Kérlek

206 21 0
                                    

Ahogy belelendülünk a csókba, úgy érzem felgyorsulnak a pillangók is hasamban. Minden porcikám kívánja Louist. Megnyalom az alsó ajkát és azonnal beenged a nyelvéhez. Egymást kergetjük úgy, mintha egész nap csak erre vártunk volna. Lassan mászok át az ölébe közben a csókunkat nem szakítom meg.

A fenekemre csúszik a keze és abba markolva tart magán. Nem bírok parancsolni a testemnek, mozgatom a csípőmet az ölében. Most nincs zene, sem más körítés. Csak a csókunk hangja teríti be a szobát, az orrunkon át kapkodjuk a levegőt. Nincs rajtam sok ruha, de azt is terhesnek érzem. Louis mintha meghallotta volna a gondolataimat beférkőzik kezeivel a nadrágom alá. A bőrének a melegét érezve szinte felperzsel a vágy.

Ajkairól áttérek a nyakára, ott csókolom, gyengéden a fogaim közé csípem a bőrt és mielőtt elengedném lágyan megnyalom a helyét. Hallom, hogy mély levegőt vesz, érzem ahogy belemarkol a fenekembe. Visszatérek az ajkaira és folytatom a csókot, néha meg-meg harapva az alsó ajkát. Lassan kezdem el letolni a válláról a zakót és kigombolni az inget. Végigsimítok ott ahol érem az ing alatt.

Úgy érzem, ha most nem kapom meg amire hetek óta vágyok akkor belehalok.

-Kérlek.. - suttogom a szájába. A hangom alig hallható, de Louis tisztán megérti.

-Mit kérsz, bébi?

Bébi.. ha eddig nem voltak megőrülve a pillangóim, mostmár egyértelműen össze-vissza csapkodnak.

-Kérlek, Louis.. - gondolkozni sem tudok, csak kijön a számon.

-Szavak, bébi. - hajol el tőlem, hogy a szemembe nézzen - Mit szeretnél?

Az alsó ajkamat a fogaim közé veszem. Érezni szeretném, annyira, hogy azt elmondani nem tudom. Érezni a számban, a fenekemben, az arcomon, a hasamon. A testem minden egyes négyzetcentijén érezni akarom. Érezni az ízét, a teste melegét, ahogy az izmai megfeszülnek mikor elélvez. Érezni ahogy a hajamat húzza, hallani akarom ahogy a fülembe suttog mocskos szavakat. Csak ezek a gondolatok járnak a fejemben. A fogaim közül kibuggyan az ajkam.

-Téged. - suttogom bátortalanul.

A szemei elsötétülnek, pont úgy, mint mikor egy oroszlán kinézi a prédáját és a fűben lapul nesztelenül, hogy rávethesse végre magát.
És majdnem ezt is csinálja. A hátamra fektet az ágyon, a lábaim között helyezkedik el, csípőjét hozzám nyomja és így hajol egészen közel a fülemhez. Az ajka éppen érinti a bőrömet ahogy suttog.

-Hogyan?

-Kérlek, csak.. érezni akarlak. - alig hallom a saját hangomat, de Louis felmordul mielőtt a nyakamra tapad. A kezem bejárja az egész testét.

-Olyan kis türelmetlen vagy.. - suttogja két csók között.

Bólogatok. Teljesen egyetértek vele. Hirtelen szakad el a nyakamtól és ugyanolyan gyors mozdulattal veszi le magáról az inget. Eszembe sem jut visszafogni magam, azonnal utána nyúlok, hogy a tenyerem alatt érezzem a bőrét. Éppen csak egy pillanat erejéig érek hozzá újra, mikor megfogja a csuklómat és a fejem mellé két oldalra lenyomja az ágyra.

-Türelem, bébi. - mondja az ajkamba harapva.

Borzasztó lassan kezdi el apró csókokkal behinteni a bőrömet a nyakamon és lejjebb.
Ez egy játék? Az a lényeg, hogy ki bírja tovább? Mi a nyeremény?
Mindegy is, mert biztos vagyok benne, hogy veszíteni fogok.
Ruhán keresztül csókolja a testemet és érzem ahogy lángra gyúlok belülről. A farkamat úgy szorítja a szűk nadrágom, hogy már fáj.

One of the BoysWhere stories live. Discover now