One of the Boys

Szilánk

-Na én ezt nem! - mondja Zayn, ahogy meglátja a hármast.

Felemelem az ujjamat az asztalnál ülők felé, majd Zayn felé fordulok, megfogom a vállát és lassan kitolom az ajtón. Halkan becsukom magunk mögött és suttogva szólok neki - Nincs más lehetőségem. Ha ezt most nem lépem meg, vége. Nincs más hely ebben a városban és nagyon nem akarok innen elköltözni. Nem hagyhatom, hogy elvesszen az a minimális esélyem is arra, hogy Louisval újra megpróbáljam. Ugye megértesz?

Zayn nem válaszol, csak nagyon gondolkodik. Nem tudom mivel tudnám meggyőzni ezen kívül.

-Kérlek. Tényleg csak ez az egy lehetőségem van. - próbálok a szívére hatni. Ha most ebbe nem megy bele, akkor egyedül jövök. Nem fogom hagyni, hogy Louis eltűnjön az életemből - Csak most még egyszer segíts nekem, ígérem, hogy meghálálom.

-Nem kell semmit tenned érte, nem ez a problémám. - válaszolja és megfogja a kezemet, majd lehúzza a válláról - Bármit megtennék, mert te vagy a legjobb barátom. Ez nem is kérdés, hogy segítek. Csak az nem tetszik, hogy pont ezek vannak itt... - tart egy kis szünetet - Nem tartasz tőlük?

-Nem tudom.. Ahhoz még beszélnem kell velük. Csak hogy lássam milyen lehet a szándékuk. Visszamegyünk? - kérdezem, de a válasz megvárása nélkül nyitok vissza az irodába.

-Dolgozni jöttünk. - mondom Sammynek.

-Gyertek csak. - válaszolja mosolyogva - Nem is kell semmi papír Harry, pontosan tudom, hogy milyen jó vagy. Mikor akartok kezdeni? - a mosolya kiszélesedik, szinte már ijesztővé válik.

Ránézek Zaynre, de semmit nem tudok kiolvasni a szeméből - Ma este? - kérdezem, még mindig rá nézve. Zayn óvatosan bólint, miközben egy apró sóhajt kienged a száján.

-Amikor csak szeretnétek, kedvesem. - kapjuk a választ Sammytől.

Ennél ijesztőbben nem is nézhetne egyikőjük sem, de.. Muszáj ezt meglépnem, mert valahogy pénzt kell keresnem, hogy utána tudjak tovább haladni. Ha Zayn látja, hogy kibírom, hogy még csak nem is gondolok arra, hogy valamilyen drog közelébe kerüljek, akkor talán újra összejöhetne a csapat, és akkor láthatnám Louist. Tudnék vele beszélni és bocsánatot kérhetnék. Elmondhatnám, hogy mennyire sajnálom, hogy nem gondoltam komolyan. Hogy hülye voltam, egy idióta, és soha többé nem tennék ilyet.

Sammy a kezünkbe nyomja a szerződést. Nagyon alaposan elolvasom mielőtt aláírom, nehogy legyen benne valami olyan, amit én nem szeretnék. Zayn is aláírja és visszaadjuk a papírokat, majd kimegyünk az irodából.

-Remélem ezt nagyon átgondoltad. - mondja Zayn egyből, ahogy kilépünk az épületből - Nem magam miatt aggódok, nem engem raboltak el..

-Tudom és igen, átgondoltam. - válaszolom - Nem lesz baj. Eddig is ez volt a munkám, tudom kezelni a helyzetet.

-Persze, csak annyi aprócska különbség volt, hogy a főnököddel voltál együtt, aki nem akart kényszeríteni semmire, így nem kellett dugnod mindenkivel.

-Elolvastam a szerződést és semmi ilyen nincs benne, hogy kötelező lenne. Ha akarom, akkor biztosítanak helyet és megtarthatom a pénzt, de nem muszáj csinálnom. A feladatom a tánc, hogy azzal itt tartsam a vendégeket.

-És arra nem gondoltál, hogy a vendégek nem olyan bolondok, hogy veled foglalkozzanak, ha nem dugsz velük? Ki fognak rúgni, ha nem teljesítesz.

-Szerintem vagyok olyan helyzetben, hogy ne akarjanak kirúgni. - válaszolom és meg is bánom azonnal, mert ez olyan, mintha..

-Szóval velük fogsz dugni azért, hogy itt dolgozhass?

-Egy szóval sem mondtam ilyet és még csak eszembe sem jutott! - védekezek - Senki mással nem akarok dugni Louisn kívül. - mondom határozottan, miközben kinyitom a taxi ajtaját, ami értünk jött - És biztos vagyok benne, hogy ő sem akar senki mással, csak velem.

Zayn csak hümmög válasz helyett, és ettől összeszorul a gyomrom, mert ahogy ránézek csak azt látom, hogy valamit visszatart.

-Mondd el, Zayn. Tudnom kell, ha már mással van. - mondom és fáj kimondani ezeket a szavakat. Bele sem akarok gondolni, hogy Louis teljesen leváltott valaki másra.

-Nem, ő csak.. Tudod milyen.. - Zayn habozik és tudom, hogy baj van. Sosem szokott így beszélni, mindig határozott és megmondja az igazat. Mindig.

-Milyen? - kérdezek vissza és érzem, ahogy a pulzusom az egekbe szökik.

-Tudod.. Próbál téged másban megtalálni..

Szótlan maradok egy pár percig, és csak nézek magam elé. A sofőr megáll és kiszállunk a bárnál. Louis megcsalt? Ezt képtelen vagyok felfogni - Kivel van?

-Nincs.. Nincs senkivel, csak.. Próbálgat mindenkit, hátha ugyanazt az érzést érzi, mint veled.. - mondja Zayn és átkarolja a vállamat, miközben leülünk a bárpulthoz - De ugye tudod, hogy minden joga megvan hozzá? Te hagytad el őt, és kibaszottul fájt neki. Szó szerint szenvedett és szenved a mai napig is, csak már nem látszik rajta annyira. Igazából már velem sem beszél..

-De te vagy a családja, veled miért nem beszél? - kérdezem aggódó tekintettel.

-Mert bezárkózott és nem tudok vele mit csinálni. - mondja és komoly tekintetre vált - Ezért kellene, hogy tényleg tiszta maradj, Harry. Vissza kell valahogy rántanunk őt a valóságba, mert teljesen egyedül van és aggódok érte. Ha ehhez az kell, hogy téged lásson, akkor én mindent megteszek azért, hogy még csak ne is gondolj a kokainra, és remélem te is benne vagy ebben.

Lassan, de határozottan bólintok neki, mégis összetörik a szívem apró kis szilánkokra, ha belegondolok, hogy mennyi emberrel lehetett az elmúlt időben. Alig pár hónap telt el, kicsit több, mint fél év.. és ő máshol keresi a boldogságot. Mennyi idő kellett neki ahhoz, hogy mással le tudjon feküdni? Hónapok? Hetek? Vagy csupán napokkal az eltűnésem után már mást tartott az ölében?

A sírás fojtogat, amiért ezt tettem. Semmi esélyem nincs, ha valaki más már elnyerte Louis szívét, ugyan miért bocsátana meg pont nekem, miután azokat mondtam neki? Miért bocsátana meg, ha már ott van a következő az ágyában? Mi mást tudnék neki nyújtani azon kívül, hogy szeretem? Nincs szüksége a szeretetre, előttem sem volt rá szüksége és utánam se. Miért menne bele újra egy kapcsolatba pont velem, ezek után?

-Hidd el Harry, hogy szeret téged. - mondja Zayn miután meglátja, hogy egy könnycsepp csordul ki a szememből - Sosem láttam még olyannak, amilyen veled volt. Sosem mondta még senkinek, hogy szereti. Sosem mondta nekem sem, hogy szerelmes lenne, amíg nem jöttél te. Sosem akart családot, sosem tervezett senkivel, csak veled. - óvatosan megölel, amíg engem a sírás ráz - Csak arra kérlek, hogy ne add fel. Te is tudod, hogy mennyire szerelmes beléd, ez nem múlt el ilyen kevés idő alatt. Gondolj vissza, hogy miket mondott neked, jó? Ebből tudnod kell, hogy szerelmes beléd.