40. Fejezet

835 38 2
                                    

Jázmin szemszöge:

Tudtam, hogy ma fontos nap áll előttünk. Ma a férfi négyek viadala következik, amin az lenne a legjobb ha Zozó tudna nyerni. Jól jönne neki néhány nap pihenés. Nagyon sokat fog futni, ezért nem ébresztettem fel egyből.

A bajnokok szobáit végigjárva láttam, hogy Dávid alszik. Dorka, Gabi, Viki és Dorci segítségével készítettük el az almás amerikai palacsintát. Már unták a fiúk a tojásos reggeliket.

Megbeszéltük azt, hogy ma külön eszünk a kihívóktól. Dorka Dávidot, mi pedig Zozót ébresztettük.
Miután mindannyian elkészültünk a palacsintát és a mogyoróvajat középre helyezve kezdtünk bele a reggelinkbe.

-Imádom a palacsintát.-nyúlt a sokadik darabért Zozó

-Nehogy rosszul legyél ha sokat eszel és még futkározol is.

-Nem leszek rosszul, ígérem-vigyorgott teli szájjal.

-Olyanok vagytok mint a kisgyerekek-mutattam  a két fiúra.

-Evés közben csillog a szemük. Ha szeretnétek akkor majd csinálunk ilyet arra a találkozóra.-kontrázott Gabi

-Szeretnénk-bólintottak egyszerre

A meccs elkezdődött. Zozó futott a pályán, én pedig Nórival és Gerivel mellette. Mivel szurkolóként vagyok itt ezért én futhatok velük a pálya szélén.

A lábaim a sok évnyi biciklizés alatt sokat sérültek. Szakadt el izom a combomban. A bokám megrepedt, majd miután levették a gipszet el is tört. A szalagjaim lazák. A homokos talajon való futás nem tett túl jót az instabil bokámnak.

Talán csak Geri tudja innen azt, hogy mennyi mindenem sérült meg az évek alatt.
Zozó mellett rohantam a pályán, de egy rossz mozdulat miatt kifordult futás közben a bokám. A sérült rész alám fordult.
Nem titkoltam, kegyetlenül elkezdett fájni a lábam.
A többiek felsegítettek, egy lábon egyensúlyozva álltam. Akárhogy próbálkoztam nem tudtam mindkét lábamra ránehezedni.

-Mit csináltál magaddal?-pillantott rám aggódóan a lihegő fiú.

-A bokám nincs a legjobb állapotban és alám fordult. De volt már olyan, hogy pihentetéssel kicsit jobb lett.

-Két futamnyi időd van. Azután doki.-puszilta meg a homlokom.

Két futam ideje alatt a sérült rész duplájára dagadt, és  színesedni. Minden féle árnyalatban pompázott.
Dávid eddig elvesztette azt a futamát amit ment, Zozó viszont megnyerte mindkettőt.

Az itteni orvosok röntgen nélkül azt mondták, hogy valószínű törés, ezért be kell mennünk a kórházba.
A játékosoktól elköszöntem, majd rámcsukták a mentőautó ajtaját.

A kórházba érve előjöttek azok az emlékek, amikor folyamatosan sérültem. Volt egy olyan évem, amikor nem tudtam meggyógyulni az egyikből, de már addigra valamim megint eltört vagy zúzódott.

A röntgenbe toltak, ott a megszokott módon a  minden irányból elkészítették a felvételt. Amin meglepődtem, hogy egészen keveset kellett várnom. A több órás várakozások helyett, most elég volt egy is ahhoz, hogy kiderüljön mit csináltam magammal.

A bokacsontomból letörtem egy darabot, a külső szalagjaimból pedig négy elszakadt. Egy csinos kis gipszet kaptam. Jobban örülnék, ha az elkövetkezendő 2 hetemet nem így kéne eltöltenem
De ez ellen már semmit nem tehetek. Valószínű az exatlon után maradunk itt egy hétig, és csak utána indulunk haza.

A játékosok már a villában voltak. Kiváncsi vagyok ki lett a nyertes, de egyenlőre nem találkoztam senkivel. Próbáltam a mankókkal annyira gyorsan járni amennyire csak lehetséges ez.

Mindenki a nappaliban ült amikor megérkeztem.
-Zozó hazaért Jázmin-hallottam meg Gabi hangját

-Nem veszem mostmár be, az előző három alkalommal is ,, hazaért "

-Sziasztok.-lépkedtem feléjük.

-Mi történt veled, mesélj el mindent.

-Zozó az nem érdekes. Azt mondjátok meg ki nyerte a mai napot.

-Ameddig te nem, mi sem mondunk semmit.

-Ilyenkor úgy utállak.

-Majd kiengesztellek. Na kezdj bele a mesélésbe kislány.

-Elestem a bokám alám fordult, négy szalag elszakadt és egy darab letört a csontból. 2 hét fekvőgipsz-hadartam el gyorsan-ti jöttök.

-A mai napot én nyertem meg.-jelentette ki boldogan-Aduval futottam az utolsó három kört, de szerencsére én kerültem mi győztesen. 4 életem megmaradt.

-Gratulálok-öleltem magamhoz amennyire tudtam.-a többieknek, hogy ment?

-Én Davvel hamar kiestem, ő 4 én pedig 3 meccs után-mondta Dávid.

-Jó én a Zozóval futott utolsó három verseny előtt majdnem meghaltam. Hányingerem volt.- Adunak ez a mondata után majdnem elnevettem magam. Szerencsémre meg tudtam állni, így csak mosolyogtam.

-Ügyesek voltatok nagyon.-pacsiztam le mindenkivel- de ha nem baj akkor én felmennék egy kicsit.

-Várj felviszlek-kapott fel Zozó menyasszony pózba

-Tegyél le azonnal. Megszakadsz.

-Normális vagy?-ült le velem az ágyra.

-Jó mindegy, milyen volt az első egyéni játék?

-Gabi végig támogatott és bíztatott.-eközben az emlegetett lány ismét átmászott az erkélyünkre.-nagyon sokat segített az is, de így nem volt ugyan olyan. Hiányzott az, hogy nem voltál ott.

-Aranyos vagy. Hidd el szívesebben szurkoltam volna neked, mint, hogy a kórházban legyek.

-Tudjátok mire jöttem rá?-vetődött az ágyra Gabi

-Hallgatunk.

-Nekem szükségem van egy edzőre. Ezt a szerepet ti töltitek be. Zozó tanácsokkal lát el, te pedig lelkizel velem és helyrerázol ha kell.

-Végülis ezért vagyok a szurkolótok.

-Inkább egy nagyon jó barát-javított ki a lány.

Mivel a kamera most venni fogja azt, hogy ki hogyan alszik nem Zozóval leszek egy szobában. Dávidot, Zozót és Adut fogják bejátszani. Ennek tudatában a bajnok lányok társaságában hajtottam álomra a fejem.


Ezt tegnap készítettem gondoltam kiteszem ide

Ezt tegnap készítettem gondoltam kiteszem ide

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Különös megismerkedés...( Kempf Zozo ff  ) Where stories live. Discover now