minden rendben lesz! – szajkózta ő is magában a másik szavait.
Tényleg hinni akarta, hogy így lesz.
...
Az este aztán kellemesen alakult: maga a koncert, amire elmentek, önmagában nem volt kiemelkedően jó, de azért élvezték, utána pedig még beültek egy bárba beszélgetni.
Freddie minden erejét latba vetette, hogy lenyűgözze a másikat: érdeklődött, viccelődött, és igyekezett a puszta arcmimikájával is jelezni, hogy mennyire tetszik neki a lány, és hogy milyen nagy öröm számára vele lenni.
A terve sikerrel járt: Mary akkor érezte először komolyabban azt, hogy nem csak imponál neki a sötét hajú férfi, de lassanként kezd bele is szeretni.
Mikor már hazafele sétáltak, Freddie, kis habozás után, megkérdezte, hogy érezte magát aznap este.
- Nagyon jól – felelte a lány őszintén – és komolyan is gondolta. – Örülök, hogy végül mégis igent mondtam.
- Akkor tehát nem haragszol, ha kicsit erőszakos is voltam?
Mary mosolyogva megrázta a fejét.
- Nem, egyáltalán nem.
- És, ha azt mondanám, hogy most nagyon szívesen megcsókolnálak, akkor se haragudnál?
A szőke lány egy pillanatra megtorpant; majd, kis tétovázás után felvetette a fejét, és határozottan annyit felelt:
- Nem; egyáltalában nem haragudnék.
Freddie ekkor minden további nélkül lehajolt hozzá és összeérintette az ajkaikat.
...
Mikor Mary aznap hazatért, rögvest a lakótársa szobájába sietett, figyelmen kívül hagyva azt, hogy mennyi is az idő.
YOU ARE READING
Add fel az egód, légy szabad! (Queen ff.)
FanfictionReena szülei úgy gondolták, nem várnak el sokat: ők csak arra vágytak, hogy a lányuk tisztességes családanya legyen, és egyszerű élete legyen. A lány azonban többet akart: világot látni, karriert építeni, és persze egy olyan kapcsolatot, ahol egyenr...
