One of the Boys

Bizalom

A térdeimre esek előtte. Nem bírom türtőztetni magam, az alkohol és a fű kombinációja nem is engedné, hogy megpróbáljam. Kezeimet a combján tartom és engedélyért nézek fel a szemeibe. Egy szót se szól, csak megnyalja az ajkait, ami épp elég válasz nekem. Kicsatolom az övet, kigombolom a nadrágját és lehúzom a térdéig. A mutatóujjamat beakasztom az alsónadrág gumijába és mégegyszer felnézek. Elsötétült tekintettel figyeli ahogy lassan lehúzom a ruhadarabot. A kemény farka szinte kiugrik az anyag mögül, egészen a hasáig csapódik.

Elvarázsolva nézem, el sem hiszem, hogy végre a számban lehet. Mióta legelsőnek hozzám ért... nem egyszer képzeltem el ezt a pillanatot és most végre itt vagyok, a lábai előtt térdelve, arra várva, hogy megízleljem...
Soha nem vágytam semmilyen keményebb dologra, de Mr. Tomlinson közelében úgy érzem, hogy élvezném. Már csak attól is felizgultam, mikor a nyakamat szorította meg. Mi lenne, ha úgy szorítaná, hogy közben gyorsan jár bennem a farka ki és be... A farkam fájdalmasan keményedik meg a gondolatra.

Lassan kezdem, éppen csak egy csókot lehelek rá. Úgy tartom, mintha üvegből lenne és bármelyik pillanatban széttörne a kezemben, és elillanna mint egy álom. Körbenyalom és beengedem a számba. Próbálok rájönni mi az amit szeret, hogy biztosan élvezze. Változtatom a tempót és a technikát is és várom a reakcióját minden újdonságnál. Egyik kezemmel a heréjét masszírozom bátortalanul, a másikkal hátul a combját és a fenekét simogatom.

Végül folyamatosan abban a sebességben mozgatom a fejemet amire a legjobban reagál és hangosan sóhajtozik.

-Basszameg, annyira jó Shiny. – nyögi.

Elégedetten hümmögök a dicséretet hallva, tudom, hogy a torkom rezgése jó érzés lehet, így még egy párszor nyögni próbálok, jelezve, hogy mennyire élvezem, ő csak elnyújtva nyög tovább. Egyik kezét a hajamba vezeti, nem húzza és nem szorítja, csak ott tartja. Mélyen a torkomra engedem, az orrom hegye hozzáér a hasán a bőréhez, kezeimet a hátam mögött kulcsolom össze és várok. Teljesen alárendelem magam, inkább ösztönösen, mintsem tudatosan. Belenézek a szemeibe, izgatottan szuszogok az orromon át mozdulatlanul, de nem történik semmi. Megfogom a másik kezét és azt is a hajamba teszem, majd újra a hátam mögött kulcsolom össze a kezemet. Elmosolyodik a tettemre, várakozó tekintettel nézek rá, közben nyelek egyet, hogy a lehető legmélyebben legyen a torkomon.

-Úristen.. – sóhajtja hátravetett fejjel. Nevetnék rajta, de a farka éppen a torkomon van így csak hümmögök. Nem ő mondta, hogy ezen a helyen nincs Isten? - Jelezd a combomon ha megálljak!

Libabőr járja át a testemet. Óvatosan húzza hátra a csípőjét, aztán ugyanolyan óvatosan előrenyomja. Élvezettel hümmögök ahogy lehunyom a szemem.

Mocskosnak érzem magam. A hajamba markolva dugja meg a számat, én pedig a boldogságtól hangosan nyögnék, ha nem lenne tele a szám. A torkom úgy szorítja a farkát, mintha egy rég nem látott szerelmét ölelné át. Örömmel nézek fel a szemébe, miközben kifolynak a könnyeim a szemem sarkából. Eszemben sincs jelezni a combján, sosem élveztem még ennyire egy szopást.

-Te jó ég, hol voltál eddig? – kérdezi a nyögésétől alig hallhatóan – Sun.. – mondja és próbál elhúzódni tőlem, de a térdeimen állva megyek utána. Érzem a farka lüktetését, ahogy hullámokban árasztja el a torkomat az élvezete. Minden cseppet próbálok lenyelni, közben hálás tekintettel nézek fel a szemeibe. Nem is sejti mennyire vágytam erre. Kihúzódik a számból, marokra fogja magát és visszakeni a farka végével a számba azt ami kicsordult az ajkaim közül.

-Köszönöm. – az alkohol mámorában úszó agyam úgy gondolja, most ezt kell mondanom, mint egy igazi kurva.. ahogy átgondolom már javítok is. – Mármint.. én nem vagyok amúgy ilyen általában. Csak hát.. – nevetek fel kínosan – Maga Mr. Louis Tomlinson, ha esetleg nem tudná. – elpirulok.. kínosabbá nem is tehettem volna. Szerintem összesen nem beszéltünk még ennyit mióta itt vagyok, mint most és így kell kezdenem..

Elneveti magát, közben megrázza a fejét. Kinyújtja a kezét és segít felállni a térdeimről. Mikor már egymással szemben állunk, megsimítja az arcomat. A nyakamra vezeti a kezét és hátrafelé tol, egészen az üvegajtóig nyom. Fejem felé szegezi mindkét kezemet és a nyakamat kezdi el harapdálni. Úgy vonaglok alatta, mintha az életem függne most attól, hogy megdug-e vagy nem. Talán egy kicsit így is érzem.

-Túl tökéletes vagy ahhoz, hogy ez igaz legyen. – suttogja a fülembe. Lehúzza a nadrágom cipzárját. – Szabad?

Kicsit értetlenül állok a kérdések előtt, mert egyértelmű, hogy mit akarunk mindketten, mégis inkább kérdez és nem utasít. Mindenesetre hevesen bólogatok. Ha tudná mennyire szabad.

-Igen, igen, persze.

A farkam körüli szorítás alatt úgy érzem kocsonyává változok. Zihálok, ahogy a szemeibe nézek. Ösztönösen bízok benne, pedig lényegében nem is ismerem, de nem képes az agyam tovább gondolkozni ezen. Gyorsan mozgatja a kezét, túl mélyen benne vagyunk már ahhoz, hogy gyengéden érjünk egymáshoz.

-Mindegyik idegenben ennyire megbízol akit leszopsz? – kérdezi. A ködös agyam nem tudja felfogni, hogy mérgesen, vagy csak kíváncsiságból kérdezi.

-Nem szoktam.. aaah – nyögök fel úgy, hogy be se tudom fejezni a mondatot.

-Nem szoktál idegeneket leszopni vagy nem bízol bennük? – kérdi, de a keze ugyanolyan ütemesen mozog rajtam, ahogy eddig.

-Nem szoktam.. idegeneket leszopni. – megerőltető kimondani nyögés nélkül.

-Helyes.

-El... el fogok.. – kínosan is érezhetném magam, amiért ennyire hamar utol ér, de leginkább csak a kielégülés vágya hajt.

-Nem, nem fogsz – suttogja a fülembe, bólintok és összeszorítom a szememet a koncentrálás miatt. Nagyon nehéz visszatartani, főleg hogy érzem az illatát is. – Nézz rám!

-Nem megy – erőltetem ki magamból a szavakat – Sajnálom, sajnálom, ha a a szemeibe kell néznem, akkor..

-Nézz rám drágám, és élvezz el.

Kinyitom a szememet, pislogok párat hogy rendesen lássak. Elsötétült tekintettel néz rám, a látványától hangosan felnyögök. Szinte egybe olvadok az ajtóval, úgy nekinyomom magam, de minden erőmet összeszedve nézek mélyen a szemeibe, pontosan úgy ahogy megkért rá.

Nem kerül sok időbe, mire hosszan élvezek el, folyamatosan a szemébe nézve. Elengedi a kezemet, így lehullik magam mellé, hangosan zihálok még pár percig amíg teljesen visszatérek erre a földre. Mire kitisztul a látásom, előttem állva néz mosolyogva a csodálatosan kék szemeivel és nekem is mosolyognom kell. Kitisztult már a fejem az alkohol és a kevés fű hatása alól, mégis úgy mosolygok rá, mint aki teljesen megbolondult. Közelebb jön hozzám, végigsimít a vállamtól egészen a csuklómig és megfogja a kezemet. Talán tényleg megbolondultam.

-Lenne kedved eljönni velem valahova? - kérdi tovább mosolyogva, mintha az előbb mi sem történt volna.

Egy pillanatra eltűnik a mosolyom, de ahogy felfogom a kérdést újra mosolygok, érzem ahogy a gödröcskéim előtűnnek az arcomon. Vajon egy vacsorára vagy esetleg kávéra gondol? Egyáltalán randiról van szó? Igazából teljesen mindegy. A válaszom úgy is ugyanaz mindegyikre.

Visszafogottan bólogatok.

-Persze.