Konoha mélyén egy sötét titok rejlik. A bűzös csatornafedők alatt nemcsak szennyvíz folyik, hanem egy komplett város húzódik a patkányürülékes alagutak alatt. A Bűn városaként elhíresült városban mindennapos tevékenységnek számít a gyilkolás, az erő...
К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Naruto:
Levettem az öltönyöm és a lány hátára terítettem, ki görcsösen kapaszkodott bele a szövet anyagába. Alaposan elolvastam az adásvételről szóló szerződést, de szakmailag semmi kivetnivalót nem találtam benne. Aláfirkantottam a papírt, ezek után szabadon távozhattunk...
Vagyis csak volna.
Én megindultam, de a lány csak egy helyben állt mozdulatlanul. Kérdőn pillantottam hátra.
- Talán maradni akarsz? - megrázta a fejét. Felkapta a lánc végét és felém nyújtotta.
- Minden parancsát teljesítem, Odanna-sama - haboztam a lánc megérintésével, végül kivettem a kezéből.
- Gyere! - sóhajtottam, és magamban már hallottam a hegyi beszédet, hogy mégis mibe keveredtem már megint.
Ha ezt anyámék megtudják...
Kiléptünk az éjszakába, mire a lány felszisszent pár méter megtétele után. Hátraperdültem megnézni mi a baj forrása. Megfeledkeztem, hogy ő mezítláb van és sikeresen belelépett egy üvegszilánkba. Magamhoz rántottam és a karjaimba kaptam, mire ő halkan felsikkantott.
- Kapaszkodj! - reszketeg karjait a nyakam köré fonta. Elrugaszkodtam a földtől, a maradék levegő is a mellkasába préselődött a döbbenettől vagy félelemtől... Ezt nem tudtam eldönteni.
A tetőkön át ugráltam és kivételesen nem keresztapám bárjához vettem az irányt, hanem az én kis búvóhelyemre. Most csak egyet akartam. Ledőlni és méltón meggyászolni kedvenc autóm elvesztését. Arra épp nem is akartam gondolni, hogy pontosan mit is kellene majd a lánnyal kezdenem.
"Tud hárfázni"
Lehet beszerzek egy hárfát és esténként játszhat nekem. Vagy ha tudna főzni, akkor már bőven megérte az árát.
Leugrottunk a bejárati lépcső elé és leraktam a lányt, míg a kulcsaim után kotorásztam. A lány fél lábbal állt mellettem, orromat friss vér szaga csapta meg.
- Kivetted az üveget a talpadból? - kérdeztem gyanakodva, hisz már rég el kellett volna állnia a vérzésnek.
- Odanna-sama nem adta parancsba - felelte csendesen. Ezt hallva a fejemet egy képzeletbeli falba vertem. Sikerült egy életképtelen lányt vennem, már értettem Nao célzását.
- Akkor vedd ki! - a lány már hajolt is le, az öltöny pedig elállt a testétől teljes belátást adva alá - Hagyd! - szóltam rá gyorsan - Inkább én! Még megvágod magad! - magyaráztam meg azonnal. Nem mintha magyarázkodásra szorultam volna előtte.
Eltávolítottam a szilánkot, aztán bementünk a házba, természetesen miután parancsba adtam neki, hogy sétáljon be. Megállt a nappali közepén, míg én a kanapéra vetettem magam.
