One of the Boys

Hercegnő

Louis's pov

-Na? Kipróbálod? - kérdezem Harrytől, mikor már az út felénél tartunk - Eddig nem sok kocsival találkoztunk, senki sem fog megzavarni.

-Nem tudom, Lou... biztonságos ez? Egyáltalán legális?

-Dehogy legális. - válaszolom és lehúzódok az út szélére - De nyilvános helyen szexelni sem az. Gyere!

Kiszállunk mindketten a kocsiból és Harry átsétál hozzám - A pedálokat tudod?

-Kuplung, fék, gáz?

-Nagyon jó. - mondom - Ez automata, itt nincs kuplung, csak a féket vagy a gázt kell nyomnod. És kormányozni, ennyi. Ülj be!

Harry beül a kormány mögé, de nem látok kifejezett félelmet az arcán - Hol tudom az ülést állítani?

-Itt. - mutatok a kapcsolóra - Tudod állítani a kormány magasságát, deréktámaszt, ülésszellőztetést.. ezeket kiírja a középső monitor. Várj beülök én is. - mondom és átszaladok a másik oldalra, majd behuppanok.

-Szóval akkor csak megnyomom a gázt és elindulunk? - kérdi.

-Elsőnek a P-ből D-be kell húznod a váltót, aztán mehet.

Harry elmozdítja a kis kart és nagyon lassan elindulunk.

-Ügyes vagy bébi, de nyugodtan mehetünk gyorsabban is. - bíztatom.

Harry hirtelen nyomja tövig a gázpedált és egy pillanat alatt gyorsulunk fel száz fölé - Oké, talán egy kicsit lassabban.

-Hupsz, bocsi... - mondja és kuncog - Ez nagyon jó! Értem, hogy miért nyugtat meg. Olyan gyorsan lehet menni, ahogy te akarod és minden a te irányításod alatt van. Teljesen megértelek. Én is akarok vezetni!

-Mármint jogsit akarsz?

-Igen és... Ilyen szabadságot.

-Akkor meg is van az első dolgunk miután hazaérünk. - mondom és elmosolyodok. Nagyon örülök, hogy Harrynek tetszik a vezetés - Szeretnél vezetni odáig? Már csak egy órányira van Cotswolds.

-Megpróbálom, de átadhatom, ha esetleg meggondolom magam? - kérdi, de a szemét nem veszi le az útról egy pillanatra sem.

-Persze, bébi. Nem akarom erőltetni.

Egy darabig csak csendben ülünk, mert Harry nagyon koncentrál, mikor megjelenik egy másik jármű az úton. Mikor egy ideje megint üressé válik minden, kicsit felenged.

-Te mióta vezetsz? - kérdi

-Tizennyolc voltam, mikor levizsgáztam és megkaptam az első kocsimat karácsonyra és a szülinapomra egyben. - mondom és elmosolyodok az emlékre, a kis piros kocsi, ahogy egy hatalmas arany színű masnival várt rám az udvaron.. imádtam azt a kocsit.

-Akkor én már nagyon le vagyok maradva. - mondja Harry és mosolyogva figyeli tovább az utat - És amúgy.. Mikor is van a szülinapod?

-Ejnye, bébi... Nem tudod, hogy mikor születtem?  - Harry mérgesen néz rám - Én bezzeg tudom a te szülinapodat! Hát milyen dolog ez?

-De hát nem is mondtad soha! - védekezik azonnal.

-Te sem mondtad a tiedet, mégis tudom.

Harry nem válaszol, csak az utat figyeli komoly tekintettel.

-Ezért ki kell engesztelned.. - mondom és huncut mosoly húzódik az ajkaimra.

Mielőtt beérnénk a városba Harryvel helyet cserélünk.