A Bűn városa

17. fejezet

Sakura:

Sasuke gyorsan befejezte az evést, míg a többiek ráérősen költötték el a reggelijüket. Hallottam, hogy megjött Naruto, és Sasuke kiment hozzá megbeszélni a nap részleteit.
Sosem féltem egy vadászattól sem, de most alig tudtam leerőltetni a sonkás szendvicset a torkomon. Anya aggódva figyelt engem, míg Shouta mit sem érzékelve a feszültségből nyugodtan lakmározott.

Jiraya nyitott be sötét arckifejezéssel az arcán.

- Baj van - húzta el a száját - A mai szállítmánnyal kell anyudékat kicsempészni - rögtön csend támadt a helyiségben.

- Arról volt szó, hogy az előbb az apám, utána anyáék - akadtam ki. Csak az apám halála után lehet anyáékat biztonságosan kijuttatni, addig esélytelen.

- A XinHua kutatólaborjából elszabadult valami ragály, amit a nyugati szomszéd kormánya próbált eltitkolni, viszont a vírus gyors terjedésének köszönhetően világméretűvé nőtte ki magát. Egyre több országban jelent meg az influenza szerű megbetegedés és hogy gátat szabjanak a terjedésnek le fogják zárni a határokat. Ma éjfélig kell Amerikába érnünk - valósággal sokkolt mindenkit az információáradat.

A fejemet ingattam. Már sehol sem biztonságos? Itt őrült gyilkosok és mutánsok szaladgálnak, odakint pedig valami vírus tombol. Itt még csak-csak meg tudom őket védeni, de olyan gyenge immunrendszerük van, hogy azonnal elkapnák a betegséget odakint.
Mit tegyek?

- A vírustól nem kell tartanod, abszolút zárt környezetben lennénk. Ott még mindig nagyobb biztonságban vannak, ha bármi is történne az orvosi ellátás ott még mindig messze jobb, mint itt - ebben igaza volt Jirayának. Anya szívbetegségét is jobban kordában tudnák tartani.

- Nee-chan - húzta meg a blúzom ujját Shouta.

- Mennetek kell Shouta! - döntöttem el gyorsan, hisz minden perc számított. Tokyo és Los Angeles közötti távolságot tizenegy óra repüléssel lehetett megtenni. Legkésőbb tízig ki kell juttatni őket, hisz még Tokyo is egy óra út autópályán 150 km/h-val tépve.

Az órára pillantottam.

Mindössze három óránk van ezt megvalósítani.

Narutoék jöttek be, a szőke nagyon pötyögött valamit a telefonján.

- Hali, hallottunk mindent - köszönt Naruto, majd kiroppantotta a nyakát - Azt hiszem, ma is szükségetek lesz rám - Sasukéra sandított - Írtam anyának, hogy legjobb haveromnak kell segítenem, így ne is várjon ebéddel - Sasuke laposan pillantott rá.

- Meg tudjuk oldani a helyzetet - jelentette ki a fekete, de Naruto átkarolta a nyakát és nevetve oldalba bokszolta.

- Ugyan Teme ne szégyenlősködj! - nevetett zavarában még hangosabban.

- Mit tettél már megint te Lüke? Anya előtt kész életveszély titkot tartani - szólalt fel Karin.

- Én?  - nézett rá vérig sértve - Kikérem magamnak, én jó fiú voltam - húzta fel az orrát, mire a vörös csak a szemét forgatta.

- Anya úgy is rájön - legyintette meg a kezét. Az Uzumaki fivér mintha nagyot nyelt volna.

Sasuke beleegyezően sóhajtott.

- A terv csak annyiban változik, hogy Naruto akkor Jirayával tart. Én Sakurával, ti hárman fedeztek - mutatott Suigetsuékra. Mindenki foglalja el a helyét! - osztotta ki a parancsot Sasuke.

Az említettek felálltak és kimentek, míg végül csak én, anya, Shouta és Sasuke maradtunk bent.

- Igyekezz! - fordult ki utolsóként az ajtón.