Fast and Furious (Kimi Raikkönen fanfic)

5

5.rész

Fel sem tűnt, hogy mennyire elszaladt az idő. Mondjuk nem is néztem az órára, csak bömbölt a hifi, én meg szerelgettem szegény kocsit. A pár héttel ezelőtti verseny kicsit megviselte, le kellett cserélni az első lökhárítót, és a szelepek is vacakoltak, jó alaposan ki kellett vixolni őket.

Mire kész lettem már negyed 9 volt, írtam a cetlit Heikkinek, és felraktam a Vulca szélvédőjére:

„ Elszalad az idő a szereléssel. Háromnegyed előtt nem tudunk indulni. Addig stíröljétek a kocsikat! Angel :) „

A garázson át bementem a házba, de biztos ami biztos alapon bepötyögtem a biztonsági kódot, így nem érhet az a kellemetlen meglepetés, hogy fiúk háztűznézőben félpucéron találnának meg ahogy öltözködöm. Mondjuk ez csak nekem lenne ciki.

De így meg udvariatlan vagyok, mert kizártam őket, mindegy, leszarom.

Felcammogtam a halóba. Aki először látja az igazat ad Kiminek, mint egy escortcsaj hálója.

Vörös falak, fehér halovány rózsaszín mintás függönyök. Sötét narancssárga sötétítők. Az ágyon sötétnarancssárga takaró. Bambusz parketta.

Az ágy az ablakok előtt, mellette éjjeli szekrény, ezekkel szemben a nagy beépített gardrob, egy nagy hosszú tükörrel. Ezek mind, fenyőből. A falakon japán rizspapírral készült festmények, vékony bambusz keretben.

A fürdő a gardrob másik oldalán, beslattyogtam, bedobáltam a szennyesbe a cuccaimat, letusoltam, és hajat mostam. Majd extra fúvásra kapcsolva a hajszárítót gyorsan lágy hullámokat szárítottam bele.

Ránéztem a mobilra. Új sms.

„ Kicsit késve indultunk, nem érünk oda időben, csak háromnegyed felé. A kis majom hisztizett egy sort! Hosszú forró csók Heikki"

Elvigyorodtam.

„ Én is elnéztem az időt, akkor háromnegyed felé. Tapizós ölelés Angel (szende tekintet)"

Ha már lúd legyen kövér. De miért is?

Visszamentem a fürdőbe, és feldobtam egy erősebb fekete sminket, majd a háló gardróbja előtt variáltam.

Végül a szegecses magas sarkú, egy sötétlila rövid sort, egy laza bő fekete top - elől strasszokból kirakott tigrisfejjel – mellett voksoltam. Nyakamba dobtam egy hosszú ezüstláncot korall medállal. Fülbevaló hosszú csüngős csillogós bizsu.

Belenéztem a tükörbe.

- Perfect! – mondtam ki hangosan.

Ránéztem a mobilra. 20:48

Visszamentem a garázshoz. Bepötyögtem a kódot, de már tudtam, hogy nem leszek lent egyedül, ugyani elég hangosan veszekedtek.

Kinyitottam az ajtót és neki dűltem az ajtófélfának. Mindenki háttal állt nekem, és azt hallgatta Kimi hogy vonyít. Mindenki? A fél F1. Alonso, Briattore, Vettel, Horner, Heikki, Schumi, Brawn, Senna.

Megjelent a zűrzavarra a lábam mellett Hector.

Nem vonyított tombolt az idióta a garázsomban, az én garázsomban. Megölöm, kiherélem, és kilógatom az Indiapolisi pálya főépületéből.

- Nem értem miért kell rá várnunk? Még is ki ez a csaj a római pápa? Faszom ki van már az ilyen luxus kurvákkal.

- Hagyd már abba miért kell neked balhézni mindenütt! –veszekedett rá Heikki

- Ha nem tetszik kívül tágasabb! – ordítottam vissza.

Mindenki felém fordult néma csend. Diszfaszok gyülekezete.

- Mond csak, abból, hogy ne lépd át a küszöböm melyik rész nem volt világos?

- Te hülye picsa, ez garázs itt nincs küszöb.

Megfojtom, megsütöm, élve temetem el. Felnyársalom. Éreztem, hogy felmegy bennem a pumpa.

- Hector, ellenség! – szóltam a kutyának és rámutattam Kimire.

Hector morogva elindult Kimi felé.

- Szép kutyus, jó kutyus menj innen! Menj innen! – elkezdett hadonászni Hector előtt.

Erre Hector jobban morgott és vicsorgott, és ment Kimi felé.

- Szólj már erre a dögre te liba!

Ó igen, a kutya valóban megbízható hűséges társ.

- Hector, zavard ki! –mondtam vigyorogva.

Hector pedig meglódult Kimi felé, ő meg futásnak eredet.

Kitört belőlem a nevetést.

Mindenki engem nézett.

- Azt mondta szóljak a kutyára, rá szóltam, de nem mondta mit mondjak neki!- mondtam angyal arccal.

Heikki vigyor. Istenem, de szép az élet.

- Nem lesz baja?- kérdezte Brawn aggódva

- Áhhh, ha elég gyorsan fut nem. Amúgy sem hiszem hogy van pótolhatatlan testrésze. –legyintettem.

- Gonosz vagy! - vigyorgott Heikki

- Ééén? –mutattam ártatlan képpel magamra.

- Igazi bele való csaj! –vigyorgott Briattore.

Felhúztam az egyik szemöldököm.

- Flavio Briattore. –nyújtott kezet

Elfogadtam.

- Angel Hellroad

- Hello.- biccentett Senna

Vissza biccentettem.

- A többiekkel már találkoztál. –mondta Heikki.

- Futólag. A hivatalos bemutatkozás elmaradt. –mondtam faarccal.

Heikki vállalta magára a bemutató szerepét.

- Michael Schumacher, Ross Brawn, Mercdes GP, Christian Horner, Sebastian Vettel Red Bull Racing, Fernando Alonso Ferrari, Flavio Renault.

Mindenkivel kezet ráztam.

- Szép gyűjtemény. – mutatott körbe Brawn.

- Igen, szeretem az autókat.

- Mindegyiket nyerte?

- Nagyjából, néhányat én vettem, és tuningoltam.

- A kurva életbe, valaki fogja már le ezt a dögöt!- hallottunk Kimi üvöltését kintről.

- Menjünk mielőtt az ordítása ide vonzza az összes kóbor szuka kutyát.

- Ennyire kapós Hector?

- Kimire értettem. –mondtam lesújtóan Heikkinek.

Kitört a nevetés.

- Hna de kérem és hol a férfi szolidaritás?

- Egyöntetűen melletted voksolunk! –vigyorgott Flavio.

- És ha itt hagynánk? Lenne egy nyugodt esténk. – röhögött Fernando.

- Kegyetlen vagy. Bezzeg a kutyára nem gondolsz. –mondtam mímelt mérgességgel.

Újabb röhögési hullám.

Intettem hogy menjünk. Elindultam a többiek után. Már előre vigyorogtam magamban, hogy milyen kép tárul majd elénk.

Heikki mellém lépett.

Ránéztem.

- Nagyon csinos vagy – súgta oda.

- Látom, akkut nőhiányod van.

- Mondhatjuk. – vigyorgott.

Kiértünk a garázsból.