Vampire Diaries oneshots [KÉRÉST ELFOGADOK!]

💄Rebekah #1💄

GirlxGirl

T/N = te neved

Érdekes volt, hogy a végzős év elején lett egy új osztálytársunk. Rebekah könnyedén bekerült a pompon csapat megüresedett helyére, ráadásul ezzel együtt az iskolai hierarchia tetejére került. Épp ezért nem is mertem beszélgetni vele, pedig nagyon csinosnak tartottam, és szerettem is volna barátkozni vele, sőt, talán még tetszett is egy picit, de ezért és a barátai miatt nem volt bátorságom közeledni hozzá.

Délutánonként kint ültem a lelátón, és rajzoltam, ennek hála pedig nyugodtan figyelhettem Rebekah-t pompon edzés közben. Egyik nap azonban rám mosolygott a szerencse, ugyanis miután vége lett az edzésnek, ő még ott maradt. A lelátó legalsó sorára ült, és elnyúlva, lehunyt szenekkel kezdett napozni. Elmosolyodva kezdtem rajzolni őt, azonban, mikor hátrahajtotta a fejét, feljebb csúszott az eleve rövid derekú pólója, amitől borzasztóan elpirultam, és ahelyett, hogy rajzoltam volna, eléggé hosszan rajta maradt a tekintetem. Ezt egy idő után valószínűleg megérezte, mert kinyitotta a szemeit, majd kíváncsian körbenézett, és végül meglátta, hogy ott ülök fölötte, a legutolsó sorban. Mosolyogva intett, mire én inkább ijedten kaptam vissza a fejem a rajzomhoz. Ahogy meghallottam az egyre közeledő lépteit, gyorsan összecsuktam a füzetemet.

- Szia - köszönt vidáman, mire félénken néztem fel rá.

- Szi-szia.

- Rebekah Mikaelson vagyok. De maradjunk csak a Bekah-nál.

- T/N - mondtam halkan.

- Nagyon örülök - lépett közelebb hozzám, mire lehajtottam a fejem.

- É-én is. Ü-ügyes voltál edzésen.

- Köszönöm szépen - ült le mellém.

- Azt hiszem, megyek is - kezdtem gyorsan összepakolni.

- Jaj, ne! Maradj még, kérlek - hajolt közelebb hozzám mosolyogva, amitől még jobban zavarba jöttem. Ezt követően feltette mellém a lábát, és ugyanúgy hátra hajtott fejjel kezdett napozni. Én óvatosan szembe fordultam fele, és az eredeti alkotás alá kezdtem ebből a szögből is lerajzolni, remélve, hogy nem veszi észre, és nem zavarja.

- Engem rajzolsz? - kérdezte, mire felkaptam a fejem. Akkor láttam, hogy az egyik szemét kinyitotta, de szerencsére mosolyogva nézett rám.

- I-igen. Ne haragudj!

- Nyugi, nem zavar. Megmutatod? - Erre rögtön megráztam a fejem.

- Bocsi, nem szeretem mutogatni a rajzaimat.

- Ugyan, semmi baj.

Mikor kész lettem, összepakoltam, és Bekah-ra néztem.

- Én azt hiszem megyek is. - Ahogy a vállamra kaptam a táskám, és felálltam, Bekah is felpattant, ráadásul szorosan elém állt, amitől újra pír szökött az arcomra. - Van... van még valami, amit mondani szeretnél?

- Csak egy dolgot - mosolygott, majd közel hajolt hozzám, így megcsapott a parfümének édes illata. - Cuki vagy. Holnap találkozunk.

Ezt követően mosolyogva indult lefelé, én pedig csak álltam ott teljesen lefagyva. Elég új volt még nekem, hogy a lányok is tetszenek, erre a legelső, akin kicsit rajta felejtem a szemem, máris flörtölni kezd velem.

~Rebekah

Tetszett, hogy az a lány mennyire zavarba jött tőlem, csak azt nem tudtam, miért élvezem ennyire. Töprengve indultam haza, és még azon is meglepődtem, mikor azon kaptam magam, hogy már a kúria bejárati ajtajánál állok. Megráztam a fejem, majd beléptem.