One of the Boys

Interjú

Este fél hét van. Lassan készülődnöm kell, ha nem akarok elkésni az interjúmról. Ez a költözés átka, mindent el kell intézni a lehető legkevesebb idő alatt. Már bejelentkeztem az új háziorvosomhoz a hét elején, bemutatkoztam a szomszédoknak, felfedeztem a környéket. Nem sok lehetőség van errefelé jól fizető állást találni, így minden lehetséges helyre beadtam az önéletrajzomat. Így kerültem most ebbe a helyzetbe. Tegnap ahogy sétáltam az utcán megláttam egy álláshirdetésről szóló plakátot. Az volt ráírva, hogy "Táncosokat keresünk virágzó bárunkba. (Illegális tevékenység nélkül)". Persze tisztában vagyok vele, hogy ez nem csak táncról szól, de csak a tegnapi napon hat helyről kaptam visszautasítást a jelentkezésemre. Nem tehetem meg, hogy hónapokig nem dolgozok. Éppen annyi pénzem volt, hogy egy havi bérletidíjat ki tudjak fizetni a lakásra. Jelenleg arra sincs pénzem, hogy a rezsit kifizessem, vagy egy kiló kenyeren kívül mást is vegyek. Az egyetem díjára inkább nem is gondolok. Így hát eléggé kétségbeesett voltam ahhoz, hogy táncosfiúnak jelentkezzek és láss csodát.. ma már megyek is interjúra.

Tudom, hogy ide nem elegánsan kell felöltöznöm, de fogalmam sincs mi lenne a jó döntés, ha már az első alkalommal mindent megmutatnék magamból, vagy ha átlagosan öltöznék fel. Inkább a második lehetőség mellett döntök és felveszek egy fekete farmert. A biztonság kedvéért a legszűkebbet választom, hogy megmutassam az alakomat. Egy inget választok hozzá, fehér és pont annyira átlátszó az anyaga, hogy észrevehető legyen az egyetlen tetoválás a bőrömön. Tizenhat évesen varrattattam magamra a két olajágat, azóta semmi mást. Nyakamba akasztom a keresztmedálos nyakláncomat. Nem lepődnék meg rajta, ha az interjú közben megégetné a bőrömet. Ilyen helyre felvenni egy keresztet.. de ezt a nyakláncot sosem hagyom ki a szettemből. És amúgy sem hiszek a mennyben vagy a pokolban.

Mielőtt kilépek az ajtón lecsekkolom magam a tükörben. A farmer kiemeli a fenekem, az ing elég bő ahhoz hogy ne mutasson sokat, mégis eléggé átlátszó, hogy ne fedjen semmit. A göndör fürtjeim lazán omlanak a vállamra, szabadon hagyom őket. Vállamra teszem a kistáskámat és indulok is.

Pár perc sétára van a lakásomtól a hely, az utcára nyílik az ajtaja. Sosem voltam még bent és sosem láttam innen senkit kijönni, így nehéz elképzelni, hogy itt szexuális szolgáltatásokat nyújtanak a táncosok. Lehet tényleg csak táncolnak, de akkor ebben mi a jövedelmező? A neonrózsaszín felirat kicsit bántja a szemem ahogy a ONE szóban pislákol az e betű alsó szára. Gyorsan belépek az ajtón, mielőtt valami rohamot kapnék az erős fénytől.

Bent félhomály van. Hatalmas színpad van a bejárattal szemben, a két szélén ketrecek lógnak le a plafonról. A színpad előtt kényelmesnek tűnő székek és bőr kanapék vannak. Minden bútor fekete, a függönyök vérvörösek, a falon valamilyen sötét tapéta van. A bejárattól jobbra bárpult van, az egész arany színű. Drágábbnál drágább alkoholok sorakoznak a fali polcokon, olyanok amiket még csak nem is láttam. A bárpult alján, a falak mentén végig ledcsík világít piros színben. Azt meg kell hagyni, hogy igazán erotikusnak hat az egész hely.

Éppen elindulnék kicsit körülnézni, mikor egy szőke srác siet felém.

-Szia! Ne haragudj, kicsit megcsúsztam az előző jelentkezővel. Te vagy Harry Styles, igaz?

-Én vagyok. – nagyon energikusnak tűnik ez a srác, sőt annyira hadar, hogy biztos szed valamit ami felpörgeti, de hát ilyen az éjszakai élet, ezen nem kell meglepődni.

-Csodás. Gyere velem kérlek, megmutatom neked a helyet.

Elindul előttem, én pedig utána koslatok. Egy mappát szorongat a kezében, biztosan abban vannak a jelentkezők. Elég vastagnak tűnik. Hogyan fogom pont én megkapni ezt az állást?

-Itt hátul vannak az öltözők a táncosainknak – mutat előre kezével a szőke – Jaj, be se mutatkoztam neked, Niall Horan vagyok – nyújtja felém a kezét, tenyerébe teszem a sajátomat és elmormolok egy 'nagyon örülök'-öt

Az öltöző tágas. Rengeteg szekrény van itt, nem számoltam meg, de olyan ötven körül lehet. Ennyien táncolnak itt? Ahhoz elég kicsi a színpad. Mindegyik szekrényen van egy egy felirat.  Sugar, Raven, Misty, Unique..

-Mint látod itt senki sem használja a saját nevét. Egyrészt megvéd attól, hogy a vendégek könnyen megtaláljanak akkor is ha nem itt vagytok és dolgoztok, másrészt itt bent is könnyebb nekik egy rövid kis játékos nevet megjegyezni. Ezért arra kérlek, ha rád esik a választás akkor találj ki magadnak egy fellépő nevet, illetve itt bent szigorúan mindenkit csak ezen a néven hívhatsz. Soha senkinek nem adhatod ki másnak az igazi nevét, akkor sem ha milliókat ígér érte.

-Rendben.

Fellépőnév? Fogalmam sincs mi lehetne az én nevem. Mindegyik ami fel volt írva tipikus táncos név. Ha elkezdek itt dolgozni ki kell tűnnöm már a nevemmel is.

Niall tovább halad.

-Itt az öltöző mellett van az irodám. Mindig van itt két biztonsági őr, de ne aggódj, kint a színpad mellett is szoktak lenni. Csak azért emeltem ki, ha esetleg szükség lenne egyre és a színpadnál lévők elfoglaltak lennének.

Bólintok.

Visszafordulunk, majd bemegyünk egy rövid folyosóra. Észre sem lehet venni a színpadtól, hogy itt van egy folyosó. Ugyanolyan sötét tapéta van a falon mint odakint. A folyosó végén egy lépcső van.

-És itt történik az üzletkötés – vigyorog a szőke – Persze, semmi illegális dolog. Itt minden úgy történik, ahogy te akarod és a te beleegyezéseddel, amiért a vendégek hálájuk jeléül pénzt adnak. De nem fizetnek érte! Érthető ugye?

-Persze, érthető. – bólintok. Sejtettem, hogy ez lesz, de már felkészültem rá. Csak átmeneti hely, amíg befejezem az egyetemet.. még két év.

Ahogy felértünk a lépcsőn egy hosszú, széles folyosóra érkeztünk. A folyosó mindkét oldalán ajtók vannak. Gondolom itt vannak a privát szobák. A folyosó végén egy díszesebb ajtó van, mint a többi és két biztonsági őr van előtte. Sokkal vastagabb, párnázott bőr bevonat van az ajtón. Ott biztos a nagyon jól fizető vendégek lehetnek. – Bocsi, még visszatérve a nevekre, a tied is fellépőnév?

Niall felnevet. – Dehogy. Én az üzletvezető vagyok, az én nevemet egy egyszerű online lekérdezéssel megtalálják.

-Üzletvezető? Akkor ki a tulaj?

-Louis Tomlinson.