One of the Boys

Kezdés

Ahogy belépünk a lakásomba, szinte azonnal érzem a késztetést, hogy újra tekerjek magamnak egy cigit.

-Te jó ég, Harry... - mondja Zayn amint körülnéz - Azt ne mondd, hogy mindenedet eladtad..

Lesütöm a szememet, és csak csendben sétálok oda az ágyamhoz. Felemelem a felső részét és így már a szemünk elé tárul a rengeteg zacskó. Csak állunk ott előtte, egy pár pillanatig mindketten csendben figyeljük. Zayn szemei elkerekednek - Ezt jól felhalmoztad.

Szótlanul lépek oda az ágyneműtartó mellé és egy nagy kupaccal a kezembe veszek, hogy kivegyem onnan. Zayn elővesz a zsebéből egy kis szatyrot - Ez lehet nem lesz elég nagy.. Nincs még valahol egy szatyrod, vagy valami?

-A szekrényben van egy táskám.. Azt hiszem. - válaszolom.

Zayn feláll és a szekrényhez megy. Egyedül maradok, a drogokkal a kezemben és szinte érzem, ahogy égeti a bőrömet. Talán ha elraknék egyet.. Csak egyetlen zacskóval. Abból nem lehet baj, nem igaz? Mert mi van, ha szükségem lenne rá és nincs nálam? Senki sem fog nekem adni és ha Zayn velem lesz, akkor venni sem tudok, bár nincs is miből..

-Itt van valahol? - kérdi Zayn a hátam mögül.

Hátranézek, miközben becsúsztatom Louis zakójának a zsebébe a kis zacskó port - Igen, ott van felül. - válaszolom és fel is állok, hogy segítsek neki.

Leveszem a táskát és együtt megyünk vissza az ágyamhoz. Minden bepakolunk, az utolsó kis tasakig. Mindent.

-Mit fogsz vele csinálni? - kérdezem.

-Talán eladom. - válaszolja - A pénzből pedig veszünk neked ide bútorokat. Így nem lehet élni.

-Oké.. - válaszolom.

-Pakolj össze egy pár ruhát is magadnak. - mondja Zayn - Visszamegyünk a bárba.

-Nem itt leszünk? - kérdezek vissza.

-Jobb ha egy biztonságos helyen leszünk, ahol nincs ablak.. És semmi olyan dolog, amivel kárt tudnál tenni magadban vagy bennem.

Útközben megállunk egy boltnál, hogy valami kaját vegyünk. Zayn szerint egy pár napig nem fogunk onnan kimozdulni, így bőven elegendő kaját veszünk. Annyit, amit talán egy hónap alatt sem fogok tudni megenni.

Visszamegyünk Louis irodájába és most van időm rendesen körülnézni. Minden alkohol ami volt idebent, eltűnt. Az íróasztaláról minden le van seperve a földre, a laptopja is törötten hever a földön. Egy falon egy nagy folt van, mellette egy pohár szilánkjai vannak a földön - Itt mi történt? - kérdezem Zayntől, miután lepakoltuk minden cuccunkat.

-Mondtam, hogy Louis bekattant..

Ennyire?

-Most valahogy eltüntetem ezt a sok szart. - mondja Zayn és előveszi a telefonját. Valakinek ír. - Liam eljön érte. Leszaladok, mindjárt jövök.

Lefekszek az ágyra addig és újra elkezd pörögni az agyam. A bárban vagyok. Louis irodájában. Louis ágyában. De Louis nélkül.

Muszáj valahogy végigcsinálnom. Nincs választásom. Ha azt akarom, hogy Louis valahogy visszakerüljön az életembe, akkor ki kell bírnom. Egy pillanatra elgondolkozok, de gyorsan túl is jutok ezen. Louis fontosabb. Louis a legfontosabb.

De most mi lesz? Újra csak a jövőn gondolkozok. És újra érzem a késztetést, hogy ez eltűnjön a gondolataim közül. Ott van.. Ott van a zakó zsebében, csak ki kellene vennem és gyorsan...

Zayn belép az irodába és megijedek tőle. Azonnal bűnösnek érzem magam, amiért egyáltalán ez az eszembe jutott.

-Mit szeretnél csinálni? - kérdi, a hóna alatt egy laptoppal.

-Talán.. nézhetnénk valami filmet? - kérdezek vissza.

-Valami jó kis vígjáték?

Bólintok és lefekszünk az ágyba. Kettőnk közé rakja a laptopot és csak csendben nézzük a filmet egy darabig.

-Elmondod, hogy mi az amit komolyan gondoltál? - Zayn hangja töri meg a filmet.

-Mire gondolsz? - kérdezem, mert tényleg nem értem, hogy mit szeretne ezzel.

-Amit Louisnak mondtál. - Úgy gondolod, hogy úgy bánik veled, mint egy gyerekkel?

-Nem.. - kezdem - Mármint de, úgy értem, hogy nagyon birtokló.. De már nem zavarna, csak..

-Csak itt lenne veled, igaz? - kérdi és rám néz.

Ahogy a szemeibe nézek, színtiszta sajnálatot látok benne és ez az utolsó lökés, ami ahhoz kellett, hogy elinduljanak a könnyeim.

Letörlöm a kósza könnycseppeket és közben bólintok. A szám elé húzom a takarómat, hogy ne lássa a csúnya sírós arcomat.

-Nem vagyok híve az ilyen birtokló kapcsolatoknak, ezt tudod. De talán szebben is meg lehetett volna beszélni ezt. - mondja és megfogja az arcomat, hogy kinyissam a szememet - Louis csak azt hitte, hogy neked ez tetszik. Célozgattál ilyesmire így nem gondolta, hogy ebből baj lehet. Meg persze nagyon védelmező is, azután, ami veled történt, de szerintem ezt bárki megérti, aki egy kicsit jobban belegondol.

-Igen, ez tetszett is az elején, de egy idő után túl sok volt. Bizonyos helyzetekben jó dolog, de a mindennapokban nem. - válaszolom.

-Akkor miért nem ezt mondtad neki? - teljesen normális hangnemet üt meg, egy percig sem kellene miatta rosszul éreznem magam. Nem is miatta érzem ezt, hanem magam miatt. Amiért így megbántottam.

-Mert csak.. Azt akartam, hogy fájjon neki, miután nem hagyott dolgozni. - vallom be - Amber cigije túl jó volt és nem tudtam felmérni a helyzetet.. Hogy mit okozok ezzel neki. Kettőnknek.

-Túl jó? - kérdi Zayn - Ha így gondolsz rá, hogy túl jó, nem pedig túl sok, akkor nem fog sikerülni.

-Nem úgy értettem, hanem az érzésre. Túl jól éreztem magam tőle akkor. - helyesbítek - De már nincs meg az az érzés, amit az elején okozott.

-Persze, hogy nincs meg. Minden függő hozzászokik egy idő után és csak egyre több és több kell neki. De gondolom ezt észrevetted.

Bólintok. Az utóbbi időben már előfordult, hogy nem csak egy kis tasakkal szórtam meg a cigit - Louis miatt akarom abbahagyni. Azért, hogy ha újra látom, akkor emlékezzek is az arcára másnap.

-Ne más miatt akard abbahagyni, az sosem sikerül. - mondja Zayn és megrázza a fejét - Mert mi van, ha Louis nem úgy fog reagálni rád, ahogy te azt gondoltad? Mi lesz az első dolgod? A por. Magad miatt hagyd abba, Harry. Azért, hogy ne halj bele ebbe a szarba ilyen fiatalon.

Értem, hogy mit szeretne ezzel mondani, de nem értek vele egyet teljesen - Kell egy cél, hogy abba tudjam hagyni, nem? Nekem Louis a cél.

-Nem jó. - javít ki - A célod az legyen, hogy három napig tiszta legyél. Aztán egy hétig, majd egy hónapig. Semmi más ne lebegjen a szemed előtt, csak az, hogy ha újra használod, abba bele is halhatsz. Érted?

-Értem...

Még a film vége előtt elalszok, Zayn kezét fogom, hogy érezzem, hogy nem vagyok egyedül. Az utóbbi időben ez a legpihentetőbb alvásomnak tűnik, egészen addig amíg fel nem riadok másnap. Minden ruhámból csavarni lehetne az izzadtságot. Körülnézek, de Zayn nincs sehol és az első gondolatom az, hogy ott van Louis zakójának a zsebében a kis tasak, ami a megkönnyebbülést hozhatná.