One of the Boys

Hátsó szándék

Louis's pov

Harry nehezen szakadt el a mesébe illő kisvárostól, így csak késő este érkeztünk meg Staithesbe. Még megnéztük a várost az esti pompájában, aztán egyből aludni mentünk a szálláson.

Már másnap reggel van és Harry még alszik. Az oldalán fekszik, nekem háttal, a jobb lábát felhúzva. Nincs teljesen betakarózva, sőt inkább csak a lába között van a takaró. Ha nem tudnám, hogy alszik, azt mondanám, hogy biztosan direkt fekszik ilyen pózban, hogy felizgasson a kerek fenekével.

Már lassan tíz óra, így elkezdem ébresztgetni. Csak egy póló és egy alsónadrág van rajta, így óvatosan benyúlok a pólója alá és megsimogatom a hátát, miközben a nyakát puszilgatom.

-Jó reggelt, hercegnőm. - suttogom a fülébe.

Harry lassan kezd el mozgolódni és halkan cuppog egy kicsit - Mmmhh...

Tovább simogatom a hátát és egyre lejjebb haladok, egészen a fenekéig, de csak lágyan simogatom ott is.

-Lou.. - szólal meg Harry a reggeli álmos és karcos hangján - Le kell zuhanyoznom.. - mondja és felém fordul, hogy egy puszit adjon, majd kimászik az ágyból és a fürdő felé veszi az irányt.

Egy pár percig csak hallgatom a víz csobogását, majd úgy döntök, hogy bemegyek hozzá én is.

Bekopogok mielőtt kinyitom a fürdőszoba ajtaját, de Harry nem hallja. Nekem háttal áll a zuhanykabinban, így észre sem veszi, hogy én is bent vagyok. Harry a haját mossa, amíg én lehúzom magamról az alsót és halkan kinyitom a zuhanykabin ajtaját. Gyorsan belépek, és behúzom magam után, hogy ne csapja meg a hideg levegő Harry vizes testét. Közelebb lépek hozzá, megfogom a derekát, oldalra húzom a haját és megpuszilgatom a gerince mentén.

-Sokat kellett várnom rád. - mondja és a kezébe veszi a haját mielőtt hátradönti a fejét.

Folytatom a csókolgatást, lassan, szinte észrevehetetlenül haladok lejjebb - Nem tudok nélküled meglenni egy percig sem. - válaszolom és elmosolyodok.

-Szóval azt mondod, hogy semmi hátsó szándékod nincs? - kérdi és velem szembe fordul.

-Hátsó szándék? - kérdem meglepődött arcot vágva - Hát ilyennek ismersz engem?

-Nem-nem.. - mondja és a nyakamba karol, mielőtt megcsókol - De nekem talán van..

-Talán? - kérdezem mosolyogva - Nem is aludtál, ugye?

Harry megrántja a vállát, és lassan végighúzza a kezét a mellkasomon. Ujjait a már kemény farkam köré tekeri, majd lassan letérdel elém. A szemei csillognak a vágytól, ahogy felnéz rám. A kezembe veszem a haját, hogy ne zavarja a tevékenységében.

Harry huncut mosolyra húzza az ajkait - Semmi hátsó szándék, ugye?

Mielőtt válaszolni tudnék, már a nyelvével köröz rajtam, így a sóhajtáson kívül semmi más nem jön ki a számon. Harry lassan kezdi, majd minden erejét beleadva szívja ki belőlem a lelket is. Mélyen a torkára enged, és lent is tart, majd nyel egyet és hümmög a farkam körül. Túl rövid, de túl jó ahhoz, hogy ezt tovább tudjam húzni. Meghúzom a tincseit, csak azért, hogy ne lepődjön meg, de Harry gyorsan engedi ki a farkamat a szájából és egy párat húz rajta, úgy irányítva, hogy minden az arcára érkezzen.

Elengedem a haját és leguggolok hozzá - Végig ez volt a terved, bébi?

Ártatlanul néz rám, mosolyog és bólogat. Ezzel a nézésével bármikor fel tud izgatni, elképzelni sem tudom, hogy bárki ellenállni tudna neki. Pont ezért féltem annyira, mert mi van, ha egyszer valaki olyannal fog találkozni, aki elcsavarja a fejét? Ha beleszeret valaki másba? Vagy ha csak megtetszik neki valaki más és nem tud neki ellenállni?

Megfogom az arcát és lesimítom róla az élvezetemet, egy keveset az ajkaihoz tolok és Harry azonnal szétnyitja őket. Visszahúzom a hüvelykujjamat és csak tovább simogatom az arcát. Harry az enyém és ez így is marad. Mindent megteszek azért, hogy így maradjon.

Közelebb hajolok hozzá és az arcát még mindig simogatva megcsókolom - Szeretlek.

-Én is szeretlek. - válaszolja, még mindig ugyanazzal az ártatlan, angyali tekintettel.

Gyorsan lezuhanyzunk együtt, majd visszamegyünk a hálószobába. Mielőtt felöltöznénk, szeretném viszonozni azt, amit Harrytől kaptam. Közeledek hozzá és az ágy felé vezetem.

-Menjünk sétálni, Lou.. - mondja és eltol magától, hogy a bőröndök felé vegye az irányt.

-De.. - kezdek bele - Neked is jár az orgazmus, nem csak nekem. - mondom és nem értem, hogy miért nem szeretné.

-Szeretnék világosban is szétnézni itt. - mondja és visszajön hozzám, hogy egy csókot adjon - Csak holnap kell innen elmennünk, addig még rengetegszer csinálhatjuk, de túl gyorsan megy le a nap. - ahogy megszakítja a csókot mosolyog, de hirtelen ez tűnik el az arcáról - De ha.. Ha nagyon szeretnéd, akkor..

-Nem! - mondom gyorsan - Mármint nem akarom erőltetni. Ha nem szeretnéd, akkor nem. - érzem, ahogy a bűntudat fura érzése kavarog a mellkasomban. Soha nem akarok semmi olyat tenni, amit Harry nem szeretne - Öltözz és menjünk, nézzünk szét! - mondom és mosolyogva fogom meg a kezét, hogy visszahúzzam a bőröndökhöz.

Gyorsan öltözünk fel és el is indulunk a szállásról. Mielőtt igazán belemélyednénk a városnézésbe, beülünk egy étterembe.

Nem túl elegáns a hely, de legalább Harry így nem érzi magát kényelmetlenül a ruhájában. Mindketten kikérjük az ebédet, addig pedig teát iszunk.

-Még mindig hihetetlen, hogy ilyen helyeken járok. - mondja Harry, ahogy elfújja a gőzt a teájáról - Nem tudom neked elégszer megköszönni.

-Nem kell megköszönnöd, bébi. - válaszolom - A veled töltött percek, csak színtiszta boldogsággal töltenek el. - mondom és még én is meglepődök azon, hogy tudok ilyeneket mondani, de ezek csak az érzéseim, amit muszáj megosztanom Harryvel. És valamiért meg is akarom osztani vele.

-Tudom, de... Én soha nem voltam olyan helyzetben, hogy csak elinduljak és felfedezzek új helyeket vagy új városokat. Nagyon hálás vagyok azért, amit értem teszel. - mondja és kinyújtja a kezét az asztalra, én pedig belecsúsztatom az enyémet.

-Nekem kellene hálásnak lennem. - mondom és próbálok úgy a szemébe nézni, hogy tudja, tényleg komolyan beszélek - Mióta megláttalak.. Mióta az életemben vagy, valahogy másképp látom a világot. Olyan érzéseket váltottál ki belőlem, amit még soha nem éreztem. Úgy érzem így talán kvittek vagyunk, hogy én olyan dolgokat mutatok neked, amiket még sosem láttál. Így mindenki kap valami újat. Én érzéseket, te pedig élményeket.

Harry elmosolyodik és a tekintete ellágyul.

-De ha ezt így folytatjuk.. Az egész világot neked adnám, mert... Mert a szívem már a tiéd. - és mindent neked adnék, mindent megvennék, amit kívánsz, mert félek, hogy elveszítelek. De ezt már nem mondom ki.

Harry szemei a meghatódottság könnyeitől csillognak, a szabad kezével letörli az egyik kicsordulót - Annyira szeretlek, Louis.

-Az utolsó lélegzetvételemig. - válaszolom, de mégis ott van az a fura érzés a mellkasomban..