Louis's pov
Hátramegyek a színpad mögé szétnézni a táncosaim között. Ahogy odaérek Amber kocog hozzám.
-Mr. Tomlinson, tudnánk beszélni? - kérdi halkan a lány.
Ő az, aki mindig mosolyog, viszont most kivételesen nem látom a boldogságot az arcán. Bólintok, belekarolok és kicsit távolabb sétálunk a többiektől.
-Mi a baj, drágám? - kérdem kedvesen.
-Én csak.. Csak.. Tudja, már nagyon régóta nem láttam Sunshinet, és.. Szeretném tudni, hogy mi van vele. - mondja és egyik lábáról a másikra dönti magát, a kezét piszkálja, néha még a körme körül a bőrt is rágja. Remeg a keze. Biztosan jóban voltak Harryvel és nagyon aggódik érte.
-Ne aggódj, Amber. Minden rendben van vele. - mondom és megsimítom a vállát.
-Hála Istennek! - mondja és sóhajt egy nagyot - Annyira örülök, hogy jól van! Mikor jön vissza?
-Nem hiszem, hogy bármikor is visszajön. - válaszolom.
-Ne! - mondja és az ajkai lefelé görbülnek - Esetleg.. nem adná meg az elérhetőségét? Jóban voltunk, amíg itt dolgozott, de keveset találkoztunk és nem volt alkalmunk számot cserélni.
-Ne haragudj Amber, tudod, hogy ilyet nem tehetek. Te sem örülnél, ha kiadnám az adataidat.
A lány bólint - Köszönöm, hogy elmondta. Ha esetleg találkozna vele.. Megadná neki a telefonszámomat? Én beleegyezek, hogy kiadja neki, jó? Szeretnék beszélgetni vele. - mondja és elfordul, hogy visszamenjen a többiekhez. Mielőtt elindul hátra néz - Ha nem szeretne, nem kell felhívnia. Csak szeretném, ha tudná, hogy hiányzik és mindennap gondolok rá.
Bólintok és egy félmosolyt eresztek el. Amber elsétál, és én azon gondolkozok, hogy Harry miért nem mondta soha, hogy jóban van Amberrel.
Nézem, ahogy Amber viselkedése megváltozik. Ugrándozva megy vissza a többiekhez, ahogy odaér azonnal látom azt a mosolyt az arcán, ami mindig látható rajta. Nagyon jól tud színészkedni ez a lány, csak abban nem vagyok biztos, hogy nekem mutatta az igazi arcát vagy a többieknek.
Niall felkonferálja a lányokat és kezdődik a show. Ebben a csoportban egy fiú sem maradt, a másikban is csak Zayn. Jobban örülnék, ha fiúk jelentkeznének, de az eddigi három jelentkezőből kettő lány volt. És pont ők ketten lettek felvéve.
Ahhoz képest, hogy hétfő van elég sokan jöttek. Lassan visszajönnek a törzsvendégek és több új arcot is látok. Sammyt, Pacot és Tonyt természetesen nem láttam, de idióták lennének, ha be mernék tenni ide a lábukat.
Az új lányok figyelik a színpadon levőket, mert holnap már jönnek is dolgozni. Nyitás előtt négy jelentkező jön. Minden napra jutnak egy páran, aminek nagyon örülök, mert így gyorsabban feltöltjük a hiányt, cserébe hamarabb kell otthon hagynom Harryt.
Harry.
Nem lett volna szabad így eljönnöm. Meg kellett volna beszélnünk. Előveszem a telefonomat, de egy darab értesítés sem vár rám. Harry nem írt vissza.
Felmegyek az irodámba és megcsinálom a papírmunkát. A két új lány adatait beviszem a rendszerbe, megírom a munkaszerződésüket is. Ez általában Niall feladata, de olyan sokat segít nekem, hogy most én következek. Egyébként is az a tervem, hogy itt hagyom éjszakára. Haza kell mennem Harryhez, nem hagyhatom, hogy beforgassa magát a hülye gondolataiba még jobban.
Kezembe veszem a papírokat és a földszinten keresem Niallt. Nem látom sehol, ezért az irodája felé megyek. Kopogás nélkül nyitok be és - Óh! - mondom és a szemem elé teszem a kezemet, de nem megyek ki az ajtón.
YOU ARE READING
One of the Boys
FanfictionHarry Styles - 21 Louis Tomlinson - 27 Azt szokták mondani, hogy a pénz nagy úr. Eddig nem hittem ebben, de mióta táncosként dolgozok és kezdőként dupla annyit keresek, mint egy átlag dolgozó ember, már elhiszem. Ilyen sok munkatárs között pedig le...