Add fel az egód, légy szabad! (Queen ff.)

Fall in love, Play the game

1978, május

- Elnézést, bocsánat, utat! – törte át magát a tömegen Amy, ügyesen egyensúlyozva a négy üveg sörrel a bárban, ahova a koncertet követően vonultak át többedmagukkal.

A rá várakozó három nő, Tessa, Reena és Mary elismerően nézett fel rá, amikor letette eléjük az üvegeket – Reenának, persze, alkoholmenteset hozott.

- A vér nem válik vízzé! – legyintett szerényen a barna hajú nő; régen fiúsan rövidre vágott haját mostanra kicsit megnövesztette, már az álláig ért. – Aki egyszer pincérkedett, abban örökre megmarad a régi rutin.

- Nekem mondod? A mai napig nem tudok egyszerre csak egy tányért megragadva megteríteni, minimum a könyökömig felpakolok – szólt Reena, kicsit nosztalgikusan elmerengve.

- Sok idő telt el, igaz? – értette el az arckifejezését Amy, körbepillantva a többieken, akik erre egyetértően bólogattak. – Példának okáért alig hiszem el, hogy már kétgyerekes családanya vagy!

- Néha én sem – mosolyodott el a másik nő. A második gyerekük, Leila – megint csak egy kislány -, ez év februárjában, pár héttel az apja születésnapja előtt jött világra. A ma este volt az első alkalom, hogy hosszabb időre elszakadt mellőle. A nagyobbik lány, Charlotte, már kétéves is elmúlt. Nagy, barna szemeit az apjától örökölte, magas homlokát és teltebb ajkait az anyjától, szőke haját egyiküktől sem – az a nagyanyai örökség volt.

A News of the World turné utolsó állomása ezúttal is London volt, Freddie pedig Staffelléken és szokásos kísérőjén, Maryn túl Tessáékat is meginvitálta, akik nemrégiben látogattak haza egy kis időre. Miután Tessa lediplomázott, egy másik városban kapott állásajánlatot, Amy pedig természetesen vele tartott. Az utóbbi egyébként azóta pályát cserélt, a szőke lány biztatására ismét tanulni kezdett, hogy régi álmát valóra váltsa. Ma is étteremben dolgozott, de immár a konyhában forgolódott otthonosan, séf lett. Mint mondta, nem egy nagy dolog, mégis, félve vágott bele – ha az ember valami igazán fontosba kezd, mindig valahol rettegéssel teszi azt, hisz bukás esetén nagyobb a fájdalom is.

- Néha kicsit irigyellek – szólalt meg Mary csendesen, de szinte azonnal meg is rázta a fejét. – Hagyjuk, nem fontos...

- Hidd el, eljön még a te időd! – simogatta meg a kezét Tessa. – Anno ha valaki azt mondja nekem, huszonnyolc évesen boldog párkapcsolatban élek majd, sikeresen végzem azt a munkát, amit szeretek, szerintem el sem hiszem. Igazából mindig azt hittem, a harmincat már meg sem fogom élni, vagy ha igen, akkor maximum a zárt osztályon... - Amy ekkor megszorította a kezét, de a szőke egy mosollyal jelezte felé, minden rendben. - Az élet furcsa fordulatokra képes, próbálj meg hinni ebben!

A másik szőke nő ekkor kicsit nyugodtabban mosolyodott el.

- Azt hiszem, igazad van.

- Szerintem mind elmondhatjuk, egyikünk élete sem éppen úgy alakult, ahogyan annak idején eltervezte – vágott közbe Amy. – Anno én mindig azt hittem, jól elvegetálok majd alkalmi munkákkal és alkalmi párkapcsolatokkal – most pedig stabil állásom van, és ha legális lenne, bizony Isten már ma elvenném Tessát!

- Majd leszek a tanúd! – intett felé Reena a sörösüveggel, mialatt Mary lepacsizott Tessával.

- Én meg a tied!

- Szerintetek ez lehetséges lesz? Majd egyszer – vetette fel hirtelen Tessa, nagyon csendesen.

A két nő összenézett, majd szinte egyszerre bólintottak.