Jackpot(JK) ~ Befejezett

58.

Lihegve feküdtem Jungkook mellett, s kifújni próbáltam a szememből a hajamat, mivel túl fáradt voltam ahhoz, hogy megemeljem a kezemet. Jungkook nevetve söpörte el a zavaró tincset, majd közelebb húzott magához. Lehunyva a szememet hajtottam fejemet a mellkasára, s a hideg is kirázott ahogyan végighúzta az ujjait meztelen hátamon, végigkövetve gerincem vonalát. Szíve még mindig hevesen dobogott az előbbi akciónk miatt, s boldogan hallgattam, folyamatosan lejátszva magam előtt az eseményeket. 

-Imádlak - suttogta két levegővétel között. - Egyszerűen imádlak. 

-Úgy csinálsz, mintha még sosem csináltuk volna - mosolyogtam, ujjammal pedig apró, képzeletbeli mintákat rajzolgattam meztelen mellkasára. Kirázta a hideg érintésemtől, s mélyeket sóhajtva helyezkedett kényelembe, miközben szorosabban húzott magához. - Jól esik? - pillantottam fel rá, állammal támaszkodva rajta. 

-Mhm - válaszolta értelmesen, én pedig visszahajtottam a fejem és tovább piszkáltam bőrét. Csendben feküdtünk egymás mellett a takaró alatt, hallgattuk a másik légzését, szívverését, s kifejezetten élveztem hogy semmi nem volt rajtunk. Jungkook illata teljesen belepte orromat, szinte mást nem is éreztem rajta kívül. - Jövő héten visszamegyek dolgozni, eleget pihentem már - szólalt meg hirtelen. - Ami azt jelenti, hogy a hétvégén el kellene mennünk még valamerre, de most kettesben. 

-Mit tervezel? - simogattam tovább. 

-Majd meglátod - titokzatoskodott. 

-De hát tudom mit akarsz - nevettem fel. 

-Attól még meglephetlek vele. Hol, hogyan, mikor - tervezgetett, én pedig hálásan öleltem át a derekát. Kicsit rosszul éreztem magamat amiért ismét összekaptunk a gyűrű miatt, de ugyanakkor izgatott voltam és kíváncsi, alig vártam hogy végre az ujjamon legyen. Furcsa volt belegondolni, hogy már nem a barátnője, hanem a menyasszonya vagyok, ennyi év után csak megtörténik. Kicsit felcserélődött nálunk a sorrend, már korábban el kellett volna vennie ha a hagyományos ismerkedési vonalat követjük, azonban nem bántam, hogy végül így alakult az életünk. Végülis, egész életemben csak vele voltam ő pedig velem, az hogy most kerül sorra ez a fontos esemény, nem jelent semmit. Nem voltunk elkésve, nem voltunk lemaradva semmiről. 

-A szüleidnek mondtad már? 

-Még nem - sóhajtotta. - Úgy voltam vele, először élvezzük ki magunk, utána pedig majd megosztjuk másokkal is. Anya ha megtudja, megborul a gondolattól és minden egyes nap itt lesz. Ami engem nem zavar, ugyanis nem engem fog nyaggatni, hanem téged - nevetett fel gonosz módon. - Már előre látom azt a rengeteg katalógust, újságot meg tervezgetést. 

-Ne bántsd, izgatott - mosolyodtam el. - És egyébként is, én örülni fogok a segítségének. Másra nem számíthatok - suttogtam és hirtelen jobban fájt a szüleim - főleg anyu - halála mint eddig valaha. Jungkook pontosan értve a célzást, s hogy mire gondolok egy puszit nyomott a fejem tetejére. Szomorúan feküdtem mellette s azon gondolkodtam, bár boldog vagyok és jó lesz, mégis mennyire elcseszett az egész. Senkit nem tudok meghívni a saját esküvőmre, sem rokonokat, sem barátokat de a saját szüleimet sem. 

-Hé - tűnt fel Jungkooknak hirtelen csendességem. - Nem kell óriási, világra szóló lakodalom. Elég az a pár ember akit mindketten akarunk és meg is van oldva. Sőt, ha azt szeretnéd lehetünk ketten is - ajánlotta fel. Elmosolyodtam önzetlenségén, de soha nem tudtam volna vele megtenni, hogy miattam megfossza a családját, a barátait az élménytől, hogy lássák őt megnősülni. 

-Nem, a szüleidnek mindenképpen ott kell lennie. Nélkülük el sem tudnám képzelni. 

-Biztos? Nem akarom, hogy fájjon.

-Erről nem is akarok többet beszélni. Mindenképpen jönnek - húzódtam el tőle és magamra csavarva a takarót, megkerestem a pólómat. 

-Hova mész? - túrt Jungkook a hajába egy ásítás kíséretében. 

-Zuhanyozni - dobtam a hátam mögé a hajamat, majd megtapogattam a fejem tetejét. - És hajat mosni - öltöztem fel, amint pedig felálltam egy hatalmasat nyújtózkodtam. Nyakam megroppant ahogyan megmozgattam, mire Jungkookból kitört a nevetés. 

-Ennyire durva nem voltam! - fordult arccal a párnába, mire nevetve rádobtam az eddig körém csavart takarót. - Ahh, de jó illata van - szimatolt. Vigyorogva indultam a fürdőszobába, s miután bezártam magam mögött az ajtót és a tükörbe néztem, évek után újra egy boldog, kiegyensúlyozott és kifejezetten szép nő nézett vissza rám a tükörből. Bár nem híztam sokat, azért mégis kicsit teltebb lettem mióta visszajöttem. Egészséges voltam, ápolt és tiszta pont mint régen. Úgy éreztem visszakaptam régi önmagamat és rádöbbentem, Jungkook mellett tényleg ki tudok teljesedni úgy mint soha. 

Ahogy végignéztem a polcon a fürdőben, ahol Jungkook cuccai keveredtek az enyémekkel, ahogyan a kádra pillantottam aminek a fal menti peremén egymás mellett sorakoztak a tusfürdők, samponok, habfürdők és egyéb krémek amiket magamra kentem otthon éreztem magamat. Úgy éreztem minden a helyére került, ismét minden olyan mint régen. Mosolyogva álltam be a zuhany alá, miközben folyamatosan gondolkodtam. Nemsokára hivatalosan, minden téren Jungkook mellett leszek és hozzá fogok tartozni.