One of the Boys

Már mindegy

Ahogy Louis felfogja kit lát, azonnal elhúzza a kezét rólam és egy pár centit távolodik tőlem. Hülyeség lenne nem aggódni a reakciója miatt. Mindenki csak csendben figyeli egy pillanatig a férfit, egyedül Louis szólal meg, miután megköszörüli a torkát.

-Sammy.. Minek köszönhetjük a korai látogatásodat? - kérdi halál nyugodt hangon a férfitől, akivel azóta nem találkoztam, mióta kimondta a nevemet.

-Harryért jöttem. - válaszolja. Jobb kezét a háta mögött tartja.

Louis feláll az asztaltól és lassú léptekkel felé sétál, kezeit széttárja - Harryért? Mi dolgod lenne neked vele?

-Pontosan tudod, hogy mit akarok vele tenni Louis. Vagy részletezzem? - még egy kicsit el is mosolyodik ahogy válaszol, a gyomrom pedig görcsbe rándul.

Fogalmam sincs most mit kellene tennem, ezért inkább csak csendben ülök tovább, úgy ahogy a többiek és bízok abban, hogy Louis kézben tartja a helyzetet.

-Légy oly kedves Sammy.. - mondja Louis, a hangja már nem olyan nyugodt, mint eddig volt - Részletezd csak!

-Majd ha itt fog állni mellettem a kis göndör, részletezem neked.

-Álmodban, Sammy. De jobban örülnék neki, ha ott sem. - mondja Louis, és bár nem látom az arcát, biztos vagyok benne, hogy ha a hangján ennyire hallatszódik, akkor az arcára is kiül a harag.

-Ha tudnád hányszor keféltem ájultra álmomban, Tomlinson... - mondja és a háta mögül előre lendíti a kezét. Egy pisztolyt tart benne és egyenesen Louis homlokára céloz vele. Mindenki egyszerre döbben meg, egy nyikkanás hagyja el a számat, Liam a sajátja elé kapja a kezét - Szóval Harry! - mondja úgy, hogy le sem veszi a szemét Louisról - Vagy Sunhine, Shiny.. vagy ha éppen úgy tetszik Sun... Gyere ide, vagy a szerelmed fogja bánni.

Azonnal felpattanok a helyemről Niallel együtt. Niall fegyvert fog Sammyre, közelebb lépked hozzá.

-Tedd le a kurva pisztolyt Sammy! - mondja neki, és egészen Louis vonalába sétál, a bárpult mellett áll meg.

-Horan! - cinikusan felhorkant - Te is itt vagy? Hát észre se vettelek, nézzenek oda.. - mondja nyugodtan, majd hangnemet vált - Ne kényszeríts arra, hogy lőjek. Egyszerűbb ha Harry ide sétál hozzám és akkor senkinek nem esik bántódása.

Eddig csak az asztalnál álltam, de ahogy ezt meghallom azonnal elindulok. Zayn utánam nyúl, megfogja a karomat, még éppen hallom, ahogy azt suttogja, hogy ne menjek. A lendületem miatt nem talál rajtam fogást, így csak kicsúszik a karom a keze alól. Gyors léptekkel szelem át a kis teret, a gyomrom felfordul ahogy Sammy vigyorát látom kiszélesedni. Louis nem veszi le róla a tekintetét, de az ahogy a férfi reagál elárulja, hogy elindultam.

-Ne menj oda Harry! - kiáltja Louis, majd nyugodtabban folytatja - Sammy, biztosan meg tudjuk oldani máshogy ezt a dolgot. Mennyi pénzt kérsz?

Sammy felnevet - Kurvára nem kell a pénzed Tomlinson. Nincs rá szükségem. Ellenben Harryre nagyon is van, ezt te is tudod.

Ha nem megyek oda Louis meghal. Ha odamegyek én halok meg. Kínzások és rengeteg fájdalom után, de biztosan meg fogok halni. Mit kellene tennem? Egy pillanatig tart ez a kérdés a fejemben, mert már az elején tudtam, mit fogok tenni. Ha Louis meghal..

Közelebb sétálok. Louis mellé érek és egy pillanatig csak figyelem. Tudom hogy lát, annak ellenére, hogy még mindig Sammyt figyeli. Látom az aggodalmat a szemében, annak ellenére, hogy talán senki más nem látná meg benne. Mielőtt pislogna másnak észrevehetetlen, de rám néz.

-Kérlek Harry, maradj ott ahol vagy! - mondja halkan.

A szám szélét rágom. Muszáj megtennem. Nincs választásom. Amilyen lehetőséget adott Sammy, az számomra nem lehetőség. Hogyan tudnék tükörbe nézni, ha miattam halna meg? Hogyan tudnék Zayn, Niall és Liam szemébe nézni utána? Hogy tudnék élni ezután? Hogy tudnék élni nélküle?

Aztán eszembe jut valami. Ha úgyis meg kell halnom, teljesen mindegy hogy most vagy később. Sőt, jobb is lenne, ha most megtörténne. Lassan Louis mellé lépkedek, nem szólok egy szót sem. Éppen csak hozzáérek a kezéhez, megsimítom és beállok elé, alig egy lépés választ el Sammytől. Soha nem fogtak rám fegyvert és talán ha más helyzetben lennénk jobban félnék, de így hogy tudom miért teszem, sokkal könnyebb elviselni a pisztoly csövének a látványát.

Sammy felnevet - Nagyon okosnak képzeled magad, mi? - még a fejét is megrázza - Louis pontosan tudja, hogy ha most bármi hülyeséget csinál, akkor te kapod helyette a golyót. Igaz, Louis? Csak semmi hülyeség. Gyere csak Shiny, most legyél olyan okos, mint amilyennek képzeled magad.

Mély levegőt veszek. Nem így terveztem, de ha már itt vagyok, megteszek mindent Louis épségéért. Nem mozdulok Louis elől, csak hátra fordulok, hogy a szemébe tudjak nézni.

-Menj el! Szaladj, bújj el vagy csinálj bármit amivel biztonságban tudhatlak! Nekem már mindegy, vagy most, vagy később, de már mindegy. - suttogom, de a csendben biztosan hallja mindenki. Louis szemei félelemtől csillognak. Soha nem láttam még ilyennek.

Lehajtja a fejét és alig láthatóan megrázza. Kérdőn nézek rá, nem értem miért nem szalad el, miért áll még mindig itt. Kérdőre vonnám miatta, de ahogy kinyitom a számat egy izmos kar tekeredik a nyakam köré. Sammy magához húz, a hátam a mellkasához nyomódik, alig kapok levegőt annyira szorít. Kezeimmel a karját markolom, próbálok kiszabadulni, de esélyem sincs ellene.

-Nagyon köszönöm az együttműködéseteket. - mondja a hátam mögül és oldalazva kezd el húzni az ajtó felé.

Niall kibiztosítja a fegyverét, de még én is látom, hogy nem tudja úgy meglőni Sammyt, hogy én ne sérüljek és Louis ennek hangot is ad.

-Niall! - rákapja a tekintetét és mást nem is kell mondania, Niall leereszti a fegyvert egy sóhaj kíséretében.

-Így is van. - mondja Sammy hangosan, majd a fülembe suttog - Nagyon ügyes voltál Harry, jól el fogunk szórakozni ha ilyen kis engedelmes leszel.

A gyomrom felfordul ahogy megérzem a meleg leheletét a fülemnek csapódni. Kihúz az ajtón és azonnal egy kocsiba esek be. Mielőtt rám csapja a kocsi ajtaját az utolsó amit látok az Louis félelemmel teli tekintete és meg mernék esküdni, hogy könnyektől csillognak a szemei.

Ahogy az ajtó becsapódik valamit ráhúznak a fejemre. Hirtelen fordítanak hasra, megkötözik a kezemet úgy, hogy a csuklómat sem tudom megmozdítani, biztos vagyok benne, hogy az ujjaim le fognak lilulni, annyira szoros. Többen vannak, érzem, hogy több kéz fogdos és hallom ahogy beszélnek, még a hangjukat is felismerem. A nevüket nem tudom, de ezek azok akik mindig lekértek táncolni. Nem lepődök meg rajta, miután Sammy belépett a klub ajtaján már sejtettem, hogy nem egyedül akar a magáénak tudni.

A beszéd elcsendesül és már csak a motor zaját hallom. Órákon keresztül. Egy darabig megjegyzem, hogy mikor merre fordulunk, de egy idő után már képtelen vagyok rá, mert csak azon jár az eszem, hogy mi történt.

Miért hagyta Louis, hogy elvigyenek? Miért nem lőtt Niall az elején? Keresni fognak? És ha igen, vajon megtalálnak? Meg fognak találni időben?