Fast and Furious (Kimi Raikkönen fanfic)

13

13.rész

Már negyed órás késésben voltam, amikor Bruno felkiabált a nappaliból, hogy kicsit csipkedjem magam. Lekiabáltam, hogy már megyek is. Bruno toporogva állt a lépcső alján. Lassan indultam el lefelé. Először a lépcsőt néztem, aztán hírtelen a szemébe.

Leértem. Mutatta, hogy forduljak körbe. Kecsesen pördültem egyet.

Füttyentett.

Ránéztem, de ő úgy nézett rám, mintha az űrből jött marslakó lennék. Vagy legalábbis három fejem nőtt volna az elmúlt pár órában.

- Káprázatos vagy! – nyögte ki végül.

Csak diszkréten felé mosolyogtam.

- Te leszel az este fénypontja.

- Jól van azért nem kell túlozni. – vigyorogtam - Nagyobb részt a ruha érdeme.

Hírtelen kitört belőle a nevetés.

Felvontam az egyik szemöldököm.

- Te ha Kimi meg Heikki meglát, azon fognak összeverekedi, melyik másszon rád.

Elvigyorodtam.

- Te kis boszorka, csak nem ez a célod? –kérdezte huncut vigyorral.

- Ahha, valami ilyesmi. És te leszel a segédem.

- Ó magas ég, mit követtem el. –színészkedett. – Mit kéne tennem? – kérdezte úgy, mintha a kivégző helyre menne.

De jó színész lenne, anyám.

- Ennyire nem kell ugrálni örömödben. De ha nem hát nem. –mondtam sértődötten.

- Mond el, mond el! Nem képzeled, hogy kihagyom az év balhéját! – vigyorgott teli szájjal.

- Induljunk, mert elkésünk, útközben elmondom.

Kimentünk a ház elé, ahol a narancssárga –fekete tuning Mazda RX7-es parkolt.

Ránéztem Brunora.

- Tokio Drift mánia?

- Tetszett a film, és nem rossz kocsi, jobb mint az eredeti RX7.

- Csak nem állt egy garázsodban elfekvőben?

- De. Elvittem Nunezéknek.

- Hna legalább jó helyre vitted.

- Tudom, ők is ezt mondták.

- Bruno. –mondtam esdeklőn.

- Nem, nem vezethetsz. Hogy néz az ki hogy egy hivatalos rendezvényen, úgy szállunk ki a kocsiból, hogy egy nő vezet. Majd hazafelé. Legalább egyszer adj a protokollra.

- Nem érdekel a protokoll.

Bevágtam a durcit, és nem engedtem, hogy kinyissa a kocsi ajtót, beszálltam magam. Kicsit be is csaptam az ajtót. Bruno is beült.

- Bocsi a kocsiért.

Elvigyorodott.

- Stramm járgány, meg se kottyant neki. Hna, de mit is kéne nekem csinálnom? –kérdezte élénken, majd beindította a motort, és kihajtott a főútra.

- Hát numero egy, nem engedni, hogy Heikki és Kimi öt lépésnél közelebb jöjjön hozzám.

- Ez nem ügy. Numero kettő?

- Gondoltam csinálhatnánk, egy olyan ereszd el a hajam bulit, mint a múltkor.

- A sao paolói esetre gondolsz? Amikor végigtáncoltuk az éjszakát, és az összes pasi utánad futott a végére, olyan fenék riszálást levágtál?