Vampire Diaries oneshots [KÉRÉST ELFOGADOK!]

⚜️Klaus #3⚜️🎄

T/N = te neved
L/N = lányotok neve

Délelőtt Klaus a testvéreivel elment fát venni, én pedig általa lettem pihenőre ítélve, hiszen már nyolc hónapos terhes vagyok. És természetesen aranyos Klaustól, hogy így aggódik, főleg most, de néha már kezd zavaró lenni, viszont nem szólol egy szót se érte, mert tudom, hogy igaza van.

Így éppen a nappaliban olvastam a kedvenc fotelomban, mikor hallottam, hogy odakint megáll egy autó. Reméltem, hogy Klausék értek végre haza, ugyanis lassan három órája mentek el. Gyanítottam, hogy azért tartott nekik ilyen sokáig, mert szokásosan összevesztek.

Nyílt az ajtó, és először Kolt pillantottam meg, aki háttal jött, és a fenyő egyik végét fogta, majd jött Nik a fa másik végével, végül Rebekah és Elijah

– Jó sokáig tartott – jegyeztem meg bujkáló mosollyal.

– Ezek ketten nem bírtak megegyezni, ezért nekik kellett behozniuk – vont vállat Rebekah.

– Na, és hogy vagy? – ülte le mellém Klaus.

– Jól, de neked meg fenyőtű van a hajadban – nevettem, és elkezdtem kiszedegetni a zöld tűleveleket a göndör hajából.

– Remélem végig pihentél, amíg nem voltunk itthon – puszilta meg a homlokom.

– Igen. Mást nem is nagyon tudnék csinálni, hiszen úgyis rájössz. Plusz tényleg jól esett, mert fáradt vagyok. Egyébként a többiek mikor léptek le?

– Néhány pillanattal ezelőtt. Azt hiszem – nevetett. – De most térjünk vissza rád. A kis pocaklakó nem hagy aludni? – tette a kezét a hasanra, és simogatni kezdte.

– Olyasmi. Tudod, az az érzésem, hogy még karácsony előtt megérkezik – mosolyogtam rá.

***

Szenteste a kanapén ültünk, és újszülött pici lányunkban gyönyörködtünk, akit L/N-nek neveztünk el.

– Ez a legszebb karácsonyom – dőltem Klaus karjának.

– Nekem is. Ezer éven át kínlódtam, és most két csodát is kaptam az életembe.

– Mert megérdemelted – mosolyogtam, és óvatosan megpusziltam L/N homlokát, aki pici kezével megfogta a hajam egy elszabadult tincsét.

– Már látszik rajta, hogy vérbeli Mikaelson.

– Igen, mert leginkább rád hasonlít.

– Nem csak azért mondom. Én már megmondom neked, hogy viselkedésre is olyan lesz.

– Ennek kábé annyi az előnye, hogy meg tudja majd védni magát – nevettem, és kiszabadítottam a tincsemet a kislányunk apró kezéből.