Meglepetés-Shawn Mendes ff { +18} (✔️)

2./ 20.

Figyelem!
Ebben a részben 18+-os részek vannak. Ha nem szeretnéd elolvasni, akkor ugord át és úgy folytasd.✋✋🔞🔞🔞❤❤❤❤

Luna:
Mindig is jól tudtam kezelni és irányítani a piszkosabb gondolataim és vágyaim. Éppen ezért nem is éreztem, hogy Shawn a nemiség miatt hiányozna igazán, amikor távolt volt. Nyilván vágytam rá és hiányoztak a csókjai, ahogy az is, hogy végig simítsa a testem, de első sorban, főképp az ölelései, a szavai és a közelsége hiányzott. Legalábbis azt hittem, hogy csak ezek hiányoznak, egészen addig, amíg az ajkaink nem találkoztak, hogy édes táncba kezdjenek egymással. Akkor viszont minden hiányérzet és vágyakozás előtört bennem, amire addig gondolni sem volt időm, vagy energiám és bekebelezte a testem. Ez pedig csak fokozódott, amikor Shawn fölém kerekedett és, amikor a lapockáiba kapaszkodva közelebb húztam magamhoz. Ő lefogta a kezeim, amik a súlyától a matracba nyomódtak. Nagyon hiányozhattam, ugyanis ritkán engedte meg magának ezt a fajta dominanciát, de akkor egyértelműen a tűz táplálta a heves reakcióját. Amikor közelebb férkőztem hozzá, ő finoman megharapta az alsó ajkam, majd kínzó lassúsággal elvált.
-Szerinted hány csók fér el a testeden?-Suttogta az ajkaimra rekedtesen, amitől nekem nagyot kellett nyelnem.
Imádtam, amikor ilyen volt a hangja. Az mindegy volt, hogy az ébredések után vált rekedté, vagy csak miattam, de egyszerűen imádtam. Olyan borzongásokat idézett elő nálam a puszta hangjával, mint amikről régen csak olvastam és azt hittem, hogy kamu.
-Talán ki kéne derítened-feleltem vékonyabb hangon a kelleténél, amivel mosolyt csaltam az ajkaira.
-Talán ki-bólogatott egyetértőn, majd feltérdelt és a pizsama felsőm-ami nyilván az ő pólója volt-szegélyéhez nyúlva, lassan levezette rólam a kényelmes anyagot.
Nem siette el a dolgot, hanem még miután eltűntette a ruhadarabot-a hotelszoba padlójára-, percekig térdelt a lábaim között és csak nézett. De nem csak a testemet. Persze hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem mért végig számtalanszor, de nem csak a meztelen felsőrészem és a bugyival takart alsót nézte. Ő annál többet tett. A tekintete legalább annyiszor időzött el az arcomon és a szemeimen, mint a melleimen, a fedetlen hasamon és a csupasz combjaimon. Minden millimétert magába vésett, mintha csak arra az időkre tartogatná majd ezt a képet, amikor vissza kell utaznom a suli miatt. Persze, én sem voltam rest. A félmeztelen testét úgy vizslattam, mintha csak az tartana életben. Minden egyes kockáját, az oldalán az izmokat és az erős mellkasát. Olykor a tekintetem akaratlanul is az ágyékára siklott, ami egyre csak domborodott, de nem azt tartottam a legfontosabbnak. Sokkal lényegesebb volt, hogy emlékezzek arra, hogy az oldalánál pontosan hol van a hegje a műtét után. Fontosabb volt, hogy emlékezzek, hogy hogyan harap az ajkaiba, miközben néz. Jobban érdekelt, hogy hogyan csillognak a szemei, amikor néz és, hogy hogyan hullanak a göndör tincsei a homlokába, miközben előre hajol, hogy felfedezze a testem. A puha párnáival a nyakamra hajolt és a lehető leglassabban végighúzta a bőrömön azokat. Nem csókolta meg, csak végighúzta rajta, amitől nekem mindenem libabőrös lett és a lábaim automatikusan a derekára fontam. A kezeim is azonnal mozdultak, s a sötét tincseibe vezettem, miközben ő tovább simított a szájával, egyre lejebb. A karomon kívül egy kis területet sem hagyott ki rajtam, miközben én egyre többet akarva vergődtem alatta, ahogy a hátam újra és újra ívbe feszült, ezzel akaratlanul is közelebb tudva magát hozzá. Shawn arcán a mosoly elárulta, hogy mennyire élvezi, hogy húzhatja az időt, pedig a szemein láttam, hogy nem csak engem, hanem magát is kínozza ezzel. Amikor leért az alsóneműm korcához, végre elkezdte behinteni a testem csókokkal, de ezt sem siette el. És nem csak kamuzott, hogy kíváncsi, hogy hányszor tud végigcsókolni. A körmeim azonnal a bőrébe mélyedtek, s másodpercről, másodpercre gyorsult egyre jobban fel a szívem. A számat folyamatosan sóhajok hagyták el, miközben ő elindult felfelé, s szinte éreztem, hogy a vérem felpezsdül az ereimben. Nem is beszélve a lábam közötti feszültségről, ami minden egyes érintéssel csak nőtt. Az sem segített rajtam, hogy, amikor ismét a mellkasomhoz ért, az ágyéka nekem dörzsölődött. És, amikor a mellemet vette célba a szájával, az enyémet hatalmas nyögés hagyta el. Olyan, ami a falakról visszhangzott, s még én sem hittem el, hogy belőlem jött.
-Shawn, nem bírom tovább-feszült újra ívbe a hátam.-Ne kínozz tovább, könyörgöm.
Shawn egy hatalmas vigyorral az arcán, még egyszer megszívta a mellbimbóm, amitől nekem a csípőm megemelkedett a matracról, majd fölém hajolt.
-Könyörögsz?-Vonta fel a szemöldökét és azt a hatalmas mosolyt akkor sem tudtam volna letörölni az arcáról, ha felképeltem volna, amit persze sosem tettem volna meg.
-Könyörgöm-bólogattam hevesen a szemébe nézve, miközben szinte éreztem, ahogy lángol az arcom.
Nem csak azért, mert elérte, hogy könyörögjek azért, hogy magáévá tegyen, ezzel totális zavarba hozva és kivetkőztetve a gátlásaimból engem, hanem mert a szobában olyan forró volt a levegő, hogy a szaunák megirigyelték volna. Szerintem abban az állapotomban akkor sem fáztam volna, hogyha az Északi sarkon lettem volna.
-Legyek kegyes?-Támaszkodott a fejemhez és egészen közel hajolt hozzám.
Na ezt viszont nem hagytam annyiban. Közelebb húztam magamhoz és a csípőmet megemelve, hozzá dörgölőztem.
-Ahogy érzem, neked is kéne az a kegyesség, nem csak nekem-haraptam az alsó ajkamba, utalva a sátorra, ami a lába között keletkezett, mire felmordult.-Mondtam-vigyorodtam el ezúttal én, ő pedig nagyot nyelt.
-Talán igazad van-bólogatott hevesen, én pedig azonnal kaptam az alkalmon és megszabadítottam őt a bokszerétől.
Amint ő teljesen szabad lett, az alsóneműért nyúlt és szinte letépte rólam. Azt hiszem, hogy eddig is tartott kábé az önüralma. Amint eldobta a bugyim, a szekrénybe nyúlt és kihalászott egy tasakot. Ezt pedig én képtelen voltam szó nélkül hagyni.
-Az meg minek volt ott, ha kilométerekre voltam tőled?-Húztam fel a szemöldököm, de ő csak vállat vont.
-Mindig van nálam-felelte könnyedén, s amint magára helyezte az óvszert, újra fölém mászott.-Ugye hiszel nekem?-Fürkészte az arcom aggodalmasan.
Ha nem hallottam volna Briant arról beszélni, hogy Shawn hogyan viselkedik nélkülem, akkor sem hittem volna, hogy más lányokkal fetreng. És, ha gyanút fogtam volna, akkor is elűzte volna ezt az az arc, amit akkor vágott.
-Persze, hogy hiszek-vezettem a kezeim a tarkójára, s magamhoz húztam, majd megcsókoltam.
A lábaim újra a derekára kulcsoltam, ő pedig a csókkal egy ütemben belém hatolt. A szánkat egyszerre hagyta el nyögés, ami átszáguldott a testemen, egészen a lábam közéig, ahol akkor már olyan érzés uralkodott, mintha hazaértem volna. És ez csak fokozódott, amikor Shawn elkezdte mozgatni a csípőjét, én pedig azonnal felvettem a ritmusát. Egyik kezével a mellemre simított, s finoman masszírozni kezdte, miközben én újabb és újabb nyomokat hagytam a lapockáján és a vállán. Shawn szerint nem vagyok halk lány az ágyban, de szerintem még sosem voltam olyan hangos, mint annyi idő kimaradása után. Mondjuk Shawn sem fogta vissza magát. Csak reménykedtem, hogy elég vastagak a falak és másnap a barátaink nem fognak ezzel cukkolni. Mondjuk, őszintén abban a pillanatban ez kicsit sem érdekelt. Csak utólag rágódtam rajta kicsit, de aztán elértem azt a pontot, hogy magasról tojtam rá.
-De hiányzott ez a hang-morogta az ajkaimra Shawn, amikor kicsit erősebben fogott rá a mellemre és nagyobbat nyögtem, aztán kicsit elhajolt, de a mozgást nem hagytuk abba, bármennyire is közeledett a csodás vég.-Nagyon hiányoztál-suttogta, s kisimított egy az izzadtságtól odaragadt tincset az arcomból.
-Te is nekem-simítottam meg az arcát lihegve, miközben éreztem, hogy nem sokára elér a beteljesülés.
Shawn kezdeti hevessége kezdett lelassulni és sokkal gyöngédebbé válni. Amivel az arcára simítottam kezem, megfogta, majd egy csókot lehelt rá és összefonta az ujjaink. Az arca piros volt, a homlokára izzadtságtól ragadt, göndör fürtök pihentek, a légzése pedig olyan szapora volt, mint az enyém. Az összefont kezeinket a matracra szorította, de nem engedte el, azonban a szabad kezét bevezette közénk és a csiklóm kezdte el körkörösen masszírozni, újabb nyögést kicsalva belőlem. A hátam ívbe feszült, s aztán hosszú, egetrengető percek után az izmaim összeugrottak, a csípőm felemelkedett és hatalmas sóhajt hallatva, végigsöpört rajtam a gyönyör, Shawn pedig követett ebben. Amikor kihúzódott belőlem, mellém gördült. Levette az óvszert, majd a száját összekötve a kis kukába dobta az ágytól nem messze és magához ölelt.
Az egész testünk remegett, miközben igyekeztünk rendezni a testünk. Út közben Shawn betakart minket, majd a nyakamba fúrt fejjel lihegett.
-Annyira szeretlek-suttogta rekedtesen, gyengén.
-Én is téged-fontam köré a karjaim, majd a hajába vezettem a kezem, azzal a céllal, hogy játszak vele, de ahhoz már nem volt erőm.
Csak feküdtünk egymáshoz bújva, hallgatva egymás szuszogását-inkább lihegését-, érezve a másik szívének heves ritmusát és élvezve egymás testének a melég. Pedig aztán anélkül is elég meleg volt, de valahogy volt az egészben valami megnyugtató és kellemes, ami más esetben fullasztó lett volna. Mondjuk, ha olyan melegben kellett volna aludnom, akkor inkább lett volna szenvedős, mint kellemes.
-Tényleg szeretlek-nézett fel rám egy idő után még fátyolos szemekkel.
-Tudom és én is téged-simogattam az arcát, de aztán összevontam a szemöldököm.-Miért emelted ezt ennyire ki?
-Csakmert...nem akarom, hogy azt hidd, hogy megcsaltalak, vagy megcsallak, csak azért, mert nem tudunk együtt lenni még egy darabig. Az az óvszer a szekrényben tényleg elég hülyén jött ki, de nincs senki más. Senki nem érdekel rajtad kívül-rázta a fejét, nekem pedig a szívem nagyon dobbant ettől.
-Brian elmesélt mindent, hiszek neked, ne aggódj-feleltem, ő pedig megnyugodva a mellkasomra hajtotta a fejét, s a karom kezdte cirógatni.