A Bűn városa

53. fejezet

Sakura:

- A vérem? - rebegtem elfúló hangon.

Már megint mi van a véremmel?

- Nagy kár, hogy nem én fedeztelek időben. Olyan jól mutatnál Naruto mellett. - sopánkodott Kushina.

- Tökéletesen érzem magam Sasukéval. De ne térjünk el a tárgytól! Mire jó még a vérem? -cikázott idegesen tekintetem Kushina és Shikamaru között. A vörös hajú nő jelentőségteljes pillantást vetett a Nara felé.

- Nemcsak antidótumként szolgál apád mérge ellen - kezdett bele a magyarázatba -  A kísérletek során a mutánsok elfajosodását is gátolta. A két folyamat között hasonló hatásmechanizmust írtak le.

Kényszeredetten felnevettem.

- Mégis honnan volt a véremből mintátok? Tudtommal még nem csapoltatok meg...

- Az apád laborjában találtunk. Egy kis mintát vett a véredből és tökéletesítette. Sakura emlékszel arra a sok étrendkiegészítőre mit szedned kellett? - rosszat sejtően bólintottam - Az a véred tökéletesítésére szolgált.

- Csak egy átlagos halandó vagyok! - próbáltam bizonyítani nekik, vagy inkább magamat meggyőzni, inkább kevesebb sikerrel - Naruto és Sasuke is kapott már a véremből és ez nem akadályozta meg őket az átalakulásukban!

- Nem vagy mutáns, de ember sem. Valahol a kettő között rekedtél meg. Egy superhumanként definiált a feljegyzéseiben az apád - Ettől sem lettem sokkal nyugodtabb - Az a mennyiség amit kaptak, az kevés ahhoz. Nagyobb dózist igényel az elfajosodás gátlása.

A vérem jelentősége teljesen letaglózott.

- És most mi lesz? Kiszívjátok az utolsó cseppig belőlem, hogy megmentsem a fajotokat? Vagy egy kísérleti nyúlként tengethetem a hátralevő életem egy zárt szobában?

- Ino-sama szoros együttműködést javasolt. Nincsenek ilyen tervei veled.

Hát persze... ennél szorosabb már nem is tudom hogyan lehetne a kapcsolatunk, mikor a Nara a nap minden egyes percében az árnyékomban lohol.

- És Kushina-san hogy kerül be a képbe? - sandítottam a nő felé, ki elkuncogta magát.

- Ha nevezhetem magam így, akkor én lennék az első számú támogatója Ino-sannak - Kushina tisztelettel ejtette ki a nevét - Három éve keresett fel és vázolta fel a nagyszabású tervét. Én pedig beleegyeztem Uchiha Fugaku hatalmának megdöntésébe.

Minden szövetség mögött érdekek lapulnak meg. Amíg előnyös az együttműködés, addig konfliktus nélkül létezik a két fél, de amint az egyik felet atrocitás éri, vagy a nagyobb becsvágy vezérli, akkor viszont megszegik a megállapodást.

Az árulás itt mindennapos. Azonban kíváncsi lennék, hogy az Uzumaki klán miért döntött így, hisz a kölcsönös együttműködés a legerősebbé tette őket. Ellenfelük nem akadt, kik megkérdőjelezték volna a területigényüket vagy bármilyen szerződést.

Kushina a gondolkodó ábrázatomat figyelte, majd egy kis idő múlva megszólalt.

- Inkább kölcsönösen megtűrtük a másikat. Azonban Uchiha Fugaku rossz irányba tereli a dolgokat, ami a világunk összeomlását is eredményezheti - húzta el a száját a nő - Elfelejtette a kölcsönös megállapodást a nagy klánok között. Tudod miért élnek itt a mutánsok, Sakura? - nézett rám jelentőségteljesen.

Megráztam a fejem. Hisz amekkora erővel bírnak, a felszínen is átvehetnék az uralmat.

- Mert a kormány itt jóváhagyta a létezésünket. Egykoron elődeink a felszínen éltek, viszont vadásztak rájuk. Egy perc nyugtuk nem volt az emberektől.

A szemem kikerekedett a döbbenettől. Szóval a japán kormány tisztában van a mutánsok létezésével?!

- A kormány békén hagy minket és segíti az importunkat, cserébe pedig mi hatalmas adót fizetünk neki, ami stabilan biztosítja Japán gazdasági világhatalmát. Ez a törékeny egyensúly pedig felborulóban van.  A felszínen járvány tombol és a kormány kissé megfeledkezett az ígéreteiről, Fugaku pedig azt tervezi, hogy felmegy és rendet rak. Itachi lenne a jobb keze, ő felügyelné a lenti dolgokat, míg Fugaku diktatúrát alakítana ki egész Japánban... sőt őt ismerve, az egész világ hatalma sem lenne elég a mohóságának csillapítására.

- Ino felismerte, hogy Uchiha Fugaku nagyratörő tervei a mi végünket jelentené. - vette át a magyarázatot Shikamaru. Pláne egy olyan fegyverrel a kezében mint te. Sakura te a fajunk túlélését jelented, amiről még szerencsére Fugakunak nincs tudomása. Sasuke bosszúvágya lesz a legjobb fegyver hatalmának megdöntéséhez.  - A kezem ökölbe szorult.

- És mihez kezdetek, hogy Sasuke lesz az alvilág ura?

- A klánon belül úgy is lesz felbolydulás, Fugaku hű emberei biztos megpróbálnak egy puccsot véghez vinni. Mi ebben a káoszban foglaljuk el a méltó helyünket. Az Uchiháknak veszniük kell - gyújtott rá egy cigire Shikamaru.

- Uchiha vagyok én is - néztem rá sötét tekintettel, mire egy lekicsinylő pillantást kaptam Shikamarutól.

- Nevedben igen. Véredben viszont nagyon nem - fújta ki a füstöt.

- Sakura - szólított meg Kushina - Kölyökkora óta ismerem Sasukét. Szerinted mi fog történni veled, amint Sasuke lesz a nagyfőnök? Neked mint az első számú nőnek mi lesz a sorsa?

- Sasuke nem akar tenyészkancát csinálni belőlem - Kushina jót szórakozott ezen.

- Szabadságot ígért, viszont rabsággal fogod magad szemben találni. Nem fogja elhagyni ezt a helyet, és téged is maradásra bír. Tudod mennyire paranoiás. Ha kell bezár egy szobába, hogy ne essen bántódásod a puccs során. Tudod, hogy képes rá - dőlt hátra a nő.

Felkaptam a vizet, amiért próbálják megingatni a Sasukéba vetett hitemet.

- Nem fogom elárulni Sasukét! - keltem ki magamból.

Shikamaru és Kushina néma pillantást váltottak egymással. A Nara már nyitotta volna a száját, de a nő letorkolta.

- Hagyd! A szerelmes és makacs nők mindig a saját bőrükön tapasztalják meg tévedéseiket - legyintett rá.

Shikamaru elnyomta a cigit és nagyot nyújtózkodva újra belemászott az árnyékomba. Hatalmasat sóhajtottam.

- Ezt soha nem fogom megszokni - fintorodtam el - Gondolom az edzés is Ino ötlete volt.

- Okos lány - hajolt előre és állát a kezén támasztotta meg - És most kezdődjék a show! - vigyorodott el sötéten.

Ahogy elhalkult a nő a bejárati ajtó csapódása hallatszódott fel.

- Jobb lesz ha félreállsz Sakura... - Dübörgő lépteket hallottam a lépcsőn. Épphogy a nő oldalára álltam már be is tört az iroda ajtaja és egy nagyon dühös Narutoval néztünk farkasszemet...

Egy kis szösszenet :D