A Bűn városa

2. fejezet

Sakura:

Másnap nulla életkedvvel keltem fel az ágyból, ma semmilyen megbízatást nem kaptam. Az öregem biztosan attól tartott, hogy képes lennék a saját esküvőmről elkésni. Nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben... azonban azzal nemcsak magamnak ártanék, hanem anyáéknak is.

Felöltöztem és lementem a bár részlegbe inni. Az új pultos srác ahogy meglátott már kavarta is kedvenc koktélomat, mire odaértem már ott várt engem a pulton. Rámosolyogtam a fehér hajú fiúra.

- Mi is a neved? – kérdeztem, miközben a szívószálat a számba vettem és szürcsölni kezdtem a rózsaszín folyadékot. 

- Suigetsu, szépségem – kacsintott rám. Megforgattam a szemeimet a becenév hallatán. Mindennap máshogy hív.

- Vigyázz kivel flörtölsz, este már feleség leszek – ejtettem ki fintorogva.

- Akkor azért van felbolydulva az egész kóceráj! – döbbent rá – Remélem lesz sok pia – húzódott gonosz vigyorra a szája.

- Héé a pultos fiú csak kevergesse az italokat! Csak a meghívottak ihatnak – fedtem meg – De ha leitatod mattrészegre Fuyukit, akkor extra borravalót kapsz! – ajánlottam fel neki egy fair üzletet.

Suigetsu a pultra könyökölt, arcán letörölhetetlen vigyor terült szét.

- Megszöknél velem, Cica? – meghökkenve pillantottam fel rá, kis híján félrenyeltem az italom a hirtelen kérdése miatt.

- Az utcasarkon túlra nem jutnál el. Nem vagy az a tipikusan rossz fiú, sőt olyan bátor sem, aki megszöktetné a yakuzák egyik legnagyobb klánjának örökösét! – Édesen rám mosolygott, de a szája sarkában a kihívás lapult.

- Rosszabb vagyok, mint gondolod – érdeklődve közelebb hajoltam hozzá.

- Csak nem elloptad egy kisgyerek nyalókáját? – vontam fel a szemöldököm somolyogva.

- Kettőt is – de ekkor elnevette magát és én sem bírtam tovább. Belőlem is kitört a nevetés.

Kedveltem ezt az új srácot, mindig fel tudta dobni a napomat és feledtetni tudta velem a nyomorúságos gondjaimat.

- Megszöknéd veled – suttogtam neki szórakozottan, mire kitágultak a szemei.

- A főnök nem örülne ennek – köhintette el magát szándékosan. Hátam mögé néztem, de nem láttam az apámat közeledni. Azt hittem ő van a láthatáron. Mire visszafordultam addigra Suigetsu újabb koktélt kevert be nekem. Lehúztam egy csapásra, majd visszaindultam a szobámba. Belevetettem magam a puha takarók közé, zsebemből előhalásztam a telefonomon. Az érintőképernyőn sebesen csúszkáltak az ujjaim mire megtaláltam, amit szerettem volna. Egy kép a jövendőbelimről.

A Higuchi klán jelenlegi vezére - jövendőbeli apósom - a szállodájuk előtt pózolt, mellette egy szőke hajú, zöld szemű és az apja markáns vonásait öröklő srác állt. Alaposan szemügyre vettem, és végül arra jutottam, hogy nem néz ki rosszul a vőlegényem.  Azonban jobban kedveltem a sötét hajú és jobban kigyúrt férfiakat. 

De mindegy is, ez nem egy kívánságműsor.

Délután elkezdtem készülődni, és megfogadtam, hogy nem adom meg apámnak azt az örömet, hogy szenvedni lásson. Mattrészegre iszom magam, így szerintem az estét is túlélem a férjemmel... vagyis az első együtt töltött éjszakát.

Kelleni fog az alkohol nem akarok semmire sem emlékezni az éjszaka eseményeiből. Igen, még nem voltam együtt senkivel, mivel naívan azt hittem, hogy tizennyolc éves koromig sikerül megszöktetnem anyáékat és még én is szabad lehetek...